Bizonyított, hogy az acetamiprid és a flupiradifuron károsítja a méheket, és veszélyt jelenthet a gyermekek fejlődő agyára.
Franciaország ökológiai átmenetért felelős minisztere megpróbált lemondani, miután a törvényhozók jóváhagytak egy, a méheknek ártó növényvédő szereket engedélyező törvényjavaslatot, amely ismét lehetővé teszi ezek használatát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A velem szemben vállalt kötelezettségekkel ellentétben a kormány megakadályozott minden vitát ennek az intézkedésnek az eltörléséről” – írta Monique Barbut egy, a LinkedInen közzétett közleményben.
Mint mondta, ez az irányváltás „egy környezetvédelmi visszalépéssel már túl sok”, Emmanuel Macron elnök azonban nem fogadta el lemondását, és „biztosította támogatásáról” – közölte hivatala az AFP hírügynökséggel.
Barbut – aki korábban az Egyesült Nemzetek Elsivatagosodás Elleni Egyezményének végrehajtó titkára volt – a „klímaváltozás következményeinek kezelésének sürgőssége” miatt posztján marad – tette hozzá stábja.
Melyik az a két növényvédő szer, amely Monique Barbutot lemondásra késztette, és mennyire veszélyesek?
Acetamiprid és flupyradifurone: „katasztrofális” növényvédő szerek
A francia parlament elfogadott egy vitatott mezőgazdasági törvényt, amely újra engedélyez két növényvédő szert, amelyről a kritikusok azt állítják, hogy árt a méheknek.
A jogszabály felhatalmazza Franciaország egészségügyi és biztonsági ügynökségét, az Anses-t, hogy feltételesen engedélyezze az acetamiprid és a flupyradifurone használatát. Ezek a szerek az Európai Unióban engedélyezettek, de az egyes országok korlátozhatják alkalmazásukat.
A javaslat támogatói szerint a francia cukorrépa-, alma- és mogyorótermesztő gazdáknak szükségük van azokra a rovarölő szerekre – amelyeket Franciaországban 2018-ban, illetve 2019-ben tiltottak be –, hogy versenyképesek maradhassanak európai versenytársaikkal szemben.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az acetamiprid mérgezheti a mézelő méheket, rontva gyűjtögető képességüket és memóriájukat, egy 2024-es tanulmány pedig arra utalt, hogy a flupyradifurone egyes méhfajokra nézve halálos lehet.
„Franciaország 2016-ban az elővigyázatosság elvére hivatkozva döntött az acetamiprid betiltásáról, az akkor rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján” – mondta Barbut. „Tíz évvel később a tudományos vizsgálatok ahelyett, hogy eloszlatták volna az aggodalmakat, továbbra is kétségeket ébresztenek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.”
A Pesticide Action Network Europe már régóta azért kampányol, hogy tiltsák be az acetamipridet, nemcsak a méhekre, hanem az emberekre gyakorolt hatásai miatt is: „Új tudományos bizonyítékok mutatják, hogy az acetamipridhez hasonló neonikotinoidok elősegíthetik a mellrák kialakulását hormonrendszert károsító tulajdonságaik révén, és meddőséghez vezethetnek. Az agyunkra is hatással lehetnek. A neonikotinoidok átjutnak a méhlepényen és a vér–agy gáton, ezzel veszélybe sodorva a magzatokat.
„Az acetamipridet kimutatták köldökzsinórokban, anyatejben, sőt gyermekek agy-gerincvelői folyadékában is. Igazolták, hogy vemhes egereknek adott acetamiprid rendkívül magas koncentrációban halmozódik fel a magzatok agyában.”
A flupyradifurone-t 2015-ben engedélyezték. „A gyártó Bayer úgy mutatta be, mint a többi, a méhekre nézve még toxikusabb neonikotinoid alternatíváját. Ez azonban csak új bor régi palackban: valójában egy újabb neonikotinoidnak tekinthető” – fogalmaz a Pesticide Action Network Europe.
Hogyan kaphatott jóváhagyást az acetamiprid és a flupyradifurone a francia parlamentben?
A szavazásra azt követően került sor, hogy az Alkotmánytanács, Franciaország legfelső bírósága tavaly megsemmisített egy másik törvény azon rendelkezését, amely az acetamiprid újbóli bevezetését célozta, arra hivatkozva, hogy a szer kockázatot jelent az emberi egészségre, miután több mint kétmillióan írták alá az ellene indított petíciót.
Az alsóház baloldali képviselőinek többsége a két növényvédő szer visszavezetése ellen szavazott, de a szélsőjobboldal és számos centrista támogatása elegendő volt a javaslat elfogadásához. A baloldal jelezte, hogy az Alkotmánytanácshoz fordul, ha a szenátus is jóváhagyja az intézkedést.
Várhatóan a baloldal fordul majd az Alkotmánytanácshoz az ügyben, a zöldpárti képviselő, Daniel Salmon pedig „felelőtlen és pusztító fejjel a falnak rohanásnak” nevezte a lépést, „olyan önelégült intézkedésekkel, amelyek tagadják a tudományos bizonyítékokat”.
A centrista szenátor, Franck Ménonville ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a szöveg válasz „arra a képmutatásra, hogy Franciaországban kevesebbet termelünk, miközben egyre több olyan terméket importálunk, amelyek nem felelnek meg a mi szabványainknak”.
„A kormány és szövetségesei sárba tiporják a tudományt, az egészséget, a környezetet és az emberek akaratát” – közölte a Greenpeace, miután a Nemzetgyűlés elfogadta a törvényt.
A Francia Méhészek Szövetségének képviselője, Henri Clement a regionális Ici Gard Lozère médiumának úgy nyilatkozott, hogy az intézkedés „teljesen katasztrofális”.
Annie Genevard mezőgazdasági miniszter megvédte a törvényt, mondván, az szükséges a gazdák elégedetlenségének kezeléséhez az idei téli tiltakozások után. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi hatóságok csak bizonyos területeken, korlátozott időtartamokra engedélyeznék a szerek használatát, „azzal a feltétellel, hogy nincs hatásuk az emberi egészségre vagy a környezetre, vészhelyzet áll fenn, és nincs alternatíva”.