Lezárult a kéthetes jelöltállítási időszak: legfeljebb hat pártlista lesz a szavazólapon az április 12-i választáson. A választási törvény kimondja, hogy új jelölt már nem jelenthető be, listáról alapesetben senki nem levehető, és a nevek sorrendje sem módosítható. A kampány még kiélezettebb lehet.
Legfeljebb hat pártlista lesz a szavazólapon az április 12-i magyarországi parlamenti választásokon. A kéthetes jelöltállítási időszak péntek délután zárult le. Az országos lista állításához legalább 71 körzetben kellett összeszedniük a pártoknak 500 ajánlást a jelöltjeik mellett úgy, hogy legalább 14 vármegyében és a fővárosban is tudniuk kellett legkevesebb 1 jelöltet állítani.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Fidesz és a Tisza már az első nap teljesítette a feladatot. A Mi Hazánknak múlt hét pénteken, a Demokratikus Koalíciónak kedden lett meg az elegendő aláírás. Az utolsó napon először a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelentette be, hogy megvan az országos listája, majd a Jobbik és az együtt induló Szolidaritás Pártja-Munkáspárt is leadta a kellő mennyiségű ajánlóívet. A Jobbik később közölte, hogy számításaik szerint mégsem sikerült elég jelöltet állítaniuk.
Minél több jelöltet tud állítani egy párt, annál több kampánytámogatásban részesül. Amelyik jelölő szervezet mind a 106 körzetben állított jelöltet, az több mint 1 milliárd forintot kap az államtól a kampányolásra. Az egyéni jelölteket 1,76 millió forint illeti meg, de erről lemondhatnak a pártjuk javára. A pártok emellett általában azért több jelöltet állítanak, mint ahány mandátum reálisan elérhető, hogy ne legyenek semmilyen esetben emberszűkében.
Ha látszanak a nevek, tovább durvul a kampány
A pártlistán, annak bejelentése után csak korlátozottan lehet változtatni: a választási törvény kimondja, hogy új jelölt nem jelenthető be, alapesetben senkit nem lehet levenni róla, és a listán szereplő nevek sorrendje sem módosítható.
Ha a jelöltek valamelyike mégis visszalép, meghal, választhatósága megrendül, vagy törlik a nyilvántartásból, a listán utána következő jelölt lép a helyére. Így gyakorlatilag, ha valaki kiesik, a következő jelölt "előre csúszik". A listát, illetve a listán szereplő jelölt jelölését legkésőbb a listaállítási határidő utolsó napján visszavonhatják a pártok, ebben az esetben a visszavont lista helyett a jelölő szervezet új listát nem állíthat.
Az ajánlási időszakot követő kampányhajrá általában kegyetlenebbé válik: a pártok sokszor arra törekszenek, hogy ellenfeleik listáján minél kevesebb név legyen, sokszor megpróbálják "leszedni" egymás jelöltjeit.
A politikai kommunikációval foglalkozó szakértők emiatt karaktergyilkossági kísérletek és politikai botrányok dömpingjét jelezték előre az idei választási kampány most következő időszakára. Bőhm Kornél legutóbb arról beszélt az Euronewsnak, hogy ezekre a hetekre "mindkét oldalon betáraznak egy sor kínos történetet, amit csak elő kell rántani a megfelelő pillanatban, vagy ha a másik előbb húzott elő egyet, akkor jó ütemérzékkel kell kihozni az újabb ügyet".
Mi következik?
Az ajánlási időszak lezárulta után a következő fontos dátum március 18., de ez csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező szavazópolgárokat érinti. Nekik eddig a napig kell regisztrálniuk magukat ahhoz, hogy szavazhassanak levélben. Néhány nappal ezelőttig már majdnem félmillióan, 471 ezren regisztráltak. Ez az összes külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok mintegy 52 százaléka.
Április 2-án több határidő is van: eddig a napig lehet átjelentkezni másik szavazókörbe, illetve eddig lehet felvetetni magunkat valamelyik nemzetiségi névjegyzékbe is. Ez utóbbi esetben az országos lista helyett nemzetiségi listára szavazhatunk majd április 12-én. Arra azonban egyre kisebb az esély, hogy nemzetiségi képviselő jut a parlamentbe, a német nemzetiségi listáról ugyanis hetek óta egyre nagyobb számban iratkoznak le az emberek.
Szintén április 2-ig kell jelezni azt, ha Magyarország valamelyik külképviseletén szavaznánk. A Választási Földrajz szerint idén rekordot dönthet a külföldön szavazók száma, már a regisztrációs időszak kezdetén, márciusig több mint harmincezren jelentkeztek be külképviseleti névjegyzékbe.