Amnesty International szerint Irán a háborús helyzetre hivatkozva gyorsítja a politikai indíttatású kivégzéseket; a most kivégzett Mohammad Amini Dehaghanit január 9-én ítélték el egy iszfaháni kormányzói hivatal felgyújtásáért.
Irán kivégzett egy férfit, akit egy kormányzati épület felgyújtásáért ítéltek el a 2026 januári tiltakozások idején; erről szerdán számolt be az igazságszolgáltatás Mizan nevű hírügynöksége. Ez a legutóbbi azon kivégzéssorozatban, amely a több ezer halálos áldozatot követelő zavargáshullámhoz kapcsolódik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Mizan közlése szerint Mohammad Amini Dehaghanit felakasztották, miután a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta halálos ítéletét, és azt állították, hogy minden jogi eljárás lezárult, valamint hogy tárgyalását ügyvéd jelenlétében tartották meg.
Nem közöltek részleteket arról, hogy mikor tartóztatták le, mikor hozták meg a halálos ítéletet, illetve mennyi ideig tartott az eljárás.
Az igazságszolgáltatás közlése szerint 2026. január 9-én Molotov-koktélt dobott a kormányzó hivatalára az iszfaháni tartományban lévő Dehaghan városában, felgyújtotta az épületet, megtámadott egy rendőrőrsöt, elzárta az utakat és megrongálta a közvagyont.
A nyomozók bizonyítékként térfigyelő kamerák felvételeire és az általuk a vádlott beismerő vallomásaként leírt nyilatkozatokra hivatkoztak.
Az igazságszolgáltatás azzal is megvádolta, hogy kormányellenes propagandát terjesztett, kapcsolatba lépett a Pahlavi királyi családhoz köthető közösségimédia-fiókokkal, az interneten tartotta a kapcsolatot kormányellenes aktivistákkal, és olyan anyagokat terjesztett, amelyek célja a „közvélemény megzavarása” volt.
Halálra ítélték „moharebeh” vádjával, ez az Iráni Iszlám Köztársaságban egy sajátos jogi kategória, súlyos bűncselekményt jelöl, amely nagyjából „háború Isten ellen” kifejezéssel fordítható, valamint „efsad-e fel-arz”, vagyis „romlás a földön” miatt.
Az ellene felhozott vádak között szerepelt az is, hogy egy Kalasnyikov típusú gépkarabélyt használt, amelyet állítólag a biztonsági erőktől vett el az iráni állami média által „Dey puccskísérletnek” nevezett események során; ezzel a kifejezéssel a hatóságok a januári tiltakozásokat illetik.
Miután a hirtelen hiperinfláció miatt tavaly decemberben kirobbanó, kiterjedt tiltakozások a következő hónapban az egész országra átterjedtek, a teheráni rezsim véres megtorlásba kezdett a tüntetőkkel szemben, amelynek halálos áldozatainak számát máig nem lehet függetlenül ellenőrizni.
Az iráni hatóságok 3 117 főben állapították meg a halálos áldozatok számát, míg a HRANA jogvédő szervezet szerint 7 007 halottat sikerült azonosítani. Nem hivatalos, meg nem erősített becslések szerint azonban akár 40 000-re is rúghat az áldozatok száma.
A jogvédő szervezetek többször felhívták a figyelmet arra, hogy a tiltakozásokkal összefüggő ügyek vádlottjait átláthatatlan eljárásokban állítják bíróság elé, gyakran független jogi képviselethez való hozzáférés nélkül, és az ítéletek sokszor olyan vallomásokon alapulnak, amelyeket állítólag kínzással csikarnak ki.
Az Amnesty International közölte, hogy az iráni hatóságok a „háborús körülményeket” ürügyként használják a megtorlás fokozására, tömeges letartóztatásokkal, felgyorsított perekkel, politikai indíttatású kivégzésekkel és vagyonelkobzásokkal.
Az ENSZ az év elején közölte, hogy Irán legalább 40 embert végzett ki 2026 első felében, közülük 18-at nemzetbiztonsági ügyekben.
Az iráni igazságszolgáltatás kedden külön közleményben tudatta, hogy kivégeztek két férfit, Mohyeddin Abdollahit és Hossein Palanit, akiket a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez való tartozásért, valamint többek között „baghi”, azaz „fegyveres lázadás”, és az Iszlám Köztársaság ellen végrehajtott fegyveres cselekmények miatt ítéltek el.