Az USA és Irán megegyezés nélkül állt fel a tárgyalóasztaltól 21 óra elteltével Pakisztánban. Nem sokkal etután az amerikai elnök közölte, hogy az USA teljesen lezárja a Hormuzi-szorost, amelynek az újranyitását követelte eddig Irántól.
Donald Trump teljesen le akarja záratni a Hormuzi-szorost az amerikai hadsereggel azután, hogy eredmény nélkül ért véget az iszlámábádi egyeztetés az amerikai és az iráni delegáció között.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az olaj, és a cseppfolyósított gáz globális kereskedelme szempontjából létfontosságú tengeri átjáró forgalmát Irán blokkolja az amerikai és az izraeli hadműveletek kezdete óta, és az amerikai diplomácia mindent elkövetett, hogy rákényszerítse a perzsa állam vezetés ennek a blokádnak a feloldására - eddig sikertelenül. Az olajárak az egekbe szöktek, és a tőzsdék is kitartóan mínuszban vannak, ami súlyos globális válságot idézett elő, és még nem látni a végét. Az európai légitrsaságok például bejelentették, hogy ha három héten belül nem áll vissza az olajár az iráni koblfiktus előtti szontre, akkor nem tudják tartani a menetredet, jelentős fennakadások lesznek a légi közlekedésben.
Irán azzal érvel, hogy nem zárta le a szorost, azon bármikor átkelhetnek a nem ellenséges államok tankerei. Hírügynökségi információk szerint a pár napja kialkudott kéthetes tűzszüneti megállapodásban Irán belevetette, hogy Ománnal együtt vámot szedhet az átkelő hajóktól. Ezt az amerikai kormány képtelenségnek minősítette.
Az amerikai elnök vasárnapi bejelentése nyilvánvalóan összefüggésben áll azzal, amit alelnöke mondott a hétvégi pakisztáni tárgyalás után.
"Az, hogy nincs egyezség, Iránnak rosszabb hír, mint az Egyesült Államoknak"
A történelmi jelentőségű tárgyalások befejezése után az amerikai delegációt vezető JD Vance amerikai alelnök "érdeminek" nevezte a tárgyalásokat, de azt mondta: Irán "úgy döntött, hogy nem fogadja el a feltételeinket". Szerinte ez sokkal inkább rossz hír Iránnak, mint az Egyesült Államoknak. Hozzátette, hogy folyamatos kapcsolatban áll Donald Trump amerikai elnökkel.
Az amerikai alelnök elmondta, hogy végül nem láttak "megerősítő kötelezettségvállalást" Irán részéről az atomprogramot illetően. Márpedig az Egyesült Államok elnökének alapvető célja, hogy a perzsa állam feladja az atomfegyver tervét.
"Jóhiszeműen tárgyaltunk" - mondta Vance, aki egy pódiumon beszélt Steve Witkoff és Jared Kushner különmegbízottakkal az oldalán. "És egy nagyon egyszerű javaslattal távozunk innen, amely a mi végső és legjobb ajánlatunk. Meglátjuk, hogy az irániak elfogadják-e".
Kommentárjaiból nem derült ki, hogy mi lesz az USA, Irán és Izrael által eredetileg elfogadott 14 napos tűzszünet után, de a pakisztáni közvetítők felszólították az Egyesült Államokat és Iránt a tűzszünet fenntartására.
A Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök és Abbász Aragcsi külügyminiszter által vezetett iráni küldöttség az iráni állami televíziónak elmondta, hogy a Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseken vázolta a "vörös vonalakat", amelyeket nem hajlandóak átlépni, köztük az amerikai-izraeli támadások által okozott károk megtérítését és Irán befagyasztott vagyonának felszabadítását.
Az iráni állami hírügynökség szerint a háromoldalú tárgyalások azután kezdődtek, hogy teljesültek az iráni előfeltételek, köztük a Dél-Libanonra mért izraeli csapások csökkentése.
Az egyik első iráni reakcióban Iszmaíl Baghaei külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy a tárgyalások "két-három fontos kérdésben fennálló véleménykülönbség" miatt hiúsultak meg.
Az iráni állami televíziónak elmondta, hogy a Hormuzi-szoros a tárgyalófelek által megvitatott témák között szerepelt, de az atomfegyverekről nem tett említést.
Iszhak Dar pakisztáni külügyminiszter a tárgyalások befejezése után azt mondta: "Feltétlenül szükséges, hogy a felek továbbra is tartsák magukat a tűzszünet iránti elkötelezettségükhöz", majd hozzátette, hogy országa megpróbálja majd fenntartani a párbeszédet Irán és az Egyesült Államok között.