Az Irán és az Egyesült Államok közötti diplomáciai tárgyalások folytatását Teherán attól tette függővé, hogy Washington feloldja az iráni kikötők blokádját, az USA pedig csak akkor teszi ezt meg, ha Irán a Hormuzi-szorost nyitja meg. A pakisztáni tárgyalások második fordulója elakadt.
Az iráni haderő szerdán három hajót támadott, kettőt pedig lefoglalt a Hormuzi-szorosban. A célbavett teherszállítók nem kizárólag amerikai hajók. Az akciók kevesebb mint egy nappal azután történtek, hogy az amerikai elnök meghosszabbította a tűzszünetet. Donald Trump ugyanakkor fenntartotta az iráni kikötők amerikai blokádját.
Az iráni állami média szerint az egyre nagyobb hatalmat szerző Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) a két hajót az iráni kikötőkbe szállítja. Ez újabb eszkalációt jelent. A két szóban forgó teherszállító hajó az MSC Francesca és az Epaminondas.
Az Egyesült Államok korábban szintén lefoglalt két iráni hajót. Órákkal azelőtt tette ezt, hogy Pakisztánban elkezdődött volna a tűzszüneti tárgyalások második fordulója, amely végül így elmaradt.
Az Egyesült Államok és Irán között patthelyzet alakult ki, és amíg az egyik fél nem enged a feltételeiből, a pakisztáni-török-egyiptomi-ománi közvetítéssel szervezett tárgyalások második fordulójának kevés az esélye: bár Donald Trump azt mondta, hogy J. D. Vance amerikai alelnök megjelent volna a tárgyaláson, végül nem utazott el Iszlámábádba. Eszmáil Bághái külügyi szóvivő pedig azt közölte, hogy Irán nem számol a tárgyalások második fordulójával.
Tehát bizonytalan, hogy a Hormuzi-szoros blokádjának valójában mikor lesz vége. A hajók elleni támadások egyre fokozódnak. Ezekből az amerikai-iráni háború kitörése óta több mint 30 történt.
A blokádfeltételek kölcsönösek, a patthelyzet közös
Iránnak az komoly stratégiai előnye, hogy képes kinyitni és bezárni a Hormuzi-szorost: korlátozni a hajóforgalmat, ezzel hatást gyakorolni az olajárakra. Bár a tűzszünet azt eredményezte, hogy az amerikai és izraeli légicsapások megszűntek Iránban, a háború eszkalálódhat, immáron a Perzsa-öböl vizén és az iráni kikötők ügyében
Mohammad Bagher Qalibaf, az iráni parlament elnöke, az iráni főtárgyaló azt mondta, hogy a teljes tűzszünetnek _„_csak akkor van értelme", ha azt nem sérti meg Washington az iráni kikötők blokádjával. _„_A Hormuzi-szoros újranyitása lehetetlen a tűzszünet ilyen égbekiáltó megsértésével" – írta ezzel kapcsolatban X-en.
Iráni tisztviselők az amerikai blokád teljes feloldását követelik, és ettől tették függővé, hogy folytatják a tárgyalásokat. Trump szerdán kijelentette, hogy a blokád mindaddig érvényben marad, amíg Irán fel nem oldja a Hormuzi-szoros blokádját.
Trump azt írta a közösségi médiában, hogy Irán _„_tiszteletben tartotta" kérését, és leállította nyolc iráni nő kivégzését, akiket januárban letartóztattak kormányellenes tüntetéseken. Mint írta, ezt nagyra értékeli.
Teherán tisztviselői az egész ügyet _„_koholmánynak" és kétségbeesett kísérletnek nevezték, hozzátéve, hogy a nőket eleve nem is akarták kivégezni.
Küzdelem Libanonban, küzdelem Washingtonban
A libanoni hatóságok azt állítják, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) dél-libanoni akciói folytatódtak. Ezekben három különálló izraeli műveletben halálos legkevesebb hat ember meghalt és többen megsebesültek. A műveletek annak ellenére történtek meg, hogy a két ország tíznapos tűzszünetben állapodott meg. Izrael tagadta, hogy a csapásokat végrehajtotta volna.
A támadások azzal egyidőben történtek, hogy egy izraeli és libanoni delegáció Washingtonban a tíznapos tűzszünet meghosszabbításáról tárgyal. A washingtoni tárgyalások első fordulója a '80-as évek óta gyakorlatilag az első közvetlen tárgyalássorozat a két ország között. Nada Hamadeh Moawad libanoni és Yechiel Leiter izraeli nagykövet csütörtökön másodjára találkozik.
A libanoni egészségügyi minisztérium közölte, hogy egy al-Tiri nevű falut ért két izraeli csapás három embert, köztük egy újságírót megölt, egy másik újságíró megsebesült. A közlemény szerint az Izraeli Védelmi Erők egy mentőautóra is tüzet nyitottak. Izrael azt állította, hogy az al-Tiriben élők megsértették a tűzszünetet, veszélyeztették csapataik biztonságát, és tagadta, hogy megakadályozta volna a mentőcsapatok területre való bejutását, illetve hogy csapataik újságírókat céloztak volna meg.