Az Euronews megkérdezett egy Kína-szakértőt és Merz tanácsadóját, hogy mik a legfontosabb pontjai a német kancellár pekingi tárgyalásainak.
Friedrich Merz német kancellár kétnapos állami látogatáson volt Kínában. Mindenekelőtt egy dolgot akart elérni: az erős, versenyképes Németország és a gazdasági szuperhatalom Kína közötti kereskedelem egyensúlyának javítását.
Az ország a Tűz Ló évét ünnepli. "Kínában azt mondják, hogy egy ló nem tudja egyedül megmutatni az erejét, csak úgy, ha másokkal együtt húzza a szekeret. Ez egy találó kép" - mondja Merz a 2026. február 24-i távozása előtti sajtónyilatkozatában.
De mikor mondhatjuk, hogy sikeres volt az utazása?
Az Euronews megkérdezte Jörg Wuttke Kína-szakértőt és Oliver Oehmst, az Észak-Kínai Német Kereskedelmi Kamara elnökségi tagját. Wuttke éppen a múlt héten járt a kancellárián, hogy tanácsot adjon Merznek - elvégre ez volt Merz első kínai útja német kancellárként.
1. Hangsúlyozza az empátiát, a gazdasági kompetenciát és a párbeszédre való hajlandóságot.
Wuttke szerint a legfontosabb mindenekelőtt az, hogy emberi kapcsolatot építsen ki Hszi Csin-pinggel. "Sok nehéz kérdés van terítéken, és ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk vitatni, bizonyos fokú empátiára van szükség".
Az empátia mellett a gazdasági szakértelem is fontos. Merz jogász volt, és a 2000-es évek elején a magánszektorban felügyelőbizottságokban és bizottságokban dolgozott. "Ő egy üzletember. A kínaiak ezt értékelik" - mondja Wuttke.
Oliver Oehms, az Észak-Kínai Német Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója hangsúlyozza a kínai út jelentőségét Németország számára: "A politikai kapcsolatok közvetlen hatással vannak a német vállalatok üzleti sikerére Kínában. Ezért annál is fontosabb, hogy a kancellár jelezze és felszólítson a párbeszédre való hajlandóságra - és ugyanakkor egyértelműen foglalkozzon olyan kérdésekkel, mint a tisztességes verseny és a piacra jutás."
Oehms szerint az ilyen érzékeny témákról folytatott párbeszédnek szakmailag megalapozottnak, de nyitottnak kell lennie.
A szövetségi kancellár már megtette az első lépést a helyes irányba. "A kancellár első kínai útjával teljesül tagjaink kívánsága a magas rangú németországi politikai látogatások iránt. Egy nagy, ágazatokon átívelő üzleti delegáció kíséretében, amelyben egyébként számos kkv is helyet kapott, úgy véljük, hogy ez már előre pozitív jelzést küld."
2. A nyilvánvaló problémák kezelése
Wuttke szerint Merznek nem szabad visszariadnia a nyilvánvaló problémák kezelésétől. Nevezetesen a Németország és Kína közötti kereskedelmi deficitet.
A kereskedelmi deficit 2024-ben 20 milliárd euró volt, mostanra pedig 87 milliárd euróra nőtt. Ennek nem csak az az oka, hogy a kínaiak sokat termelnek, a németek pedig olcsó kínai termékeket vásárolnak. A probléma az euró árfolyama is, mondja Wuttke. Ez az oka annak, hogy az európaiak lemaradtak a versenyképesség tekintetében.
"Trump most 15-16 százalékkal drágította az eurót az amerikai dollárral szemben, a kínai jüant pedig az amerikai dollárhoz kötötték" - mondja a Kína-szakértő. Wuttge szerint Trumpnak sikerült 15-20 százalékkal versenyképesebbé tennie a kínai exportot. Ezt a kereskedelmi deficitet kezelni kell, ahogyan az árfolyamot is.
Oehms a kínai exporttöbbletről is beszél. Felhívása: "Tagvállalataink elvárják, hogy a szövetségi kancellár egyértelműen foglalkozzon az exportellenőrzés sürgető kérdésével" - mondja Oehms. Az engedélyek kiadásakor még mindig jelentős bizonytalanságok, az átláthatóság hiánya és hosszú feldolgozási idő áll fenn. "Bármilyen előrelépés az exportellenőrzés terén jó hír lenne a német vállalatok számára" - mondja Oehms.
3. Beszéljünk a beruházásokról
A német gazdaságnak új lendületre van szüksége. 2025-ben a Kínából származó import 170,6 milliárd eurót tett ki. A Kínába irányuló export viszont csekély 91,3 milliárd eurót tett ki.
Erre az egyik válasz a kínai vállalatok németországi beruházásai lehetnek. Különösen azért, mert a kínai vállalatok várhatóan a korábbinál jobban globalizálódnak. Wuttke párhuzamot von Japánnal: "A 80-as és 90-es években a Nissan, a Honda, a Sony és így tovább azért váltak globálissá, mert a saját piacuk már nem volt annyira jövedelmező. Pontosan ugyanezt látom velünk is megtörténni" - mondja a Kína-szakértő.
"A kínai vállalatok minden eddiginél jobban globalizálódnak. Ez azt jelenti, hogy vannak kínai beszállítóink, vannak kínai vásárlóink és van kínai konkurenciánk Kínán kívül. És ezért nekünk Európában azt kell mondanunk: 'Akkor jöjjenek hozzánk'." Ha a kínai vállalatok munkahelyeket teremtenek, akkor nagyon szívesen látjuk őket Németországban, mondja Wuttke.
Kína is profitálhat a németországi befektetésekből, mondja Oehms. Az ország magas színvonalú növekedésre törekszik. "A német vállalatok pontosan itt találhatnak üzleti lehetőségeket. Különösen a piaci résekben a minőség, a megbízhatóság és a termékbiztonság révén emelkednek ki a helyi versenytársak közül" - mondta Oehms az Euronewsnak. Az európai és a német piac képességeit nem szabad alábecsülni: "Mint értékesítési piac, de mint az innováció forrása is".
A kínai belföldi kereslet évek óta gyengül. Ennek következtében a kínai vállalatok egyre aktívabbá válnak nemzetközi szinten. Európa rendkívül vonzó piac, tekintettel az ott elérhető árrésekre is. Ráadásul a német vállalatok még mindig rendelkeznek olyan fejlett és innovatív technológiákkal, amelyekre Kínában is szükség van. "Nem szabad kisebbnek tennünk magunkat, mint amilyenek vagyunk" - mondja Oehms.
4. Csábítsuk az országba a legjobb munkaerőt
A német gazdaság megerősítésének része az is, hogy a legjobb munkaerőt hozzuk az országba, mondja Wuttke. Németországnak ez már sikerült is Indiával. "Sikertörténet, hogy mennyi indiait integráltunk a gazdaságunkba. Ugyanezt megtehetjük a kínaiakkal is" - mondja Wuttke.
De van egy probléma. Wuttge megfigyelte, hogy sikeres kínai szomszédai hogyan mentek Tokióba és Dubaiba. De egyikük sem akart Németországba menni.
A Kína-szakértő szerint Németországnak el kell érnie, hogy Kínából mérnököket vagy digitális szakembereket vonzzon a gazdaságunkba.
De a kínai befektetőket és csúcsszakembereket Németországba vonzani nem olyan egyszerű - a rossz befektetési klíma miatt, mondja Wuttke. Ahhoz, hogy a kínaiakat Németországba csábítsuk, végre kellene hajtanunk a Draghi-jelentést ( 2024-es jelentés, amelyet Mario Draghi az Európai Bizottság nevében mutatott be az Európai Unió versenyképességének, innovációs erejének és stratégiai autonómiájának megerősítése érdekében) - mondja a Kína-szakértő.
5 Amit Merznek semmiképpen sem szabadna tennie
Olaf Scholz korábbi német kancellár "közlekedési lámpa" kormányát gyakran bírálták Kína pártfogása miatt. Ennek megfelelően a Kínával való kapcsolatot is a távolságtartás jellemezte.
Wuttke szerint Merznek sürgősen el kellene kerülnie, hogy "tanárként viselkedjen", hozzátéve, hogy ennek az útnak az az előnye, hogy Merz kevésbé az ideológiai és inkább a gazdasági kérdésekre összpontosít.
Wuttke 30 éve él Kínában. Felismerése: "A kínaiakat nem taníthatjuk semmire. Nem változnak, oda lehet menni két felemelt mutatóujjal (...) és nem történik semmi" - magyarázza Wuttge. Utolsó tanácsa: "A mondás így szól: 'Az embernek két füle és egy szája van. Jobb hallgatni, mint beszélni".