Ruandai vulkánok nemzeti parkja: új technológia védi hegyi gorillákat és aranymajmokat bolygatás nélkül, forradalmasíthatja természetvédelmet
Ruanda ködbe burkolózó Vulkánok Nemzeti Parkjában dolgozó tudósok egy új eszközhöz fordulnak a veszélyeztetett hegyi gorillák és aranymajmok védelmében: a környezeti DNS-hez.
Az eDNS néven ismert technológia a talajban és a vízben maradt genetikai nyomok – például szőr és ürülék – alapján azonosítja a fajokat, így a kutatóknak nem kell fizikailag felkutatniuk az állatokat.
Az alsóbb fekvésű tavakból vett minták is megmutathatják, milyen fajok élnek a magasabban fekvő területeken.
„Egyetlen készlettel számos fajt felmérhetünk: kétéltűeket, emlősöket, madarakat és sok más olyan élőlényt, amely a hagyományos módszerekkel nem észlelhető” – mondja Deogratias Tuyisingize, a Dian Fossey Gorilla Alapítvány munkatársa.
Az African Wildlife Foundation a ruandai kormánnyal együttműködve vezette be a technológiát, hogy átfogó képet kapjanak az országnak az éghajlatváltozás és a népességnövekedés által fenyegetett biológiai sokféleségéről.
Különösen hasznos a nehezen járható, biztonsági kockázatot jelentő határvidéken, ahol a parkőrök mozgása korlátozott.
Az eDNS-nek azonban vannak korlátai. Nem alkalmas arra, hogy megbecsülje, egy adott időpontban hány állat van jelen, mivel a DNS jóval azután is kimutatható, hogy egy faj elhagyta a területet, és Afrika genetikai referenciaadatbázisai is jóval szegényesebbek, mint az európai és az amerikai gyűjtemények.
A kutatók most régióspecifikus adatbázisokat hoznak létre, és a helyi közösségeket tanítják be mintavételre – ez fontos lépés afelé, hogy a technológia ne csak Afrikában működjön, hanem Afrikáért is.