Irán rakétákkal támad 4000 kilométerre lévő amerikai támaszpontot az Indiai-óceánon: mennyire valós rakétaveszély fenyegeti Németországot?
A március 21-én a brit–amerikai katonai támaszpont, Diego Garcia ellen végrehajtott, nagy hatótávolságú iráni rakétatámadás megmutatta: Németország és Európa valós veszélyben van. „Ez a rakétatámadás (…) ugyanígy irányulhatott volna Berlinre vagy Párizsra” – figyelmeztet az Euronewsnak nyilatkozó katonai szakértő, Ralph Thiele.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az állami televízió beszámolója szerint Irán két ballisztikus rakétát lőtt ki a Indiai-óceánon fekvő támaszpontra. A Wall Street Journal értesülései alapján az egyik rakétát egy amerikai hadihajó semmisítette meg, a másik pedig repülés közben hibásodott meg.
Az iráni vezetés eddig hivatalosan 2000 kilométerben határozta meg rakétái hatótávolságát. Ez egy 1000–3000 kilométeres hatótávolságú közepes hatótávolságú rakétának felel meg. Mostanra azonban kiderült: Irán feltehetően a korábban gondoltnál jóval nagyobb hatótávolságú rakétaarzenállal rendelkezik.
A Nagy-Britannia és az Egyesült Államok által közösen használt diego garciai katonai támaszpont sokáig érinthetetlennek számított. A szigetcsoport 1810 óta brit fennhatóság alatt áll, és mintegy 4000 kilométerre fekszik Irán partjaitól délkeletre. Thiele az Euronewsnak azt mondja: ez a távolság „legalább Dél-Németországig” elegendő.
Ramstein melletti amerikai bázis is célpont lehetne
Az, hogy például a Kaiserslautern közelében fekvő, Ramsteinben működő amerikai légitámaszpont nem vált egy iráni rakétatámadás célpontjává, Thiele szerint csupán a véletlen műve.
A Rajna-vidék–Pfalz tartományban lévő Ramstein légibázis Európa legfontosabb amerikai katonai támaszpontjának számít. Itt működik a NATO légi erőinek parancsnoksága is, így egy ellene intézett csapás a védelmi szövetség valamennyi tagállamát érintené.
Még aggasztóbb, hogy Irán nem csak katonai célpontokat vesz célba. Az iráni hadsereg legutóbb nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy ellenfeleit világszerte üldözni fogja. Az iráni fegyveres erők szóvivője, Abolfazl Sekarcsi tábornok az állami televízióban jelezte: ki akarják terjeszteni az Iránnal kapcsolatos háborút. A magánkézben lévő Iran International hírcsatorna idézete szerint mostantól a világ szabadidős és turisztikai célpontjai sem számítanak biztonságosnak.
Thiele megerősíti: Irán terrorállam, amely évtizedek óta támad embereket. Tipikus célpontjai a nagykövetségek, szórakozóhelyek, turistaközpontok.
Következő lépés: atomfegyverek?
A diego garciai rakéták indítása egyfajta „teszt” volt – véli a katonai szakértő. Bár Diego Garcia esetében hagyományos fegyverekről volt szó, Irán most megmutatta, hogy akár atomfegyvereket is képes lenne ilyen hatótávolságban célba juttatni.
A veszély valós. Nyugati hírszerzések becslései szerint Irán ballisztikus rakétái technikailag alkalmasak nukleáris robbanófejek hordozására.
Az Iran Watch (forrás: német) is azt erősíti meg: sok iráni rakéta képes nukleáris robbanófejek szállítására. Irán rakétaarzenálja a Közel-Kelet egyik legnagyobbja. Kenneth McKenzie tábornok, az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) vezetője 2022-ben azt mondta: Irán „több mint 3000” ballisztikus rakétával rendelkezik.
Az iráni rakétaprogram több mint 40 éves. Az 1980-as években, az iráni–iraki háborúra adott válaszként indult, majd az azt követő évtizedekben az Forradalmi Gárda irányítása alatt bővítették, az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni elrettentő erőként.
Mely iráni rakéták érhetik el Európát?
Hogy Irán pontosan melyik rendszert vetette be Diego Garcia megtámadására, a Critical Threats Project elemzése szerint egyelőre nem ismert. Lehetett egy meglévő rakétatípus módosított változata, de akár egy eddig ismeretlen fegyver is.
Hogy milyen jellegű módosításról lehet szó a Diego Garcia ellen indított rakéták esetében, az alábbi példa szemlélteti:
Irán többek között a 2000–3000 kilométeres hatótávolságú közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták közé tartozó Chorramschahr–4 rakétával is rendelkezik, amely 450–600 kilogramm hasznos terhet képes szállítani. A rakétát 2017 szeptemberében, Teheránban mutatták be az iráni–iraki háború kezdetének 37. évfordulóján rendezett ünnepségen. Az Army Technology katonai szakportál szerint a rakéta 13 méter hosszú, és nagyjából 20 tonna a tömege.
A rakéta módosított változatát 2019-ben, egy teheráni díszszemlén mutatták be. Ezt a verziót kisebb és könnyebb visszatérő egységgel szerelték fel, mint az elődjét, hatótávolságát pedig feltehetően 2000-ről 3000 kilométerre növelték.
Berlin mintegy 3200 kilométerre fekszik Teherántól – a repülési idő 15–20 perc lenne. Mindez jól mutatja: katonai szakértők szerint Európa szinte egésze Irán rakétáinak hatósugarába esik.
Forgatókönyv, amelyre Németország felkészületlen
Thiele szerint Németország és Európa egyáltalán nincs felkészülve egy ilyen támadási forgatókönyvre. Ennek oka, hogy Németországban és Európában kevés a légvédelmi rendszer, és a meglévő keveset is részben Ukrajnának adják.
„Az orosz támadó háború 2022. február 24-i kezdete óta Németország a Bundeswehr készleteiből mintegy 5,2 milliárd euró becsült újrabeszerzési értékű hadianyagot adott át Ukrajnának” – közölte a szövetségi kormány.
A Bundeswehr eredetileg tizenkét Patriot-rendszerrel rendelkezett. Ezek közül 2023-ban és 2024-ben kettőt Lengyelországnak, hármat pedig Ukrajnának adtak át. További rendszerek beszerzését 2025 és 2029 közöttre tervezték. Az iráni háború azonban megváltoztatja a helyzetet. Az Handelsblatt katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és Izrael már a háború elején legalább 800 Patriot-légvédelmi rakétát lőtt ki. Az amerikaiaknak most maguknak is szükségük van ezekre a rakétákra, az európai készletek pedig megcsappantak. Pedig a Patriotok jelentik a Nyugat központi légvédelmi rendszerét.
A megoldás Thiele szerint az „Arrow Weapon System for Germany” (AWS). Az AWS-G izraeli gyártású, az Egyesült Államokkal együtt fejlesztett rendszer, amely képes a ballisztikus rakétákat az atmoszférán kívül, 100 kilométer feletti magasságban, legfeljebb 2400 kilométeres távolságból elfogni. Előnye a rendkívül rövid reakcióidő, a nagy működési magasság és a többrétegű védelem.
A rendszerek egyike 2025 decembere óta már Berlin környékén üzemel. Két továbbit már megrendeltek. Thiele ugyanakkor figyelmeztet: nem szabad azt hinni, hogy ezzel már védettek vagyunk. „A légterünket soha az életben nem tudnánk olyan sűrűn lezárni, mint az izraeliek” – mondja. Izrael ugyanis jóval kisebb területű, mint Németország.
Thiele szerint most kezdődik egy hosszabb folyamat, amelynek célja a légtér biztonságosabbá tétele. Németországnak és Európának javítania kell védelmi képességeit. Az Arrow–3 rendszerek megvásárlásával Németország azonban jó úton jár.