„Legyen úttörő, ne dinoszaurusz”: Bertrand Piccard svájci felfedező a hidrogénhajtású repülésben látja egy új nemzedék inspirációját.
Egy hidrogénmeghajtású repülőgép, amelynek célja, hogy megállás nélkül, zéró kibocsátással kerülje meg a Földet, nemcsak egy küldetést, hanem a fenntarthatósággal kapcsolatos reményt is viszi el a fiatalokhoz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A svájci felfedező, Bertrand Piccard – aki végrehajtotta az első, napenergiával működő föld körüli repülést, és elsőként kerülte meg a bolygót megszakítás nélküli ballonrepüléssel –, azt mondta, legújabb, hidrogénre épülő vállalkozása a befejezéséhez közeledik, az első tesztrepüléseket pedig 2027 elejére ütemezték.
A Solar Impulse Alapítvány által fejlesztett projektnek két nagy célkitűzése van. Az első annak bizonyítása, hogy hidrogénnel a Föld teljes megkerülése megvalósítható leszállás nélkül és egyetlen gramm szén-dioxid-kibocsátás nélkül.
A második egy jövőbe vetett remény üzenete: egy olyan jövőé, amelyben az emberek úgy élvezhetik a repülést, hogy közben nem károsítják a bolygót.
„Meg akarjuk mutatni a fiataloknak, hogy léteznek megoldások, hogy van jövő – de ehhez most úttörő szellemre van szükség” – mondta Piccard az Euronews Nextnek.
A felfedező szerint maga a környezetvédelem is a saját üzenetén bukott el: az, hogy az ökológiai intézkedéseket évtizedeken át költségesnek, korlátozónak, lemondásokkal járónak állították be, ellenreakciót váltott ki, és teret adott annak, hogy gazdasági és politikai érdekek háttérbe szorítsák a klímaszempontokat.
„Sokan úgy mutatták be az ökológiát, mint valami taszítót, drágát, lemondással járót – olyasmit, ami a gazdaság zsugorodásához, a mobilitás beszűküléséhez vezet” – mondta Piccard.
„És ezt senki sem akarja. Ilyen kevéssé inspiráló narratíva mellett egyértelmű, hogy ellenállás alakult ki.”
Úgy vélte, nem az a megoldás, hogy lemondunk az ökológiai törekvésekről, hanem hogy azokat az innováció és a jólét egyik fő hajtóerejeként mutatjuk be.
A Solar Impulse Alapítvány eddig 1650 tiszta és nyereséges megoldást tanúsított, bizonyítva, hogy a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés nem zárja ki egymást.
„Úgy gondolom, ennek a narratívának kellene lecsapnunk a fejét, nem pedig általában az ökológiáénak. Mert a környezetvédelem lehet izgalmas, gazdaságilag kifizetődő, és új piacokat nyithat a vállalatok számára” – mondta Piccard.
Mesterséges intelligencia és fenntarthatóság
A generatív mesterséges intelligencia 2022-es megjelenése óta, miközben egyre kevesebb szó esik a technológia fenntarthatóságáról, Piccard élesen különválaszt két lehetséges jövőképet.
Az egyik forgatókönyv szerint az MI optimalizálhatja az energiahálózatokat és felszámolhatja a pazarlást, a másik szerint viszont felesleges alkalmazásokat hajt – például a még gyorsabb videóstreaminget vagy az egyre nagyobb felbontású videojátékokat.
Figyelmeztetett, hogy ez utóbbi óriási új adatközpontokat tenne szükségessé, és lenullázhatná az összes környezeti nyereséget.
„Minden pozitív hatást, amelyet elérhetnénk a környezetre, teljesen rövidre zárhatnak a felesleges, rosszul megvalósított, szennyező technológiákra épülő felhasználási módok” – mondta Piccard.
Az MI-t működtető adatközpontokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az, miként építik és hűtik ezeket, próbaköve lesz a mesterséges intelligencia környezeti lábnyomának. Ha a szervereket légkondicionálással vagy folyóvízzel hűtik, az óriási energiaveszteséget jelent, ha viszont a keletkező hő egy részét a közeli települések fűtésére hasznosítják, ugyanazt az energiát kétszer használhatják fel, egyszerre csökkentve a költségeket és a kibocsátásokat.
Arról azonban, hogyan használjuk az MI-t, végső soron maga az emberiség dönt.
„Nem maga az MI jó vagy rossz – hanem a felhasználó lesz bölcs vagy veszélyes. Mit fog kezdeni vele az emberiség?” – tette fel a kérdést.
Arra a kérdésre, ki határozza meg az MI fejlődésének irányát, Piccard azt válaszolta: ezt a szerepet a kormányoknak kell betölteniük, nem a technológiai cégeknek, és Európának szerinte kellő tartással kell – és tud – ellenállnia kereskedelmi partnerei nyomásának.
„A technológia rajongói mindig túl messzire mennek, mert számukra maga a technológia a cél, nem pedig az emberiség életminősége” – mondta.
„Az utóbbiért a kormányok, az intézmények és a civil szervezetek felelősek. Nekik kell hangosabban megszólalniuk, mint a technológiarajongóknak.”
Az üzenet átadása
Már zajlik a zöld üzenet eljuttatása a fiatalabb generációkhoz.
Marokkóban a Mohammed VI. Műszaki Egyetemmel kötött partnerség révén az ország kapuként szolgálhat az egész afrikai kontinens diákjai felé – magyarázta Piccard. Ha a gép már a levegőben lesz, azt tervezi, hogy élőben beszél majd iskolásokhoz a pilótafülkéből, miközben a repülő megkerüli a Földet.
„Ha egyik reggel azt mondjuk, hogy minden iskolához szeretnénk szólni, senki sem fog válaszolni” – magyarázta.
„Ha viszont azt mondjuk, hogy egy hidrogénnel működő, a világot körberepülő gép pilótafülkéjéből fogunk beszélni a diákokhoz, minden ajtó meg fog nyílni.”
A világ körüli út projektje végső soron a következő generációnak szegezi a kérdéseket.
„Akar ön úttörő lenni – olyan valaki, aki hisz abban, hogy képes valami mást, újat létrehozni? Vagy inkább dinoszaurusz szeretne lenni, aki a múltból próbál megélni, és végül eltűnik?” – fogalmazott.