Az út összesen körülbelül tíz napig tart, és célja, hogy előkészítse a 2028-as Holdra szállást.
Négy űrhajós szerdán történelmi útra indult a Hold felé, több mint 50 év óta az első ilyen küldetésre. A három amerikai és egy kanadai asztronautát szállító 32 emeletes rakéta a NASA Kennedy Űrközpontjából emelkedett a magasba. Tízezrek gyűltek össze, hogy tanúi legyenek a startnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A környező utak és strandok is zsúfolásig megteltek, ami az Apollo 1960-as és 70-évekbeli Holdra szállásaira emlékeztet. Az volt a NASA eddigi legnagyobb eredménye a Hold, mint lehetséges élőhely feltérképezésére. Az Artemis II ugyanarról a floridai kilövőhelyről indult, ahonnan az Apollo felfedezőit küldték a Holdra.
A misszió tagjai az amerikai Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch, valamint a kanadai Jeremy Hansen. A kilövés után öt perccel Reid Wiseman parancsnok azt mondta: "Gyönyörű holdfelkelte van, egyenesen felé tartunk" .
A nap legfontosabb pontja az volt, amikor elkezdték betölteni az üzemanyagot rakétába. Az év elején ugyanis egy visszaszámlálási teszt során veszélyes hidrogénszivárgások keletkeztek, ami miatt el kellett halasztani a misszió indulását.
A NASA megkönnyebbülésére nem történt jelentős hidrogénszivárgás. A kilövőcsapat több mint 2,6 millió liter üzemanyagot töltött a 32 emeletes Space Launch System rakétába, zökkenőmentes volt a művelet.
De az utolsó pillanatban azért voltak technikai fennakadások - az akkumulátor-érzékelőkkel volt baj, illetve azzal, hogy a rakéta repülésmegszakító rendszere nem tudott parancsokat küldeni. Mindkét esetben gyorsan megoldották a problémát, így a folytatódhatott a kilövés előkészítése.
Két év múlva leszállás
Ha a terv a várakozásoknak megfelelően halad, az űrhajósok rekordot állítanak fel azzal, hogy messzebbre merészkednek a Földtől, mint bármely ember korábban.
Nem fognak megállni egy kis pihenőre, vagy megkerülni a Holdat, mint az Apollo 8 első holdlátogatói 1968-ban, hanem elszáguldanak a Hold mellett, és még 6400 kilométerrel továbbmennek, mielőtt megfordulnának, és egyenesen hazafelé tartanának, hogy a Csendes-óceánban lezuhanjanak.
Ez egyben a NASA új, Space Launch System (SLS) nevű holdrakétájának első, legénységgel végrehajtott repülése is. A küldetés történelmi eredmények sorát jelenti: az első színesbőrű embert, az első nőt és az első nem amerikai embert küldik a Hold közelébe és tovább.
Az Apollóval ellentétben, amely a gyors zászlókitűzésre és lábnyomok ott hagyására összpontosított a Szovjetunióval folytatott nyaktörő versenyben, az Artemiszt úgy tervezték, hogy az Egyesült Államok többször is visszatérhessen a Holdra, azzal a céllal, hogy egy állandó bázist hozzon létre, amely platformot nyújt a további felfedezésekhez.
Az űrhajósok tíznapos tesztrepülésük első 25 órájában a Föld közelében maradnak, és a Föld körüli pályán vizsgálják meg a kapszulát, mielőtt begyújtják a főhajtóművet, amely a Holdig juttatja őket. Az utazás összesen körülbelül tíz napig tart, és célja, hogy előkészítse az utat a 2028-as Holdra szálláshoz.
Négy nap múlva, ha jók lesznek a fényviszonyok, az űrhajósok olyan jellegzetességeket láthatnak, amelyeket emberi szemmel még soha nem láttak, és egy teljes napfogyatkozásból is láthatnak részleteket.
"A NASA ismét űrhajósokat küld a Holdra" - mondta Jared Isaacman, a NASA adminisztrátora a felszállást követően a riportereknek, és a fél évszázados szünetet rövid szünetnek nevezte.
Verseny Kínával
Az amerikai Hold-beruházások jelenlegi korszakát gyakran úgy állították be, mint a Kínával való versengésre irányuló erőfeszítést, amelynek célja, hogy 2030-ra embereket juttasson a Holdra. Az indítás utáni tájékoztatón Isaacman azt mondta, hogy a verseny "nagyszerű módja annak, hogy egy nemzet erőforrásait mozgósítsuk".
"A verseny jó dolog lehet" - mondta. - "És most minden bizonnyal versenyben vagyunk."
Az Artemis program Donald Trump amerikai elnök nyomása alá került, aki azzal a reménnyel sürgette a programot, hogy még második hivatali idejének lejárta előtt, 2029 elején sikerül embert juttatniuk a Holdra.
A Holdra szállás tervezett időpontja, 2028 azonban szemöldökráncolásra késztette a szakértőket, részben azért, mert Washington a magánszektor technológiai előrelépésére támaszkodik.
A NASA nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a küldetéssel kapcsolatos kockázatértékelését. A vezetők azt állítják, hogy az arány jobb, mint 50-50 százalék - ez a szokásos esély egy új rakéta esetében -, de hogy mennyivel jobb, az homályos.
A nap folyamán Donald Trump azt írta saját közösségi platformján, hogy az USA "NYERT". Gazdaságilag, katonailag, és most már a csillagokon túl. Senki sem jön a közelébe! Amerika nemcsak versenyez, hanem DOMINÁLUNK, és az egész Világ figyel" - posztolta április 1-én.