Araud Euronewsnak: von der Leyen túllépi külpolitikai mandátumát, német irányvonalat erőltet a 27-ekre, saját geopolitikai vonalat visz
Gérard Araud, az Egyesült Államokba akkreditált egykori, kiválóan beágyazott francia nagykövet azt mondta, Ursula von der Leyen túllépi mandátumának határait, amikor külpolitikai kérdésekbe avatkozik, miközben német mintára alakított megközelítést erőltet – mondta az Euronewsnak adott interjúban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ukrajnai béketárgyalásoktól az Iránban zajló háborúig von der Leyen fokozatosan olyan szerepkört épített ki magának, amely egy államfőére emlékeztet, ami korántsem mentes a vitáktól.
Von der Leyen volt az első uniós tisztségviselő, aki politikai átmenetet sürgetett Iránban az Egyesült Államok és Izrael céljaival összhangban; Washington és Jeruzsálem nyíltan rendszerváltást követel Teheránban, és felszólították a blokkot, hogy külpolitikájában kövesse a pragmatikusabb irányvonalat.
„A hatáskörén kívül jár el” – mondta Araud kedden az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában, egy nappal azután, hogy von der Leyen az uniós nagykövetek konferenciáján kijelentette: a második világháború után kialakított világrend véget ért, és nem tér vissza.
„Az Európai Unió alapját jelentő szerződések nem ruházzák fel őt különleges külpolitikai hatáskörrel” – tette hozzá, „meglepőnek” nevezve a bizottsági elnök kijelentéseit.
Ugyanezen a konferencián von der Leyen Brüsszelben is címlapokra került, miután azt mondta, az EU továbbra is kiáll a szabályokon alapuló rendszer mellett, de „nem lehet többé a régi világrend őrzője”, és nem hiheti, hogy szabályai a jövőben is automatikusan védelmet jelentenek Európának.
Araud szerint problémásak ezek a megjegyzések, miközben az EU világszerte új partnerségek megszilárdítására törekszik, és igyekszik önmagát a nemzetközi szabályok és az alapvető értékek tiszteletének utolsó bástyájaként bemutatni egy egyre brutálisabbá és kaotikusabbá váló világban.
„Az európaiak az utolsó zászlóvivői a nemzetközi jognak” – mondta. „Ez egy kicsit olyan, mintha valaki házasságtörést követne el, miközben azt hangoztatja: »a házastársi hűség elvét támogatom«.”
2019-ben, amikor von der Leyen első mandátumát megkezdte, azt ígérte, geopolitikai szereplővé teszi az Európai Bizottságot. Külpolitikai hatáskörének kiterjesztésére irányuló lépései azonban nem maradtak észrevétlenek az európai fővárosokban sem: Izraellel ápolt kapcsolatai feszültségforrássá váltak az uniós tagállamok, a bírálók és a Bizottság között.
Bonyolult viszonya Kaja Kallasszal, az EU külpolitikai vezetőjével, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével szintén vélemények kakofóniájához vezetett a külpolitika területén, ahol az EU hagyományosan is nehezen tudja egységesíteni a 27 tagállam hangját.
Araud szerint az iráni háború kezdete óta tanúsított pozíciója „nincs összhangban Spanyolországéval, és nincs összhangban Franciaországéval sem, ez egy német vonal”.
Araud, aki 2014 és 2019 között Franciaország washingtoni nagyköveteként vált ismertté az európai diplomáciai körökben, úgy véli, Trump alábecsülte az Irán elleni támadás következményeit; Irán helyzetét szerinte jóval összetettebbnek kell tekinteni, mint Venezueláét, ahol az Egyesült Államok viszonylag könnyen barátibb vezetésre tudta cserélni a rezsimet.
„Mi ennek az akciónak a célja? Kezdetben a cél a rendszerváltás volt, aztán a nukleáris program került előtérbe, most pedig az iráni katonai gépezet szétzúzása a tét” – mondta Araud. „Azt hitte, a venezuelaihoz hasonló helyzettel találkozik, de ez nem jött be... Irán a kivárás mellett döntött.”
Izrael egykori francia nagykövete azt is aggasztónak nevezte, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök „belerángatta az Egyesült Államokat” egy olyan háborúba, amelynek nincs világos forgatókönyve, és figyelmeztetett: Izrael nem fog lemondani arról a fő céljáról, hogy a régió meghatározó hatalmává váljon, még akkor sem, ha ez újabb katonai eszkalációt és a konfliktus kiterjedését jelenti a térségben.
„Október 7-e után traumát éltek át. Izrael számára nem lehet visszatérni a korábbi helyzethez, most már az új közel-keleti rendről van szó. Eddig sikeresek voltak. A legnagyobb akadály azonban továbbra is Irán” – mondta.
Arra a kérdésre, miként érhet véget a háború, azt válaszolta, Trump kijátszhatja a TACO-kártyát, amely a Trump Always Chickens Out (vagyis: „Trump mindig meghátrál”) rövidítése; ez azt jelentheti, hogy az amerikai elnök győzelmet hirdet, és beéri egy félig kiforrott rendezéssel. Araud ugyanakkor nem hiszi, hogy Izrael hajlandó lenne félbehagyni céljai megvalósítását Irán ügyében. „Nem gondolom, hogy megállnának” – fogalmazott.