Új technológia védi Ruanda Vulkánok Nemzeti Parkjának veszélyeztetett fajait: hegyi gorillák, aranymajmok zavarás nélküli figyelése
Ruanda ködbe burkolózó Vulkánok Nemzeti Parkjának kutatói egy új eszközhöz fordulnak a veszélyeztetett hegyi gorillák és aranymajmok védelmében: a környezeti DNS-hez.
Az eDNS-nek nevezett technológia a talajban és a vízben hátramaradt genetikai nyomok – például szőr, ürülék – alapján azonosítja a fajokat, így a kutatóknak nem kell fizikailag felkutatniuk az állatokat.
Az alsóbb szakaszokon található tavakból vett mintákból az is kiderülhet, milyen fajok élnek a magasabban fekvő területeken.
„Egyetlen készlettel több fajt is fel lehet mérni: kétéltűeket, emlősöket, madarakat és sok más élőlényt, amelyet a hagyományos módszerekkel nem lehet kimutatni” – mondja Deogratias Tuyisingize, a Dian Fossey Gorillaalapítvány munkatársa.
Az African Wildlife Foundation a ruandai kormánnyal együttműködve vezette be a technológiát, azzal a céllal, hogy teljes képet kapjanak az ország élővilágáról, amelyet az éghajlatváltozás és a népességnövekedés is fenyeget.
Különösen hasznos a nehezen megközelíthető, biztonsági szempontból kockázatos határvidékeken, ahol a parkőrök mozgástere korlátozott.
Az eDNS-nek azonban vannak korlátai. Nem alkalmas arra, hogy megbecsülje, egy adott időpontban hány állat van jelen, mivel a DNS jóval azután is megmaradhat, hogy egy faj elhagyta a területet, és Afrika genetikai referenciagyűjteményei is jóval szűkösebbek, mint az európai vagy az amerikai adatbázisok.
A kutatók most régióspecifikus adatbázisokat hoznak létre, és a helyi közösségeket is kiképzik a mintavételre; mindez annak irányába tett lépés, hogy a technológia Afrikáért dolgozzon, ne csak Afrikában.