Irán újabb csapásokat indított a szomszédos államok ellen szerdán hajnalban, miután Donald Trump megismételte, hogy tárgyalnak. Teherán ezt továbbra is tagadja. Az amerikai elnök szerint nemhogy tárgyalnak, de meg is fognak állapodni.
Irán újabb támadássorozatot indított Izrael és az Öböl menti államokban lévő amerikai katonai bázisok, illetve energetikai létesítmények ellen szerdán kora reggel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Irán "precíziós irányítású" rakéták és drónok sorozatát lőtte ki Izraelre és az amerikai erőknek otthont adó kuvaiti, jordániai és bahreini bázisokra - közölte szerdán kora reggel az iráni Forradalmi Gárda(IRGC).
A drónok a kuvaiti nemzetközi repülőtér egyik üzemanyagtartályát találták el, nagy tüzet okozva, míg a jordániai hatóságok arról számoltak be, hogy repeszek hullottak a főváros, Ammán közelében, Bahreinben pedig légiriadó volt.
Az izraeli hadsereg Libanonban is folytatja katonai műveleteit Irán legfőbb térségbeli szövetségese, a Hezbollah terrorszervezet állásai ellen. Az IDF vezérkara közölte, hogy átveszi Dél-Libanon ellenőrzését a Litani folyóig, ami egy 30 kilométer széles sávot jelent a közös határ libanoni oldalán. Az izraeli hadvezetés azt is közölte, hogy újabb támadássorozatra készül "az iráni terrorrezsim infrastruktúrája" ellen.
Eközben a libanoni kormány nemkívánatos személynek nyilvánította Irán diplomáciai képviselőjét, és öt napot adott neki arra, hogy elhagyja az országot.
A február 28-án kezdődött izraeli-amerikai hadműveletekre válaszul az iráni rezsim elkezdte lőni a trségbeli amerikai érdekeltségeket és energetikai létesítményeket, így a fegyveres konfliktus napokon belül kiterjedt a Közel-Kelet nagy részére, és mélyrepülésbe taszította a globális energiapiacot.
"Nagyon nagy ajándék"
Miközben a rakéta- és dróntámadások kölcsönösen folytatódnak, az amerikai elnök újabb erőfeszítést tesz az iráni háború lezárására. Donald Trump kedden úgy nyilatkozott, hogy eredményes tárgyalásokat folytat a perzsa állam vezetésével. Szerinte a jelek azt mutatják, hogy a megfelelő emberekkel tárgyal.
Médiaértesülések szerint az amerikai kormány Pakisztán közvetítésével tartja a kapcsolatot a teheráni rezsimmel, és küldött is egy 15 pontos béketervet, de a perzsa állam vezetése z cáfolta ezt mondván, hogy nem tárgyalnak az amerikaiakkal. Az továbbra sem világos, hogy ki irányít Teheránban, miközben folyamatos jelentések szerint a Forradalmi Gárda decentralizáltan működik, vagyis a helyi parancsnokok irányítása alatt áll Ali Hamenei ajatollah halála, majd fia és utódja, a sebesült Modzstaba Hamenei távolmaradása miatt.
Donald Trump szerint viszont nemhogy tárgyalnak, de meg is fognak állapodni. "Tegnap igazából valami elképesztőt tettek. Ajándékot adtak nekünk. És az ajándék ma megérkezett. Nagyon nagy ajándék, rengeteg pénzt ér. És nem fogom elárulni, mi ez az ajándék...” - mondta az amerikai elnök.
Trump nem részletezte bővebben, de érzékeltette, hogy az iráni gesztus a Hormuzi-szorosra vonatkozott, amelyet Irán nagyrészt blokád alá vett az amerikai és izraeli csapások kezdetén, ami egekbe repítette az olaj- és gázárakat.
Voltak ennek előjelei
A nemzetközi közösségnek több mint tízévnyi tárgyalás után, 2015-ben sikerült rákényszerítenie Iránt atomprogramja jelentős korlátozására egy megállapodásban, de abból az Egyesült Államok Trump első hivatali ideje alatt kilépett. Attól kezdve Teherán is fokozatosan kihátrált belőle, és a korábbi szintre emelte az urándúsítást. Donald Trump második elnöki mandátuma kezdete óta próbálja felvenni ezt a fonalat, a delegációk több körben is tárgyaltak, de minden egyes alkalommal zátonyra futott az egyeztetés. Irán tavaly nyári amerikai villámbombázása már jelezte, hogy Donald Trump türelme nem végtelen, de a február végén indult, Izraellel összehangolt hadműveletek a várakozásoknál kockázatosabb helyzetet teremtettek.
Az amerikai elnök most rendkívül bizakodó a megállapodást illetően, ezzel együtt sajtóhírek szerint Washington további 3000 elitkatonát tervez a Közel-Keletre küldeni.
Teherán közölte, hogy a Hormuzi-szoros nyitva van
Miközben folyamatosak a támadások, a figyelem középpontjában továbbra is a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros áll, amely kulcsfontosságú útvonal, a világ nyersolajkereskedelmének egyötöde halad át ott nap mint nap.
Az amerikai elnök múlt heti fenyegetésére válaszul az iráni vezetés közölte, hogy a Hormuzi-szoros tárva-nyitva van, csak az ellenséges államok hajói nem jutnak át rajta.
A válság gazdasági hatásai világszerte éreztetik hatásukat, a kormányok az energiafogyasztás csökkentésére törekednek, a légitársaságok pedig csökkentik a járatok számát.
Irán ígérete azonban Trump békülékenységével együtt felfelé hajtotta a részvények árfolyamát, az olajárakat pedig lejjebb küldte szerdán az ázsiai kereskedésben.
A Hormuzi-szorosnál kialakult helyzet nemcsak a fosszilis energiahordozókat érinti, figyelmeztet a WTO egyik vezető tisztviselője, aki az AFP-nek beszélt arról, hogy "a műtrágyák jelentik ma az első számú gondot. Ha nincs több műtrágya, az hatással lesz az élelmiszerellátásra és a mezőgazdasági, illetve az éllemiszeripari termékek árára is" - mondta Jean-Marie Paugam a francia hírügynökségnek.