A német gyakorlat célja, hogy modellezze, hogyan lehet a sebesült katonákat Litvániából gyorsan hazai kórházakba szállítani. A NATO logisztikai központjaként azonban az ország már most is központi szerepet játszik a csapatok és az utánpótlás bevetésében a szövetség vészhelyzete esetén.
A német légierő Airbus A400M típusú repülőgépe a BER repülőtéren a kifutópálya mellett parkol. A repülőgép a litvániai bevetési forgatókönyvből származik, ahol a német 45. páncélos dandár állomásozik. Azért van ott, hogy megvédje a NATO keleti szárnyának egy részét egy orosz támadástól.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A mentősök egy sebesült katonát hordágyon visznek át az A400M nyitott hátsó rámpáján, és átadják a Szent János Mentőszolgálatnak és a máltai mentőszolgálatnak. Onnan Németországban regisztrálják és kezelik.
Ez még mindig egy gyakorlat.
A Quadriga manőver részeként a Bundeswehr a polgári erőkkel együtt a Medic Quadrigánál gyakorolja a sebesült katonák úgynevezett mentési láncát - azaz a teljes útvonalat a litvániai bevetési területtől a németországi kezelésig. A Bundeswehr a gyakorlatot a "legösszetettebb" és "legnagyobb" egészségügyi szolgálati gyakorlatnak nevezi az orosz támadó háború 2022-es kezdete óta.
"Közös stratégiai stresszteszt"
A gyakorlat célja a Bundeswehr műveleti készenlétének és reagálási képességének növelése, ugyanakkor az egészségügyi ágazat civil szereplőivel - köztük a Szent János Mentőszolgálattal és a Malteser International szervezetekkel - való együttműködés erősítése. Első alkalommal tesztelték a teljes katonai mentési láncot: a sebesültek ellátásától a litvániai hadszíntéren a német klinikákon történő kezelésig. A katonai mentési lánc olyan összehangolt intézkedési rendszer, amelynek célja a gyors ellátás biztosítása az esemény helyszínétől a kórházig.
A gyakorlaton mintegy 1250 ember vett részt, közülük mintegy 1000 fő a hadseregből és 250 fő a civil szervezetekből. A résztvevő szervezetek között volt a Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK), a Német Vöröskereszt, a Johanniter, a Malteser, a Deutsche Lebens-Rettungs-Gesellschaft, az ADAC-Luftrettung és a berlini szenátus.
A MedEvac Airbusnak - a német fegyveres erők által üzemeltetett repülő intenzív ellátó egységnek - a múlt héten kellett volna a gyakorlat sérültjeit Litvániából Berlinbe szállítani. A jelenlegi közel-keleti biztonsági helyzet miatt azonban a járatot, amelyre az Euronews exkluzív meghívást kapott, rövid időn belül törölték. Az ok: a repülőgép jelenleg készenlétben áll.
A járat törlése ellenére a gyakorlat során megsérült személyek közül többeket múlt pénteken regisztráltak a BER repülőtéren található központban, ahol orvosi vizsgálatot végeztek, és sérüléseik súlyosságától függően kezelték őket. Mint Dr. Ralf Hoffmann főorvos kifejtette, vészhelyzet esetén az evakuálást nem csak repülővel, hanem vonattal is meg kell tenni.
"Célunk, hogy legkésőbb 2028-ig olyan vonatok álljanak rendelkezésre, amelyekkel a sebesültek szállítása megoldható" - jelentette be, kifejtve, hogy az ukrajnai háború példája, ahol a hátrafelé irányuló betegszállítások 90 százalékát vasúton végzik, megmutatta, hogy a vonat az egyik legfontosabb közlekedési eszköz a válságövezetekben.
A Medic Quadriga gyakorlaton azonban a repülőtér a mentési lánc központi csomópontjaként működött. Itt kezdődik a folyamat annak ellenőrzésével, hogy használtak-e vegyi vagy biológiai harci anyagokat. A sebesülteket ezért az első vizsgálat előtt esetleg fertőtleníteni kell.
Ezt követi az első vizsgálat és az orvosi prioritások meghatározása, mielőtt a betegeket átadják a mentőcsapatoknak. Ezek megszervezik a továbbszállítást a környékbeli polgári vagy katonai kórházakba. A sebesülteket ezután mentőautóval vagy helikopterrel berlini és brandenburgi kórházakba szállítják.
"Csak azt tudod csinálni, amit gyakorolsz"
Hoffmann szerint "fontos, hogy vészhelyzetben nagyszámú sebesültet tudjunk kezelni és ellátni". A NATO keleti szárnyán kialakuló konfliktus esetén a becslések szerint naponta akár 1000 sebesültet kellene Németországba szállítani a balti államokból. "Számításaink azt mutatják, hogy a kórházi ápolási időket figyelembe véve mintegy 15 000 akut ágyra lenne szükség a rendszerben. Véleményem szerint ez megszervezhető, ha időben felkészülünk rá" - mondja Dr. Hoffmann.
Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter, aki múlt pénteken meglátogatta a gyakorlatot, azt mondta, hogy az egész a következő hitvallást követi: "Csak azt tudod csinálni, amit gyakorolsz. És csak amit nyugodt időkben gyakorolsz és próbálsz, azt tudod elsajátítani feszültség és védelem idején is".
A miniszter szerint a gyakorlat ezért egy "közös stratégiai stresszteszt", amely demonstrálja, hogy Németország központi fekvése miatt vészhelyzetben logisztikai csomópontként milyen szerepet tölt be.
NATO-központ Németország
Háború esetén Németország lesz a NATO központi logisztikai központja. Ezt irányozza elő az úgynevezett németországi műveleti terv (OPLAN DEU). E terv szerint vészhelyzet esetén akár 800 000 katonát is be lehetne vezényelni a NATO keleti szárnyára német területen keresztül.
A Wall Street Journal szerint az OPLAN DEU egy mintegy 1200 oldalas titkos dokumentumot foglal magában, amelyet mintegy két és fél évvel ezelőtt a berlini Julius Leber laktanyában dolgoztak ki, és amelyet most "teljes gőzzel" kívánnak végrehajtani.
A terv célja, hogy válság vagy konfliktus esetén a politikai döntések gyorsan, az alkotmánynak megfelelően és összehangoltan szülessenek meg, hogy gyorsan lehessen cselekedni. A Wall Street Journal szerint azonban a végrehajtás nem menne zökkenőmentesen az elavult infrastruktúra, köztük a leromlott állapotú hidak, az összeomlással fenyegető kikötők, a katonai képességek hiánya és a civil szervekkel való elégtelen együttműködés miatt.
Amit Németország még mindig gyakorol, azt az USA már régóta csinálja.
Az Irán elleni amerikai-izraeli katonai művelet már több mint egy hete tart. A közel-keleti amerikai katonai bázisok mellett Németország is szerepet vállal: a Ramstein légibázis az amerikai hadsereg egyik legfontosabb csomópontja Európában, a sebesültek orvosi evakuálása szempontjából is.
Ez mutatja, hogyan működne egy katonai mentési lánc vészhelyzetben. Hasonlóan a NATO keleti szárnyán, például Litvániában bekövetkező esetleges feszültséghez, a hadműveleti színtéren kezdődik, ahol a szanitécek és a tábori kórházak nyújtanak elsősegélyt.
A súlyosan sérült katonákat ezután stratégiai szállító repülőgépekkel - gyakran Boeing C-17 Globemaster III-asokkal - repülnek ki az úgynevezett "Aeromedical Evacuation System" keretében.
E járatok közül sokan először Ramsteinben szállnak le, ahonnan a betegeket a közeli Landstuhl Regionális Orvosi Központba - az Egyesült Államokon kívüli legnagyobb amerikai katonai kórházba - szállítják.