Az energetikai és vízügyi infrastruktúra elleni támadások egyre inkább érintik az iráni polgári lakosságot. Az Euronewsnak adott interjújában Mirjana Spoljaric Egger, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke a humanitárius jog súlyos megsértését valószínűsíti, és a civil létesítmények védelmére szólít fel.
Az iráni háború már egy hónapja tart. Állítólag több mint 3300 ember halt meg Iránban, köztük több mint 1400 civil. Ez az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező Human Rights Activists in Iran (HRANA) nevű civil szervezet adataiból derül ki. Az Euronews nem tudta ellenőrizni ezeket az adatokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az energetikai infrastruktúra és a vízügyi létesítmények elleni támadások szintén kihívást jelentenek a civil lakosság számára. A múlt héten Izrael bombázta Irán egyik legfontosabb gázmezőjét, a Déli Pars-t. Viszonzásul Irán megtámadta a katari Ras Laffant, a világ legnagyobb LNG-kikötőjét. Mindkét létesítmény helyreállítása évekbe telhet.
Az ISNA iráni hírügynökség szerint Abbász Aliabadi iráni energiaügyi miniszter azt mondta, hogy Teherán víz- és energiaellátása súlyos károkat szenvedett az izraeli és az amerikai támadások következtében.
Irán azzal is vádolja az Egyesült Államokat, hogy megtámadott egy sótalanító üzemet a Hormuzi-szorosban lévő Qeshm szigetén - közölte Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter az X közösségi médiaplatformon. A közlemény szerint 30 falu vízellátása érintett. Irán vádját független források nem erősítették meg. Irán állítólag megtorló csapással válaszolt, és állítólag bahreini sótalanító üzemeket támadott.
Az Euronewsnak adott interjújában Mirjana Spoljaric Egger, a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) elnöke a létfontosságú infrastruktúrák elleni támadások azonnali beszüntetésére szólít fel.
Az iráni háború eszkalálódását a civil lakosság viseli a legjobban. A polgári infrastruktúra elleni támadások "elfogadhatatlanok", és sérthetik a nemzetközi humanitárius jogot, mondta Mirjana Spoljaric Egger, az ICRC vezetője az Euronewsnak. Több millió ember érintett, sokan közülük menekültek. A konfliktus tönkreteszi a megélhetést, megnehezíti a segítségnyújtást és késlelteti az újjáépítést - aminek következményei messze túlmutatnak a térségen.
Az iráni konfliktus jelentős mértékben súlyosbodott. Hogyan érinti ez a lakosságot? - kérdi az Euronews riportere.
Sajnos azt látjuk ma és az elmúlt négy hétben is azt láttuk, hogy a civilek viselik a közelmúltbeli eszkaláció terhét, mondja Mirjana Spoljaric Egger, és azzal folytatja, hogy humanitárius szempontból elfogadhatatlan, hogy a közel-keleti régióban zajló harcok fókuszában, és ebbe beleérti az Öböl menti országokat is, a civil infrasturktúra áll.
Arra a kérdésre, látják-e jelét annak, hogy a harcban állók megsértik a humanitárius jogot, és ha igen, milyen módon, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke azt feleli, hogy az alapvető szolgáltatások elleni szándékos, válogatás nélküli támadások a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését jelenthetik, mivel olyan embereket érintenek, akiket ezek a törvények védenek, és olyan környezetet teremtenek, hogy már sehol sem biztonságos. Az ember kényszerhelyzetbe kerül, mert célponttá válik, mert a háza romba dől, de ugyanilyen kényszerhelyzet, ha már nincs ivóvíz vagy áram. Azért is menekülni kell, hogy az ember biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz, illetve a túléléshez szükséges egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférését - magyarázza.
**"**Sokféle módon látjuk, hogy a civilek nyomás alá kerülnek - az egészségügyhöz, vízhez vagy élelemhez való hozzáférés hiánya miatt. De amit most látunk, az még súlyosabb helyzet: az a lehetőség, hogy az emberek egyáltalán képesek legyenek egy területen élni, megsemmisül. A háborúban az emberi lét alapját képező teljes infrastruktúrát támadják. Ez egy olyan túlzott megközelítést jelez, amelyben alig vannak felismerhető korlátozások a katonai célok tekintetében. Ha a katonai műveleteket ilyen módon hajtják végre, fennáll az eszkaláció veszélye, amely kicsúszik az ellenőrzés alól. Már most látjuk, hogy milyen nehéz megfékezni a hatásokat, amelyek most már valószínűleg mindenkit elérnek valamilyen módon a világon.
Civil infrastruktúrát, például energetikai létesítményeket érnek csapások. Mit jelent ez Irán majdani talpra állása szempontjából hosszú távon - kérdi az Euronews riportere. A Nemzetközi Vöröskereszt elnöke szerint ilyen esetben mindig sokkal tovább tart, mire a civil lakosság visszatérhet a normális kerékvágásba, de a gazdaságok is nehezebben érik el azt a szintet, amelyen biztosítani tudják a lakosság normális ellátását. "Az elmúlt három-négy évben az újjáépítési költségek exponenciális növekedését tapasztaltuk - részben az alapvető szolgáltatások és az infrastruktúra elleni tömeges támadások miatt. Ezek a jelenségek kitelepítésekhez vezetnek, és ugyanakkor azt is jelentik, hogy az újjáépítés nagyon hosszú időt vesz igénybe." Szerinte Szíria is példája ennek: 15 évvel a konfliktus kezdete után sokan még mindig romos házakban élnek.
- Mennyire nehéz jelenleg az olyan szervezeteknek, mint az ICRC, elérni a rászorulókat?
- A mozgásterünk egyre szűkül. Egyszerűen túl veszélyes. Egyes működési területeken már nincsenek biztonságos helyek. Ráadásul a mozgásszabadságunkat korlátozza a nagy mennyiségű robbanóanyag, gondoljunk csak Gázára. Gáza nagyrészt elpusztult és erősen szennyezett. Nem tudunk szabadon mozogni anélkül, hogy ne kockáztatnánk az életünket és azoknak az embereknek az életét, akiknek segíteni akarunk.
- Az ENSZ-ben eltöltött ideje alatt intenzíven foglalkozott Izraellel és Palesztinával. Mit jelent a jelenlegi iráni eszkaláció Gáza, Ciszjordánia és olyan országok számára, mint Libanon?
-A humanitárius helyzet Gázában, Ciszjordániában és Libanonban akut. A jelenlegi eszkaláció miatt azonban fennáll a veszélye annak, hogy ezeket a válságokat figyelmen kívül hagyják - és ez veszélyes. Az egész Közel-Keleten nagy a félelem a további eszkalációtól. Ezért arra kérem az államokat, hogy most fektessenek be a de-eszkalációba, mielőtt túl késő lenne. Az emberek félelemben élnek. Hallják a bejelentéseket, elüldözöttek, és nem látják a végét. Ugyanakkor a politikai vezetők továbbra is új katonai műveletekre szólítanak fel. Ez növeli a pánikot a polgári lakosság körében. Az emberek menekülnek, de nem tudják, hová menjenek. Ezt meg kell fékeznünk. Végül is senki sem jár jól a szabályok nélküli háborúval. Végső soron önpusztítóvá válik.
Az iráni vezetés felelősségével, a civilek védelmében játszott szerepével kapcsolatban Mirjana Spoljaric Egger azt mondja, hogy egy harcban álló ország vezetésének mindenütt és mindig felelőssége, hogy ne támadjon civil infrastruktúrát, és védje a lakosságot. Amennyire csak lehetséges, megkímélje a civileket a harcoktól. Minden állam hibáztatható, amely szándékos támadásokat hajt végre a civil infrastruktúra ellen - teszi hozzá.
- Hogyan érinti ez a háború a Közel-Keleten kívüli régiókat?
- Mindenekelőtt gazdasági hatása van. Ezt már most is láthatjuk: emelkedő energia- és üzemanyagárak és megszakadt ellátási láncok. Ez világszerte hatással van a gazdaságra. De vannak biztonságpolitikai következményei is. A modern technológiák azt jelentik, hogy a konfliktusok messze túlmutatnak a régiókon. Akkor is belekeveredhetünk egy konfliktusba, ha messze vagyunk. Támadások világszerte történnek, és a közel-keleti eseményekhez is köthetők. Ráadásul az ilyen konfliktusok világszerte veszélyes jelzést küldenek a fegyveres csoportoknak, nevezetesen azt, hogy már nincsenek szabályok. Ez befolyásolja a viselkedésüket.