Sajtóértesülések szerint az amerikai hadsereg egy többnapos csapássorozatot készített elő Iránnal szemben, de végül elhalasztotta a támadást.
Elhalasztja az Egyesült Államok az Irán ellen tervezett újabb támadásait, legalábbis egyelőre. A döntést Donald Trump azzal indokolta, hogy lehetőség nyílt egy megállapodás gyors tető alá hozására.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az amerikai elnök a közösségi médiában közölte, hogy Irán és más közel-keleti országok azt kérték Washingtontól, hogy halassza el a tervezett csapást. Trump arról is írt, hogy a tervezett egyezség része lenne a Hormuzi-szoros teljes megnyitása és az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése.
Amerikai sajtóértesülések szerint Washington újabb, több napig tartó csapássorozatra készült iráni célpontok ellen. Az elnök ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az amerikai hadsereg készen áll egy példátlan erejű támadás végrehajtására, de a megállapodás reményében beleegyezett ennek lefújásába.
A Reuters szerint az iráni vezetés ismét figyelmeztette az Egyesült Államokat egy újabb katonai akció következményeire. Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter telefonon egyeztetett Hakan Fidan török külügyminiszterrel, valamint Ászim Munír pakisztáni tábornaggyal, és közölte: Irán határozott választ ad minden újabb agresszióra. Később Fajszal bin Farhán szaúdi külügyminiszterrel is azt közölte, hogy az Egyesült Államok, Izrael és bármely regionális állam részvétele egy támadásban arányos iráni megtorlást vonna maga után.
A szaúdi trónörökös, Mohammed bin-Szalman szombaton telefonon beszélt Trumppal, és arra kérte az amerikai elnököt, hogy a párbeszédet helyezze előtérbe az Iránnal szembeni konfliktus megoldásában.
Ezen a héten újraindultak a csapások
Washington és Teherán február vége óta éles konfliktusban áll egymással, amikor az Egyesült Államok és Izrael csapássorozatot hajtott végre Irán ellen. Válaszul az iráni hadsereg gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amely a világ tengeri olajkereskedelmének nagyjából negyedét bonyolítja.
Egy rövid harci szünet után az Egyesült Államok és Irán a hét elején újraindította a csapásokat, miután Teherán ballisztikus rakétákat lőtt ki a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők ellen.
Washington válaszul – az amerikai hadsereg közlése szerint – tucatnyi, az Iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) tartozó létesítményt támadott Iránban, köztük rakéta- és drónbázisokat, valamint katonai vezetési központokat.
„A csapások célja az volt, hogy tovább csökkentsék Irán és megbízottjai jelentette fenyegetést az amerikai erőkre, a kereskedelmi hajózásra és a szomszédos öböl menti országokra” – közölte az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága.
Júniusban úgy tűnt, hogy a két ország közelebb került egy békemegállapodáshoz, amikor aláírtak egy „szándéknyilatkozatot” erről. Az előzetes megállapodás előírta az ellenségeskedések befejezését, az Egyesült Államok számára Irán tengeri blokádjának feloldását, Teherán számára pedig a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását és annak megerősítését, hogy „nem szerez és nem fejleszt nukleáris fegyvereket”.
A megállapodás 60 napos határidőt szabott Washingtonnak és Teheránnak a végleges egyezség elérésére, a folytatódó csapások azonban kétségessé tették az erről szóló tárgyalásokat.