A 2026. április 12-én esedékes magyarországi parlamenti választás Európa egyik legfontosabb tavaszi politikai eseménye, jelentősége pedig messze túlmutat az ország határain. Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság elnöke kijelentette: "Olyan erő jöhet létre, amely megváltoztatja Európát".
A tét már nem csupán Orbán Viktor és a Fidesz hatalmon maradása, hanem az egész Európai Unió politikai irányvonala és a régió, köztük Lengyelország jövőbeli erőviszonyai is. A választások előtti helyzet feszült, köszönhetően annak, hogy hosszú évek óta először áll egy valóban jelentős társadalmi támogatottsággal bíró erő Orbánnal szemben: ez a Magyar Péter vezette Tisza párt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Magyarországgal kapcsolatos vita a lengyel politikai színtérre is átterjedt
A magyarországi választások végeredménye Lengyelországnak is fontos. A jelenleg ellenzékben politizáló, Orbán-szövetséges Jog és Igazságosság párt vezetője, Jarosław Kaczyński a magyarországi helyzetet a lengyel belpolitikai harcban is felhasználja, és Donald Tusk kormányát rendre azzal vádolja, hogy Brüsszelnek és Berlinnek alárendelt politikát folytat. Kaczyński nem titkolja, hogy Orbánt támogatja, és hogy EU-s szövetségest lát benne a nemzetállamok szuverenitásának megőrzéséért folytatott harcban. A Mandinernek adott interjújában a pártelnök hangsúlyozta, hogy "Orbán Viktor győzelme nagyon fontos lenne Magyarország, sőt Európa számára is." A Jog és Igazságosság elnöke az Unió mélyülő válságára figyelmeztetett, és közölte, hogy szerinte "rosszak a kilátások", illetve hogy "a jelenlegi európai elitek által követett irány a közösség meggyengüléséhez, sőt felbomlásához vezethet. Olyan erő alakulhat ki, amely megváltoztatná Európát. Erre azért van szükség, mert az Európai Unió olyan válságban van, amely az összeomlásához vezethet. Mi nem ezt kívánjuk, mi olyan Uniót akarunk, amely a szuverén országok politikáinak koordinálására szolgáló intézmény" – hangsúlyozta Kaczyński.
A Kaczyńskival készült interjút Marcin Kierwiński belügyminiszter kommentálta az X-en, mikor is azt írta, hogy "egy magyar kormánypárti portálon Kaczyński arról beszél, hogy egy szélsőségesen oroszbarát politikussal miként akarja »megváltoztatni Európát«. De milyen Európát akarnak? Olyat, amilyet Moszkvából ismerünk. Orbánnal nincs más út."
Karol Nawrocki lengyel elnök nemrég Budapesten járt, melyet többen is az Orbán támogatásának jeleként értelmeztek, a találkozó miatt pedig tovább mélyült a konfliktus az elnök és a lengyel kormány között. Erre maga az elnöki hivatal cáfolt rá, amikor Rafał Leśkiewicz szóvivő a Super Expressnek adott interjúban hangsúlyozta, hogy "az elnök úr nem fejezte ki támogatását Orbánnak a közelgő választások előtt".
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden a kabinet ülése előtt azt mondta, hogy Karol Nawrocki elnök magyarországi látogatására a lengyel kormány ajánlása és véleménye ellenére került sor. Tusk közvelten Nawrockihoz is szólt: "Ön Lengyelország elnöke, és önnek lengyel, nem pedig orosz felettesei vannak."
A lengyel elnök szóvivője utalt a miniszterelnök kijelentéseire, és hangsúlyozta, hogy Karol Nawrocki a lengyel-magyar baráti napok megünneplésén vett részt Budapesten, melyet 19 éve rendeznek meg valamelyik országban. Közölte, hogy Nawrocki Budapesten találkozott Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktorral is, akit - mint Leśkiewicz emlékeztetett - demokratikus választásokon választottak miniszterelnökké a magyar állampolgárok. "Az elnök elleni támadás ügyetlen kísérlet arra, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét a kormány rossz politikájáról" - zárta mondandóját a szóvivő.
Radosław Sikorski külügyminiszter, egyértelműen értékelte a lengyel konzervatív politikusok Orbánnak nyújtott támogatását: "Aki ma Orbánt támogatja, az Putyint segíti".
A magyarok döntése és annak hosszú távú következményei Európára nézve
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Tisza Párt tartja jelentős előnyét a Fidesz előtt. Magyar Pétert a közmédiába nem hívták be, ott jórészt a kormánypárt politikusai szerepelnek. Orbán Viktor következetesen elutasította, hogy miniszterelnök-jelölti vitát folytasson Magyar Péterrel, ugyanis nem tekinti őt politikai ellenfelének. Mint korábban fogalmazott, ő "pártja brüsszeli főnökeivel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével" vívja a harcot.
Orbán politikai narratívájának középpontjában a "háború és a béke" szembeállítása áll, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy megpróbálja meggyőzni a választókat arról, hogy győzelme stabilitást és védelmet garantál Magyarországnak, és hogy Magyarország így nem sodródik bele az orosz-ukrán háborúba. Az ellenzék ezzel szemben az európai normákhoz való visszatérésre és a Brüsszellel való kapcsolatok újjáépítésére fókuszál, illetve a NER-hez kötődő oligarchikus rendszer befolyásának leépítésétét célozza.
Orbán Viktor esetleges győzelme jelentős következményekkel járna a megosztottsággal küzdő Európai Unió működésére, hiszen Magyarország az utóbbi években többször blokkolta vagy késleltette a kulcsfontosságú kezdeményezéseket, különösen azokat, amelyek az Ukrajna támogatására vagy az Oroszországgal szembeni szankciós politikára vonatkoztak. Orbán Viktor kétszer is megvétózta az Európai Unió által Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelcsomagot.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa a múlt heti EU-csúcson Orbánnak címezve azt mondta, hogy "senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, és senki sem zsarolhatja az Európai Unió intézményeit. Amit Magyarország tesz, az teljesen elfogadhatatlan. Az ilyen magatartást a vezetők nem fogadhatják el." Costa akár arra is utalhatott volna, hogy július 1-jétől Magyarország megszakítja az Ukrajnába irányuló gázexportot – Orbán efféle politikájával összefüggésben gyakran felmerül a kérdés, hogy a magyar kormányfő újbóli győzelme közvetve növelheti-e Vlagyimir Putyin esélyeit az Ukrajna elleni háborúban. Orbán és kormánya rendre azt ismételgeti, hogy pragmatikus kapcsolatokat ápolnak Moszkvával, de ez a viszony megnehezíti az egységes nyugati front kiépítését.
Beszámolók?
Az utóbbi két hétben Európa-szerte elterjedt a hír, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter az EU-s tanácskozások szüneteiben orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztet. Tusk ezzel kapcsolatban azt írta az X-en, hogy szerinte Magyarország bizalmas megállapodásokat közölt Oroszországgal: "Az Orbán-kormány diplomáciai vezetője elismerte, hogy rendszeresen adott át információkat Moszkvának arról, hogy az Európai Unió vezetői miről tárgyaltak. Ez botrány" – summázta Tusk, rámutatva, hogy a hír nem érte meglepetésként, és hogy ő már március 22-én, még a kiszivárogtatások előtt jelezte, hogy Orbán Viktor munkatársai az uniós tanácsi ülések kulisszatitkait felfedhetik Moszkvának.
Az Euronews becslése szerint a Európai Parlament frakcióinak többsége, az EP-képviselők több mint háromnegyede Orbán Viktor miniszterelnök ellen van, és valamilyen mértékben támogatja Magyar Péter ellenzéki vezetőt. Az Európai Parlament korábban elfogadott egy jelentést, mely élesen bírálta a magyar kormánynak a magyar igazságszolgáltatásba való beavatkozását, a korrupciót, az uniós pénzekkel való visszaélést és a magyarországi civil társadalom elleni támadásokat.
Az európai nacionalista vezetők, köztük Marine Le Pen francia és Matteo Salvini támogatásukról biztosították Orbánt. Ebből is látható, hogy a magyarországi választás már nem pusztán nemzeti politikai esemény, hanem Európa jövőjét meghatározó kulcsmomentum. A Tisza és a Fidesz, illetve Magyar Péter és Orbán Viktor esetében a választás nem csupán két párt vagy politikus összecsapása, hanem az európai rend két különböző víziója, mely szuverenitásról vagy integrációról, pragmatizmusról vagy szolidaritásról, illetve a nemzeti és a közösségi politika eltérő hangsúlyairól szól.
Bármi is lesz a végkifejlet, már most kijelenthető, hogy annak következményei nemcsak Budapesten, hanem Varsóban, Brüsszelben és számos más európai fővárosban is érezhetőek lesznek.