A Nuclear Weapons Ban Monitor éves jelentésének szerzői közölték: a kilenc nukleáris fegyverrel rendelkező állam készen áll növelni atomfegyver-készleteit.
Közleményében a szervezet azt írta, hogy (az ukrajnai és az iráni háború árnyékában) "aggasztó fejlemény", hogy az atomhatalmak 2025-ben több nukleáris fegyvert is telepítettek. A világon kilenc állam rendelkezdik atomfegyverrel, így Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea, a Nuclear Weapons Ban Monitor (NWBM) éves jelentéseszerint pedig Izrael kivételével mindegyik megkezdte arzenálja növelését, vagy bejelentette az erre vonatkozó terveit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Véget ért az a korszak, melyben a nukleáris fegyverek száma csökken" – mondta Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének (FAS) vezető kutatója, egyben a fentebb említett jelentés egyik szerzője. Kristensen egy genfi sajtótájékoztatón figyelmeztetett, hogy a nukleáris fegyverkezés tekintetében "óriási változás" előtt állunk.
Közös jelentésében a FAS és a Norvég Népi Segélyszervezet (NPA) úgy becsülte, hogy a gyorsan bevethető nukleáris fegyverek száma tavaly elérte a 9745-öt, ami 141 robbanófejjel több mint 2024-ben, ráadásul erejében mindez 135 ezer, a Hirosimát elpusztító bombának felel meg – Hirosimában a bomba 140 ezer embert gyilkolt meg 1945-ben.
2025-ben a nukleáris robbanófejek 40 százaléka, azaz 4012 darab ballisztikus rakétákra volt szerelve, a rakéták silókban, mobil indítóállásokon, tengeralattjárókon vagy katonai bázisokon álltak. A jelentés szerint tavaly 108-al több ilyen rakéta "várt kilövésre készen", mint 2024-ben. "A telepített robbanófejek növekedése is aggasztó fejlemény – mondta Kristensen, figyelmeztetve, hogy – ez növeli a gyors eszkaláció, a téves számítás és a véletlenszerű használat kockázatát. Ez mindannyiunk számára veszélyesebbé teszi a világot."
Új fegyverkezési verseny
A világon még mindig kevesebb nukleáris fegyver van, mint a hidegháború csúcspontján. A jelentés szerint az atomfegyverrel rendelkező államok az idei év elején együttesen 12187 robbanófejjel rendelkeztek, szemben a nyolcvanas évek közepén mért több mint 70 ezer ilyen fegyverrel. Szakértők egyetértenek, hogy annál aggasztóbb a helyzet, minél több nukleáris fegyver áll bevetésre készen, mivel Európában, Ázsiában és a Közel-Keleten is több olyan állam vesz részt fegyveres konfliktusokban, melynek számottevő nukleáris arzenálja van.
Az NWBM jelentésében kiemelik az Új START program múlt havi lejáratát, melyet a 2010-es aláírást követően 2011-ben ratifikált Oroszország és az Egyesült Államok, célja pedig a stratégiai nukleáris fegyverek számának csökkentése volt. "Amit most látunk, az több mint egy új fegyverkezési verseny – figyelmeztetett Raymond Johansen, az NPA vezetője, hozzátéve, hogy – ehelyett a nukleáris veszélyek nehezen kivívott korlátozásának visszafordítását láthatjuk."
"Nukleáris pózolás robotpilóta üzemmódban"
Az NWBM jelentése részletezi, hogy a világ ellentétes irányba húz a nukleáris kérdésben, és hogy egyre több ország csatlakozik az atomfegyverek teljes betiltására irányuló erőfeszítésekhez. 2025 végéig 99 ország csatlakozott az erre vonatkozó szerződéshez (TPNW), melyről már 2017-ben tárgyaltak az ENSZ-ben. Megjegyzendő: a kilenc atomfegyverrel rendelkező ország egyike sem írta alá a paktumot, ehelyett nagymértékű beruházásokat hajtottak végre az arzenáljaik korszerűsítése és bővítése érdekében.
Kristensen szerint aggasztó az is, mikor Oroszország kérkedik a nukleáris képességeivel, és amikor más országokat fenyeget vele. "A nukleáris pózolás robotpilóta üzemmódban van" – mondja a szakértő. Közleményében a TPNW azt írja, hogy 33 állam "aktívan támogatja és erősíti" ezt a fajta kérdekő politikát, és hozzáteszik, hogy 47 ország aktívan ellenzi a TPNW-t, melyeknek háromnegyede európai. "Nukleáris ernyő alatt nincs menedék" – summázta Melissa Parke, az atomfegyverek leszerelését célzó nemzetközi kampány vezetője, aki 2017-ben Nobel-békedíjat kapott munkájáért. "Mindenkinek csatlakoznia kell a teljes nukleáris leszerelést támogató globális többséghez" - fogalmazott a szakértő.