Míg a nyugati kormányok nagy része hallgatólagosan vagy kimondva támogatja az amerikai és az izraeli hadsereg múlt hét szombaton kezdődött iráni támadássorozatát, a spanyol kormány tiltakozik, és a kanadai kormányfő is arra figyelmeztet, hogy az Irán elleni katonai fellépés sérti a nemzetközi jogot.
Az izraeli hadsereg szerdán hajnalban is bombázta Teheránt, fontos kormányzati épületek voltak célkeresztben. A szombaton kezdődött izraeli-amerikai hadműveletek eddig több mint nyolcszáz halálos áldozatot szedtek Iránban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az izraeli hadsereg lerombolta azt az épületet is kedden Komban, ahol a perzsa állam legfőbb vezetőjét kiválasztó testület, aSzakértők Tanácsa készült ülésezni. Az IDF szóvivője közölte, hogy még vizsgálják, volt-e valaki az épületben a támadás idején. Eközben egy iráni híroldal saját forrásaira hivatkozva azt jelentette, hogy a Szakértők Tanácsa már megválaszotta az új legfőbb vezetőjét a meggyilkolt Ali Hamenei ajatollah fia személyében.
Az izraeli vezérkar tovább támadja a Hezbollah állásait is. Bejrútban és az ország déli részén, ahova újabb csapatokat vezényelt kedden.
Az iráni hadsereg folyamatos ellentámadásban van. Rakétákkal és drónokkal támadja nemcsak Izraelt, hanem az Öböl menti államokat is. Az izraeli légvédelem a lövedékek nagy részét elfogja, de van, amelyik célba ér. Eddig 11 halálos áldozatot jelentettek a zsidó államból. A térség más államaiban elsősorban az energetikai létesítményeket célozza az iráni hadsereg, de a polgári infrastruktúrát is érik találatok.
A nemzetközi diplomácia megosztott az Irán elleni izraeli és amerikai hadműveletek ügyében. A kanadai miniszterelnök a spanyol kormányéhoz közeli álláspontot foglalt el szerdán Sydneyben azt hangsúlyozva, hogy ezek a hadműveletek, amelyekről a kanadai kormányt nem tájékoztatták, "ellentmondanak a nemzetközi jognak". Az ausztrál miniszterelnök ugyanakkor támogatásáról biztosította az izraeli és az amerikai vezetést.
Az amerikai külügyminiszter a képviselőház után a szenátust is tájékoztatta az Irán elleni katonai fellépésről, amelyhez Donald Trump előzetesen nem kérte az amerikai törvényhozás jóváhagyását. A Kongresszus szerdán este szavaz ebben az ügyben.
A pénzügyi piacok további eséssel reagáltak a közel-keleti helyzetre szerdán is. Elsősorban a Hormuzi-szoros lezárása okoz aggodalmat, mert a keskeny tengeri útszakaszon 20 millió hordó olaj halad át naponta. Ez a világ olajtermelésének nagyjából egyötöde.