Az Egyesült Államokban csak május és augusztus között mintegy 150 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a légkondicionálók. Ez nagyjából Hollandia éves emissziójának felel meg.
Az Európát sújtó rendkívüli hőhullámok után vita robbant ki a párizsi városvezetés és amerikai kommentátorok között a légkondicionálásról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Párizs polgármestere, Emmanuel Grégoire azzal érvel, hogy az egyéni légkondicionálók tovább fűtik a városokat, míg helyettese azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy az egyik legnagyobb hozzájáruló az éghajlati válsághoz.
A vita Franciaország egyik legsúlyosabb, az elmúlt években tapasztalt hőhulláma után robbant ki. A beszámolók szerint a szélsőséges meleg miatt az országban több mint ezerrel nőtt a halálozások száma.
Több elemzés is rámutat arra a veszélyes jelenségre, hogy a légkondicionálók túlzott vagy szükségtelen használata rendkívüli veszélyeket rejt, mivel teljesen ellentétes a természetes folyamatokkal.
„A légkondi nem megoldás, hanem súlyosbítja a bajt”
A párizsi polgármestert arról kérdezték, kellene-e több légkondicionálót beszerelniük a párizsiaknak az otthonukba. Grégoire elutasította az ötletet, mondván: „Az egyéni légkondicionáló átok. Tovább fűti a várost, és ezzel súlyosbítja a problémát.”
A kijelentés heves bírálatokat váltott ki, különösen az Egyesült Államokban. A közösségi médiában és több médiumban azt vetették a franciák szemére, hogy nem tudják, miként kell megbirkózni a szélsőséges hőséggel.
Párizs üzenete az USA-nak: „Előbb a saját kibocsátásukat nézzék meg”
A vitába Instagramon keresztül bekapcsolódott Párizs polgármester-helyettese, Audrey Pulvar is, aki szerint az amerikai kommentátorok Franciaországot bírálják, miközben figyelmen kívül hagyják saját országuk részarányát a globális üvegházhatású gáz-kibocsátásban.
„Napok óta néhányan Párizst gúnyolják, amiért a városban nem minden lakásban és nem minden szobában van légkondicionáló. Ez igazán ironikus” – fogalmazott Pulvar, aki szerint a párizsi városvezetés jelentős lépéseket tesz a kibocsátások csökkentése, a zöld energiára való átállás és a Szajna újra alkalmassá tétele érdekében az úszásra.
„Még rengeteg a tennivaló. Ám talán épp azoknak az országoknak, amelyeknek a legnagyobb a felelősségük a probléma kialakulásában, nem kellene kioktatniuk azokat, akik megoldást keresnek.”
A légkondicionálók valóban fokozzák a globális felmelegedést?
Szakértők szerint a válasz nem egyszerű, és nem is egyértelmű, de valószínűleg igaz.
Különböző tanulmányok szerint, ha együtt vizsgálják az áramfogyasztást és a hűtőközeg-szivárgásokat, a légkondicionálók a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 3,2 százalékáért felelősek. A világszerte előállított villamos energia körülbelül 7 százalékát klímarendszerek használják fel.
Az Egyesült Államok kiemelkedő ország ezen a téren: Franciaországgal vagy Németországgal ellentétben az amerikai háztartások túlnyomó többségében van egyéni légkondicionáló.
A Futurism által idézett adatok szerint az Egyesült Államokban csak májustól augusztusig a légkondicionálókhoz köthető havi szén-dioxid-kibocsátás eléri a nagyjából 150 millió tonnát. Ez megközelíti Hollandia teljes éves szénkibocsátásának szintjét.
Franciaország ugyan az utóbbi években jelentős lépéseket tett a kibocsátások visszafogása érdekében, története során azonban mintegy 40 milliárd tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe.
A valódi probléma a globális egyenlőtlenség
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás és a légkondicionálás terjedése a globális egyenlőtlenségeket is látványosan felszínre hozza.
Afganisztán, Pápua Új-Guinea, Guatemala, Honduras és Nicaragua a többi alacsony jövedelmű országgal együtt azok közé a régiók közé tartozik, amelyeket a szélsőséges meleg a leginkább sújt. Ezeknek az országoknak azonban sem gazdasági erejük nincs a légkondicionálók tömeges elterjedésének finanszírozására, sem olyan infrastruktúrájuk, amely lehetővé tenné az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.
Egy másik vizsgálat szerint, ha az alacsony jövedelmű országokban is a gazdag államokéhoz hasonló mértékben kezdenének légkondicionálót használni, az ebből fakadó szénkibocsátás 2050-ig további 0,05 Celsius-fokkal növelhetné a globális hőmérsékletet. A tudósok úgy vélik, hogy ez komoly kockázatot jelenthet a klímacélok szempontjából.