Sri Lanka déli partjaitól nem messze elsüllyedt az iráni haditengerészet egyik modern hadihajója, az IRIS Dena. A fedélzeten mintegy 180 tengerész tartózkodott.
A jelek szerint egy eddig nem azonosított tengeralattjáró torpedótaláta érte el a hadihajót. Az eddigi jelentések arról szólnak, hogy mindössze 30-35 iráni matrózt sikerült kimenteni, több mint százan eltűntek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hajó hajnalban vészjelzést adott le, majd rövid időn belül gyors ütemben elsüllyedt, ezért a térségben indított nagyszabású mentési művelet jórészt sikertelen volt.
Az incidens különösen figyelemre méltó, mert 3 ezer kilométerre történt Irán partjaitól, és nem világos, hogy a fregatt mit keresett azokon a vizeken.
A hajózási adatok szerint a fregatt hajó mintegy 40 tengeri mérföldre (70 km) haladtt Galle városától, Sri Lanka déli partjai előtt. A riasztás után a Sri Lanka-i haditengerészet hajókat küldött, a légierő felderítő repülőgépeket indított, és a túlélőket Galle kórházaiba szállították. A mentés még órákkal az incidens után is folyt.
Mi történhetett?
Több hírügynökségi jelentés szerint a fregattot torpedó találta el egy tengeralattjáróról. Egyes beszámolók szerint akár amerikai tengeralattjáró is állhat a háttérben, de ezt hivatalosan senki nem erősítette meg.
Sri Lanka (korábbi nevén Ceylon) hatóságai óvatosabbak, mert bár a hajó vészjelzést adott le, de azt nem kommunikálta, hogy torpedótámadás történt.
Az IRIS Dena az iráni haditengerészet egyik újabb hadihajója volt, amely 5 éve állt szolgálatba A Moudge-osztályú fregatt helikopter-leszálló fedélzettel rendelkezik és hazai fejlesztésű hajtóműveket és fegyverrendszerek használ. Az iráni haditengerészet gyakran „rombolónak” nevezi, de a nemzetközi besorolás inkább könnyű fregattként tartja számon.
A Moudge-osztály Teherán számára szimbolikus jelentőségű, mert ezek az első olyan hadihajók, amelyeket az ország szinte teljesen saját ipari háttérrel épített.
A pusztulás egyik legérdekesebb kérdése nem csak maga a támadás, hanem a helyszín, vagyis hogy mi dolga volt ott egy iráni hadihajónak? Az egyik magyarázat Irán globális haditengerészeti ambíciója lehet, amely az elmúlt években tudatosan próbál „blue-water navy” státuszt építeni – vagyis olyan flottát, amely képes távoli tengereken is működni. Az iráni hajók az elmúlt években megjelentek az Atlanti-óceánon, a Vörös-tengeren, sőt Latin-Amerika partjainál is.
Az elsúllyedt fregatt nemrég nemzetközi haditengerészeti gyakorlaton is részt vett Indiában. Ez magyarázhatja, miért tartózkodott az Indiai-óceán keleti részén, amely a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala. Itt halad át a Közel-Kelet és Ázsia közti olajszállítás, a Malakka-szoros felé tartó kereskedelmi forgalom, és az európai-ázsiai tengeri kereskedelem jelentős része.
Ezért egy hadihajó jelenléte a térségben felderítési és geopolitikai célokat is szolgálhat. Ha a fregattot valóban egy tengeralattjáró süllyesztette el, az azt jelenti, hogy a jelenlegi iráni konfliktus kilépett a Közel-Kelet térségéből, és megjelent az Indiai-óceánon is.
Mindez komoly stratégiai következményekkel járhat, mert a tengeri kereskedelmi útvonalak veszélybe kerülhetnek, több ország haditengerészete jelenhet meg a térségben, amivel nő a nagyhatalmi konfrontáció kockázata.
Az iráni flotta sérülékenysége
Az elmúlt napokban az amerikai haditengerészet már elsüllyesztett egy Moudge-osztályú kis méretű fregattot, de az még Irán egyik haditengerészeti kikötőjében törént, nem a nyílt óceánon.
Egy modern tengeralattjáró ellen ez a típus korlátozott érzékelőkkel rendelkezik, elhárító képessége csekély, és a nyílt óceánon nehezen tud önállóan működni. Ezért a legtöbb haditengerészet az ilyen hajókat flottakötelékben vagy tengeralattjáró-elhárító kísérettel használ. ezért is rejtélyes, hogy mit keresett egy védtelen iráni hadihajó magányosan olyan távol az otthonától? Ha a válasz megszületik, akkor jobban megértjük, hogy milyen küldetésen volt a fregatt, kik tudtak vagy tudhattak a mozgásáról, és főként hogy a Közel-Kelet háborúja valójában milyen gyorsan globalizálódik a tengereken is.