Európa: Föld leggyorsabban melegedő kontinense sürget kibocsátáscsökkentést, klímaállóképesség erősítését
Az észak- és kelet-európai fővárosok ellenállóbbak a klímaváltozás szélsőségeivel szemben, mint Európa többi fővárosa – derül ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást vizsgáló egyik legnagyobb adatbázisból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Európa a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense, ami egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események – halálos hőhullámok, erdőtüzek és árvizek – előtt nyit utat.
Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) jelentése szerint tavaly a kontinens legalább 95 százalékán meleg, az átlagosnál magasabb hőmérsékletet mértek.
Az Európai Unió szerint a jelentés „nyomatékosítja”, milyen sürgős, hogy a blokk az üvegházhatású gázok kibocsátását nettó nullára csökkentse, és „megerősítse az éghajlati hatásokkal szembeni ellenálló képességét”.
Európa legellenállóbb fővárosai a klímaváltozással szemben: rangsor
A lengyel vezetésű COOLCITY (forrás: angol) kezdeményezés új indexe több mint 11 ezer európai városi térséget elemzett annak felmérésére, hogy melyek a legjobban felkészültek a klímaváltozás jelentette fizikai kihívások kezelésére.
Az MGGP Aero, a légi felmérésekre és távérzékelésre szakosodott vállalat által irányított COOLCITY Index (CCI) műholdas adatokat, légi lézerszkennelést és mesterséges intelligenciát ötvöz a városi környezet elemzéséhez.
A CCI a városokat a hőséggel, árvizekkel és aszállyal szemben védő természeti és beépített adottságokat vizsgálja. Minden települést 0-tól 10-ig terjedő skálán értékel öt kulcsfontosságú alkalmazkodási kihívás alapján: a talaj vízáteresztő képessége, a növényzet állapota, a biodiverzitás, a vízviszonyok és a hőmérsékleti viszonyok.
Az európai fővárosok mezőnyében a svédországi Stockholm végzett az élen, 6,7-es CCI-pontszámmal. Ez 0,3 pontos javulás az előző évhez képest, amellyel a litvániai Vilniust taszította le az első helyről.
Íme a klímaváltozással szemben legellenállóbb 10 főváros és a hozzájuk tartozó pontszámok:
- Stockholm, Svédország: 6,7
- Vilnius, Litvánia: 6,4
- Riga, Lettország: 6,3
- Tallinn, Észtország: 5,9
- Helsinki, Finnország: 5,8
- Zágráb, Horvátország: 5,8
- Pozsony, Szlovákia: 5,7
- Varsó, Lengyelország: 5,7
- Berlin, Németország: 5,6
- Prága, Csehország: 5,5
Miért Stockholm Európa legellenállóbb fővárosa a klímaváltozással szemben
Stockholm különösen jól teljesített a talaj vízáteresztő képessége terén (10-ből 8,4 pontot kapott), vagyis a lehulló csapadék nagy része a talajba tud szivárogni, ahelyett hogy áradásokat okozna.
A földrajzi adottságoknak is nagy szerepük van – Stockholmot erdők és természetvédelmi területek övezik –, de a város sokat fektetett abba is, hogy ezt az előnyt megőrizze. Miután 2001-ben kinevezte első „faügyi referensét”, a városi fák látványosan megerősödtek a „Stockholm tree pits” rendszerének köszönhetően, amely az útburkolat alatt erdőszerű talajviszonyokat teremt, tápanyaggal látja el a gyökereket és elnyeli az esővizet.
Nem meglepő módon a város a növényzet állapota szempontjából is jó eredményt ért el (6,2 pontot). Ez a mutató a fák és zöldfelületek egészségét és kiterjedését méri, amelyek segítenek hűteni a várost és elnyelni a vizet.
A 14 szigetből álló, egyedi városszerkezet – ahol a Mälaren-tó édesvize a Balti-tengerbe ömlik – mindehhez párosulva azt eredményezi, hogy Stockholm a hőmérsékleti viszonyok terén is jól szerepel (6,7 pont), mivel a városi felületek sok természetes hűtőmechanizmussal rendelkeznek.
A kiterjedt vízhálózat 6,4-es pontszámot hozott a vízviszonyok mutatójában, ami a vizek állapotát és kiterjedését tükrözi. A biodiverzitás terén Stockholm 5,6 pontot ért el.