Trump felfüggeszti Irán elleni amerikai csapásokat: öböl menti államok több időt kérnek tárgyalásokra, háború kiújulását próbálják elkerülni.
Donald Trump amerikai elnök Katart, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket nevezte meg azokként a „nagyszerű vezetőkként és szövetségesekként”, akik rábeszélték, hogy „tartózkodjon” egy újabb Irán elleni csapástól, ezzel a három öböl menti országot az Irán elleni háború lezárását célzó, Pakisztán közvetítési erőfeszítéseit kiegészítő kibővített politikai architektúra élvonalába emelve.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump elmondta, hogy a katari, emirátusi és szaúdi vezetők – akiket saját szavai szerint tisztel – arra kérték, halassza el az újabb katonai akciót, mivel „komoly tárgyalások zajlanak”.
„Véleményük szerint olyan megállapodás születik, amely nagyon is elfogadható lesz az Amerikai Egyesült Államok, valamint a Közel-Kelet és a tágabb térség országai számára is” – írta az amerikai elnök hétfő este a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében.
A Fehér Házban tett további megjegyzéseiben Trump közölte, hogy „nagyon komoly támadást” halasztott el Irán ellen, miután „Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és mások” azt kérték tőle, hogy két-három nappal tolja el a műveletet.
„Úgy gondolják, nagyon közel járnak egy megállapodáshoz” – tette hozzá azzal, hogy „ha mindezt úgy tudjuk elérni, hogy nem bombázzuk őket porig, annak nagyon örülnék”.
Trump ugyanakkor fenntartotta a nyomást Teheránon, mondván, hogy utasította a katonai vezetőket: „legyenek készen arra, hogy bármely pillanatban megindítsanak egy Irán elleni, teljes körű, nagyszabású támadást arra az esetre, ha nem születik elfogadható megállapodás”.
Megjegyzései ritka bepillantást engedtek abba a szerepbe, amelyet az öböl menti államok a háttérben játszanak a háború további eszkalációjának megakadályozásában, illetve abba, hogy növekvő, összehangolt befolyásuk miként érvényesül a Fehér Házban.
Katar kedden úgy reagált, hogy álláspontját az elmúlt napokban világosan közölte Washingtonnal és más partnereivel: az öböl menti országok azon dolgoznak, hogy megakadályozzák az újabb eszkalációt Iránnal, és továbbra is támogatják Pakisztán közvetítési erőfeszítéseit, kerülve a közvetlen választ Trump hétfő késő esti bejelentésére.
A katari külügyminisztérium szóvivője, Dr. Madzsid al-Anszari dohai sajtótájékoztatóján közölte, hogy nem kívánja kommentálni Trump megbeszéléseit az öböl menti vezetőkkel.
Helyette azt hangsúlyozta, hogy „Katar álláspontját világosan kifejeztük az Egyesült Államokbeli partnereinknek: a térség nem sodródhat újra háborúba, minden eszkalációnak azonnali hatása lenne a térség népeire”.
„Katar támogatja a jelenlegi tűzszünet fenntartását, és azt, hogy esélyt adjunk a diplomáciai csatornáknak további egyeztetésekre, amelyek megállapodáshoz vezethetnek.”
Hangsúlyozta, hogy erős a térségi támogatás a tűzszünet életben tartása mellett, és hogy a tárgyalásoknak „több időre van szükségük”, hozzátéve, hogy a háború következményei túlnyúlnak az öböl menti térségen.
„Világos a szolidaritás a Pakisztán által vezetett közvetítés támogatásában, de a tűzszünet fenntartásában is, és abban, hogy esélyt adjunk a diplomáciai csatornáknak további egyeztetésekre, amelyek megállapodáshoz vezethetnek” – mondta al-Anszari.
Miközben al-Anszari nem kívánta részletezni Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír és Trump megbeszéléseit, megerősítette, hogy Doha a feszültségcsökkentés és a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásának fontosságát hangsúlyozta.
„A Hormuzi-szoroson való szabad hajózás joga jogilag minket illet meg” – jelentette ki. „Mindig is hangsúlyoztuk a szoros megnyitásának és a status quo fenntartásának fontosságát.”
Miközben a diplomáciát sürgeti, Katar kemény bírálatot is megfogalmazott Iránnal szemben az országot ért támadások miatt a konfliktus során.
„Katar Állama számára álláspontunk mindig is egyértelmű volt” – mondta al-Anszari. „Irán agressziót követett el országunk ellen. Ez Katar szuverenitása, népe, valamint a népünk jóléte és gyarapodása elleni támadás volt” – tette hozzá, megjegyezve: „ezt nem vesszük félvállról”.
„Az iráni nép megérdemli, hogy békében és jólétben éljen, ne háború és konfliktus közepette” – fogalmazott. „Irán kormánya azonban úgy döntött, hogy célba veszi Katart ebben a háborúban, és ezzel feszültté tette a kétoldalú kapcsolatokat.”
A katari külügyminisztérium azt is bejelentette, hogy Mohammed Ál Száni külügyminiszter telefonon egyeztetett szaúdi kollégájával, Fajszál bin Farhánnal arról, mennyire fontos, hogy minden fél úgy reagáljon a folyamatban lévő közvetítési erőfeszítésekre, „hogy az megnyissa az utat a válság gyökereinek békés és párbeszéd útján történő kezeléséhez, és megakadályozza az eszkaláció újbóli kiújulását”.
Al-Anszari szerint kedden hasonló egyeztetés zajlott Katar és az Egyesült Arab Emírségek között is.
Eközben az Egyesült Arab Emírségek kedden bejelentette, hogy az elmúlt 48 órában több támadás is érte, legalább hat drón részvételével. Az EAE elnöki tanácsadója, Anvar Gargás pedig igyekezett elhatárolni az Emírségeket a többi, inkább passzív regionális szereplőtől, kijelentve: „az áldozat szerepe összemosódott a közvetítőével, és fordítva, miközben a barát közvetítővé vált ahelyett, hogy rendíthetetlen szövetséges és támogató maradt volna”.
„A szerepek összekeveredése ennél az alattomos iráni agressziónál zavarba ejtő, és kiterjed az öböl menti arab térség környező államaira is” – írta az X közösségi oldalon.
„A modern öböl menti történelem egyik legveszélyesebb szakaszában, e perfid agresszió közepette a szürke, kétértelmű álláspont még veszedelmesebb, mint a teljes tétlenség” – tette hozzá.
Teherán: kész szembeszállni bármilyen katonai agresszióval
Amikor Trump bejelentette az Irán elleni amerikai támadások közelgő folytatását, a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) agytröszt azt közölte, hogy Teherán továbbra is hivatalossá és intézményessé igyekszik tenni a Hormuzi-szoroson való áthaladás feletti, általa hangoztatott ellenőrzését, szembemenve az ENSZ tengerjogi egyezményével (UNCLOS).
Az Iráni Forradalmi Gárdához köthető médiumok tovább fenyegették a Hormuzi-szoroshoz kapcsolódó kereskedelmi és digitális tevékenységet is, ami része annak a szélesebb erőfeszítésnek, amellyel a rezsim intézményesíteni kívánja iráni fennhatóságát a vízi útvonal felett – tette hozzá az ISW.
Trump fenyegetéseire reagálva Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes az X-en azt írta: „Irán egységesen és eltökélten kész szembenézni bármilyen katonai agresszióval”.
Arra utalva, hogy az Egyesült Államok „bármely pillanatban kész egy hatalmas támadásra”, Gharibabadi azt kérdezte, vajon „ez azt jelenti-e, hogy a »fenyegetést« a »béke lehetőségének« nevezik”.
Ezzel egy időben egy iráni parlamenti képviselő kedden arra figyelmeztetett, hogy az iráni olajinfrastruktúra elleni támadás megtorló csapásokat válthat ki az ellenfelek olajkútjai és energialétesítményei ellen – jelentette az Euronews perzsa szolgálata.
Ahmad Bakhsajés Ardesztáni, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának tagja az ILNA hírügynökségnek azt mondta, nem hiszi, hogy az Egyesült Államok nagyszabású katonai támadást indítana Irán ellen, mert szerinte Washington kevés hasznot húzna egy ilyen lépésből.
Ugyanakkor felvetette, hogy ha mégis sor kerülne katonai akcióra, olyan stratégiai helyszínek, mint Hark-sziget és Iszfahán lehetnek célpontok, mivel Hark-sziget továbbra is kulcsfontosságú Teherán olajexportja szempontjából, Iszfahán pedig régóta Irán nukleáris programjával hozható összefüggésbe.
Ardesztáni szerint az Iszfahán elleni esetleges támadási kísérletek az iráni dúsított uránkészletek miatti aggodalmakkal állhatnak összefüggésben.
„Ha Iránra támadnának, megtorlásul az ellenség olajkútjait és energialétesítményeit venné célba, mert szerinte ez hatékonyabb lenne, mint a vezetékek elleni csapás, és jelentősen megemelné a világpiaci üzemanyagárakat” – vázolta a lehetséges iráni válaszlépéseket.
Hasonló üzenetek más iráni tisztviselőktől is elhangzottak – számolt be az Euronews perzsa szolgálata.
Eszmáíl Szagáb-Eszfeháni, az Energiaoptimalizálási és Stratégiai Irányítási Szervezet alelnöke és vezetője korábban azt mondta, hogy Teherán „szemet szemért” stratégiát követ, ugyanakkor arra figyelmeztetett: minden további eszkaláció súlyosabb válaszlépést válthat ki.
Elmondása szerint ha iráni olajlétesítményeket érne támadás, Teherán azokban az országokban lévő olajtermelő létesítményeket vehetne célba, ahonnan a csapásokat indították.