Az európai angolna populációja az 1980-as évek óta több mint 90%-kal csökkent. Ennek ellenére évente több tonna fiatal, úgynevezett üvegangolnát halásznak ki illegálisan, szállítják őket különböző akvakultúra-telepekre, és adják el Európán kívül elképesztő árakon.
Az európai angolna EU-n kívüli exportjának 2009-ben bevezetett tilalma felkeltette a szervezett bűnözés érdeklődését, az illegális kereskedelem az egész kontinensen zajlik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Europol 2015-ben indította el a LAKE műveletet, amelyben rekordmennyiségű, több európai országban titkos létesítményekben tartott, illegálisan kifogott angolnát találtak. A csempészek sokszor bőröndben próbálták repülővel kicsempészni Európából az élő állatokat.
„Jég hozzáadásával lassítják az anyagcseréjüket, és oxigént fecskendeznek be, hogy az üvegangolnák túléjék az Ázsiába vezető utat. Ott hizlaló farmokon nevelik őket, hogy angolnafilét állítsanak elő fogyasztásra” – magyarázza Daniel Barturen García kapitány, a spanyol környezetvédelmi rendőrség, a SEPRONA tagja.
Egy kilogramm üvegangolna – amelyek csak néhány centiméter hosszúak – több mint egy tonna felnőtt angolnát eredményezhet, ami Ázsiában a feketepiaci árakat kilogrammonként akár 6000 euróra is felhajtja. Becslések szerint ez az illegális kereskedelem csúcsévekben akár 2-3 milliárd euró bevételt is generálhat.
A vámosok barátja: a technológia
A kevert szállítmányok és a hamis nyilatkozatok olyan gyakorlatok, amelyeket a kereskedők alkalmaznak az európai angolna meglévő védelmének kijátszására. A vámtisztviselők számára szinte lehetetlen vizuálisan megkülönböztetni bizonyos angolnafajokat fiatal korukban. Ugyanez a probléma merül fel a feldolgozott formában, például füstölt filé formájában kereskedett angolnák esetében is.
Magáncégek és egyetemek jelenleg gyorsabb és olcsóbb DNS-tesztkészleteket fejlesztenek, amelyek segítségével a bűnüldöző szervek perceken belül azonosíthatják a szállítmányban található angolnafajokat, szemben a korábbi több napos várakozási idővel.
„Észak-Amerikában az angolnaszállítmányok vizsgálata során kiderült, hogy az amerikai vagy japán angolnaként importált termékek nagy része valójában európai angolna volt, ami illegális” – mondta Barend Janse Van Rensburg, a CITES titkárságának végrehajtási osztályának vezetője az Euronewsnak.
A CITES a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény.
„A DNS-technológia segíthet a hatóságoknak abban is, hogy ezeket a bizonyítékokat bíróság elé vigyék, és a bűnelkövetőket büntetőeljárás alá vonják. A lefoglalás önmagában nem mindig jelent sikert. Meg kell találni az illegális kereskedelem mögött álló embereket” – tette hozzá Barend Janse Von Rensburg.
Határokon átnyúló szervezett bűnözés
Az Europol szerint az angolna-csempészek különböző nemzetiségűek, attól függően, hogy milyen szerepet töltenek be: halászat, tárolás, szállítás vagy a tiltott halászatból származó állatok átvétele. Az ismert esetekben olyan országokon keresztül szállították az állatokat, amelyek messze vannak a halászterületektől, például Cipruson, Marokkóban és Szenegálban.
„Bonyolult pénzmosási struktúrák léteznek, amelyek néha vállalati szinten, több országban működnek” – magyarázza Jose Adrian Sanchez Romero, az INTERPOL környezetbiztonsági aligazgatóságának tagja.
Sanchez Romero szerint az INTERPOL egyik feladata „ezeknek a bűnözői hálózatoknak a feltérképezése” és „azok az országok összekapcsolása, ahol letartóztatások történnek, azokkal az országokkal, ahonnan a finanszírozás származik, amelyek gyakran a célországok”.
Az angolnát még nem lehet sikeresen tenyészteni fogságban kereskedelmi méretekben. Történelmileg az ázsiai tenyésztőtelepek elsősorban a helyi fajra, a japán angolnára támaszkodtak. A japán angolnák száma azonban az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkenni kezdett, emiatt nőtt az európai angolna iránti kereslet, amely faj a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által „kritikusan veszélyeztetett” kategóriába sorolt.
A nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú
Bár az EU tagállamai és olyan ügynökségek, mint az Europol, az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) és az Európai Halászati Ellenőrző Ügynökség (EFCA) közötti bűnüldözési együttműködés kézzelfogható eredményeket hozott, a források, a fogyasztók és a tranzitországok közötti globális partnerségek megerősítése továbbra is központi szerepet játszik az EU 2022–2027-es cselekvési tervében a vadon élő állatokkal való kereskedelem ellen.
„Több ilyen erőfeszítésre van szükségünk, hogy megbirkózzunk a csempészés mértékével, kifinomultságával és összetettségével” – nyilatkozta Jessika Roswall, az EU környezetvédelmi biztosa az Euronewsnak.
2025 végén, a CITES legutóbbi COP20 konferenciáján, Üzbegisztánban, Samarkandban, a felek elfogadtak egy határozatot az angolnákról, amely kifejezetten az angolna-kereskedelem és -gazdálkodás terén való fokozott nemzetközi együttműködésre szólít fel.
Tavaly októberben Bangkokban az EU részt vett az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Hivatala által szervezett 9. Vadon élő állatokkal kapcsolatos régióközi végrehajtási fórumon (WIRE), amelyen Ázsia, Afrika és Európa 35 országából érkeztek résztvevők, hogy többoldalú és zárt ajtók mögött zajló kétoldalú megbeszéléseket folytassanak.
„Ezek a megbeszélések nyomozásokhoz vezettek, amelyek lefoglalásokhoz, letartóztatásokhoz és büntetőeljárásokhoz vezettek” – mondta Barend Janse Van Rensburg.
„A vadon élő állatokkal kapcsolatos bűncselekmények globális probléma, és az angolnák sem kivételek. Nem lehet megoldani ezt a problémát nemzetközi együttműködés nélkül” – tette hozzá.