A nyersolaj ára több mint 6 százalékkal emelkedett, kéthetes csúcsra, miután Donald Trump amerikai elnök érvénytelennek nyilvánította az Iránnal kötött átmeneti megállapodást, és új amerikai csapások aggodalmat keltettek a Hormuzi-szoros olajszállításai miatt.
Szerdán Európában és Ázsiában is estek a részvényárfolyamok, miközben az olaj ára több mint 6 százalékkal ugrott meg, miután Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy véget ért az Iránnal kötött ideiglenes tűzszünet, ami növeli az esélyét annak, hogy ismét katonai konfliktus robban ki a két ország között.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Arra a kérdésre, hogy szerinte véget ért-e az Iránnal kötött szándéknyilatkozat, Trump a NATO ankarai csúcstalálkozóján újságíróknak így válaszolt: „Számomra úgy tűnik, vége. Nem akarok velük foglalkozni” – idézi a Reuters.
Mindez azután történt, hogy az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közölte: erői az éjszaka folyamán több mint 80 célpontot támadtak Iránban, köztük vezetési és irányítási hálózatokat, part menti radarállomásokat, hajóellenes rakétarendszereket és az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) által üzemeltetett hajókat. Washington emellett visszavonta azt a mentességet is, amely lehetővé tette Irán számára, hogy újraindítsa olajexportját.
A globális etalonnak számító Brent nyersolaj legközelebbi lejáratú határidős jegyzése közép-európai idő szerint 11:45-re több mint 6 százalékkal, hordónként 78,79 dollárra emelkedett, míg az amerikai referenciaolaj 6,3 százalékkal, hordónként 74,88 dollárra drágult. Mindkettő nemrégiben egészen addig esett, hogy nagyjából a február végén kezdődött Irán elleni háború előtti szintek közelébe süllyedt.
A nagy olajvállalatok részvényei szintén emelkedtek: az élen a Shell járt, amely 5 százalékkal drágult, míg a BP, a Chevron és az ExxonMobil árfolyama is több mint 3 százalékkal volt magasabb szerda délelőtt.
A legutóbbi eszkaláció – jóllehet a felek elkötelezték magukat a konfliktus békés rendezése mellett – tovább növeli a bizonytalanságot az olajárak körül, miután azok a háború alatti, 100 dollár fölötti csúcsokról jóval alacsonyabb szintre estek. Mindez ráadásul olyan időszakban történik, amikor egyre többen tartanak attól, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények körüli őrület jócskán a fölé hajtotta az árakat, amit a számítógépchipek gyártási kapacitásába és adatközpontokba öntött hatalmas beruházásokból várható termelékenységnövekedés és profit indokolna.
„Ennek megfelelően a geopolitikai hírek várhatóan meghatározzák a piaci hangulatot a következő órákban. A helyzet további romlása tovább nyomás alá helyezheti a részvényárfolyamokat, miközben fokozódik a feszültség a technológiai szektorban” – írta kommentárjában Ipek Ozkardeskaya, a Swissquote elemzője.
Esnek a tőzsdék
Európában a német DAX index több mint 2,2 százalékkal gyengült közép-európai idő szerint 11 óra körül, a londoni FTSE 100 1,5 százalékot veszített, a francia CAC 40 pedig több mint 2 százalékkal esett.
Az amerikai részvényindexek határidős jegyzései ugyanebben az időben több mint 1 százalékkal voltak lejjebb.
Ázsiában a tokiói Nikkei 225 index 2,1 százalékkal 66 819,05 pontra esett, míg a dél-koreai Kospi 5,4 százalékkal 7 246,79 pontra gyengült.
A dél-koreai mutató az utóbbi időben meredeken emelkedett, majd visszafordult: múlt hónapban rövid időre a 9000 pontos szint fölé kapaszkodott, mielőtt a mesterséges intelligenciához köthető technológiai részvények – például a Samsung Electronics és az SK Hynix – erős eladásai miatt zuhanni kezdett. A Samsung szerdán kora reggel 6,3 százalékot esett, miután előző nap mintegy 7 százalékkal gyengült. Az SK Hynix a kereskedés elején elért nyereségeit leadva végül 5,7 százalékkal esett.
A tajvani Taiex index 0,6 százalékkal emelkedett. Hongkongban a Hang Seng 3 százalékkal, 24 193,56 pontra nőtt.
Az elsősorban Z.ai néven ismert, Knowledge Atlas Technology néven jegyzett kínai mesterségesintelligencia-modell-fejlesztő start-up, a Zhipu részvényei szerdán csaknem 14 százalékkal drágultak.
A sanghaji kompozit index 0,5 százalékkal, 3 970,88 pontra csökkent.
Kedden a mesterséges intelligenciához köthető részvények hullámvasútja ismét lefelé indult, magával rántva a Wall Streetet is. Az S&P 500 index 0,4 százalékkal esett, noha az indexben szereplő részvények többsége drágult.
A mesterséges intelligenciához kapcsolódó társaságok veszteségei 1,2 százalékkal lefelé húzták a Nasdaq Composite indexet, miközben a Dow Jones ipari átlag 0,2 százalékkal csökkent.
Az Advanced Micro Devices árfolyama 6,5 százalékkal, az Intelé 9,7 százalékkal, a Micron Technologyé pedig 4,7 százalékkal esett.
A SpaceX, amely az xAI nevű vállalkozás tulajdonosa, 6,8 százalékot veszített értékéből, jóllehet kedden volt az első kereskedési napja a Nasdaq-100 indexben. Egyes elemzők szerint úgynevezett „index-átsúlyozási” ügyleteket hajtottak végre fedezeti alapok és más nagy befektetők, akik már a tőzsdei bevezetéskor beszálltak, részben azzal a céllal, hogy gyorsan túladjanak, vagyis „átpasszolják” részvényeiket az indexkövető alapoknak.
A Rivian Automotive 18,1 százalékot zuhant, miután az elektromosautó-gyártó közölte, hogy 75 millió részvényt kíván eladni, ami felhígítja a meglévő részvényesek tulajdonrészét.
A devizapiacon szerda kora reggel az amerikai dollár 162,11 jenről 162,26 jenre erősödött a japán valutával szemben. Az euró 1,1414 dollárról 1,1426 dollárra kúszott fel.
Az arany ára mintegy 1,5 százalékkal, nagyjából 4050 dollárra esett, míg az ezüst körülbelül 2,5 százalékkal 58 dollárra gyengült.