Korábban brutális, "a második világháború óta nem látott" támadással fenyegette Iránt az amerikai elnök. A tárgyalásokról szóló bejelentés hírére csökkenni kezdett az olaj ára.
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy hétfőn új tárgyalások kezdődnek Iránnal, miután úgy döntött, egyelőre nem mér csapást Iránra, és inkább egy, a több mint öt hónapja tartó háború lezárását célzó megállapodásra törekszik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump vasárnap újságíróknak azt mondta, hogy a tárgyalás a globális energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú, és a konfliktus egyik fő vitapontjává vált Hormuzi-szorosról, valamint Irán nukleáris leszereléséről fog szólni.
Az olajárak hétfőn az ázsiai kereskedés nyitásakor estek, miután Trump bejelentette az új tárgyalásokat: a West Texas Intermediate jegyzése 4,7 százalékkal 80,72 dollárra esett hordónként.
Washington és Teherán február 28. óta áll háborúban, amikor az Egyesült Államok és Izrael váratlan csapásokat mért Iránra.
Azóta voltak nyugodtabb, diplomáciai megoldásra koncentráló időszakok, de a múlt hónapban újraindult légicsapások után sokan attól tartottak, hogy a harcok ismét eszkalálódnak. Trump azzal fenyegette Iránt, hogy „nagyon keményen” le fog csapni rá, és állítólag újabb támadásokat fontolgatott, köztük az energetikai infrastruktúra ellen, miközben az Egyesült Államok térségbeli nagykövetségei fokozott készültségben voltak.
Trump szombaton visszalépett ettől a fenyegetéstől, mondván, hogy a megállapodás fő körvonalai már adottak.
„Most már tárgyalás formájában beszélünk velük. Holnap délután kezdődik” – mondta Trump vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak, anélkül, hogy részleteket közölt volna a megbeszélések helyszínéről vagy résztvevőiről.
Az amerikai elnök azt állította, hogy Irán, valamint az Egyesült Államok partnerei, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar kérték arra, hogy halassza el a csapásokat, amelyek szerinte „a második világháború óta a legnagyobb támadást” jelentették volna.
Az iráni sajtó cáfolta, hogy Teherán kérte volna Trumpot a csapások elhalasztására.
Egy korábbi tűzszüneti megállapodás, amely a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását is tartalmazta, meghiúsult, és Irán azóta tovább szigorította ellenőrzését a vízi útvonal felett.
Az amerikai elnök a konfliktus kezdetén azt mondta, hogy a háború szükséges Irán nukleáris programjának kezeléséhez. A nyugati országok azzal vádolják Iránt, hogy atomfegyver fejlesztésére törekszik, Teherán viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a program teljes egészében polgári jellegű.
„Eszmecsere”
Az iráni képviselő, Hasszan Ghasgavi, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szóvivője vasárnap közölte, hogy közvetítők próbálják újraéleszteni az Egyesült Államok és Irán között júniusban létrejött szándéknyilatkozatot.
Ez a megállapodás nem végleges békeszerződésnek készült, hanem egyfajta előkészítő lépésnek egy átfogó egyezményről szóló tárgyalásokhoz, de a Hormuzi-szorosra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazott.
„Tisztában vannak vele, hogy a fő kérdés, sőt valójában az egész ügy kulcsa most a Hormuzi-szoros ügye, így igen, van eszmecsere” – mondta Ghasgavi.
Az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Maszúd Pezeskian iráni elnök azt írta: „Törekednünk kell rá, hogy rákényszerítsük az ellenséget, maradjon elkötelezett aziránt, amit aláírt.”
Megállapodás Ománnal?
A háború előtt minden hajó szabadon áthaladhatott a Hormuzi-szoroson, Irán azonban a háború idején lezárta a szorost, és most ragaszkodik ahhoz, hogy ellenőrzése alatt tartsa, valamint áthaladási díjakat szedjen – ezt az Egyesült Államok elutasítja.
Ez a vita váltotta ki a múlt hónapban a csapások újraindítását, miután Teherán nem volt hajlandó engedni, hogy a hajók a part menti, az iráni partvonalat szorosan követő útvonalon kívül másik útvonalon közlekedjenek.
Vasárnap Eszmáíl Bakai, az iráni külügyminisztérium szóvivője az állami televíziónak azt mondta, hogy közel a megállapodás Ománnal – amely a szoros túloldalán fekszik – egy új útvonalról.
„Most egy olyan útvonalról készülünk megállapodásra jutni, amely mindkét fél számára elfogadható, nem az északi, nem is a déli útvonal, hanem olyasmi, ami tiszteletben tartja mindkét fél szuverén jogait, és egyben védi nemzeti érdekeinket és biztonságunkat” – mondta.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy ilyen megállapodás nem jelentené a szoros újbóli megnyitását.
A tengeri kereskedelmi útvonalakat figyelő Kpler cég pénteken közölte, hogy a Hormuzon áthaladó forgalom élesen visszaesett.
Vasárnap egy Omán partjai közelében hajózó tartályhajó robbanást hallott a közelben – jelentette a brit Tengeri Kereskedelmi Műveletek Központja (UKMTO), hozzátéve, hogy a hajó és legénysége épségben van.