Oroszország teljes körű inváziójának négyéves évfordulóján az ukrán elnök azt mondta, hogy az ország megőrizte államiságát, mivel a szövetségesek megingathatatlan támogatást és békét ígértek Kijev feltételei szerint.
"Ma van pontosan négy éve, hogy Putyin megkezdte háromnapos nyomulását Kijev elfoglalására" - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi rendkívüli beszédében, amikor országa belépett az orosz totális háború ötödik évébe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Visszatekintve az invázió kezdetére és a mára reflektálva joggal mondhatjuk: megvédtük függetlenségünket, nem vesztettük el államiságunkat, Putyin nem érte el céljait" - jelentette ki Zelenszkij.
Zelenszkij beszédében felidézte 2022. február 24-ét, amelyet "életünk leghosszabb napjának" nevezett.
"Amikor túléltük a háború első napját. Életünk leghosszabb napja. Aztán egy másikat. És még egyet. Aztán egy hét. Két hét. És aztán - egy hónap. És láttuk a tavaszt" - mondta az ukrán elnök.
"És nem azért, mert mindannyian rettenthetetlenek vagy acélból vagyunk - mindannyian emberek vagyunk, és azon a napon mindannyian, minden ukrán félelmet és fájdalmat érzett, sokan sokkot kaptak, és sokan nem tudták, mit mondjanak" - jelentette ki.
"De valamilyen láthatatlan szinten mindannyian tudtuk, hogy nincs másik Ukrajnánk, hogy ez az otthonunk, és mindannyian megértettük, hogy mit kell tenni".
Zelenszkij továbbá méltatta az ukrán nép bátorságát és áldozatkészségét, akik "a kék-sárga zászló védelmére" mentek, ahelyett, hogy "a fehér zászlót emelték volna fel".
"Nagyon tetszik az a mondat, amit akkoriban mindenki újraposztolt - egyfajta összefoglalása a teljes körű háború első szakaszának, amikor Ukrajna azt mondta: "Azt hiszitek, térdre estem? Én csak bekötöttem a taktikai csizmámat'" - mondta Zelenszkij.
Európa leghalálosabb háborúja a II. világháború óta
A most már négy éve tartó háború következményei óriásiak voltak, számos európai ország növelte védelmi kiadásait az Oroszországgal való esetleges konfrontációra való tekintettel.
Az elmúlt években Moszkva rendszeresen fenyegette Európát, miközben nem volt hajlandó megegyezésre jutni az ukrajnai inváziójával kapcsolatban.
A Kijev és Moszkva közötti, az Egyesült Államok által tavaly újraindított tárgyalásoknak eddig nem sikerült megállítaniuk a harcokat, amelyek Ukrajnában pusztítást végeztek, és az országot az újjáépítés hatalmas feladata elé állították.
Ukrajna szövetségeseinek vezetői, köztük Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője, Alexander Stubb finn elnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kedden Ukrajnába látogatnak az évforduló alkalmából.
Von der Leyen egy videóban közölte, hogy tizedik alkalommal látogat el a totális háború kitörése óta. Megpróbálta megerősíteni, hogy Európa "rendíthetetlenül Ukrajna mellett áll, anyagilag, katonailag és ezen a kemény télen keresztül".
Von der Leyen azt is elmondta, hogy azért van Kijevben, hogy "világos üzenetet küldjön az ukrán népnek és az agresszornak egyaránt: nem engedünk, amíg a béke helyre nem áll. A békét Ukrajna feltételei szerint" - mondta.
Százezreket öltek meg
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint az elesett, megsebesült vagy eltűnt katonák becsült száma mindkét oldalon 1,8 millióra tehető.
Az agytröszt becslése szerint Oroszország 2022 februárja és 2025 decembere között mintegy 1,2 millió áldozatot, köztük akár 325 ezer katona halálát is elszenvedte, ami a II. világháború óta a legnagyobb számú katonahalált jelenti bármely nagyhatalom számára bármely konfliktusban.
A CSIS becslései szerint Ukrajnában 500 000-600 000 katonai áldozat, köztük akár 140 000 halott is lehet. Zelenszkij a hónap elején azt mondta, hogy 55 000 ukrán katona halt meg a háborúban, sokan eltűntek.
A katonai veszteségekről egyik fél sem szolgáltat időszerű adatokat, független ellenőrzés pedig nem lehetséges.
Zelenszkij a hónap elején azt mondta, hogy 55 000 ukrán katona esett el, amely számot széles körben alulbecsültnek tartják.
A BBC és a Mediazona, egy független orosz oldal a nyilvános gyászjelentések, valamint a családtagok és helyi tisztviselők bejelentései alapján legalább 177 ezer orosz katona halálát igazolta, amely szám szintén a valós szám alatt marad.
Az Oroszország megszállásakor menekülésre kényszerült mintegy 5,9 millió ukrán menekült él az országon kívül, további 3,7 millió pedig belső menekült - állítja az ENSZ menekültügyi szervezete.
Az ENSZ 2022 óta több mint 15 000 civil halálát igazolta Ukrajnában, bár azt állítja, hogy a tényleges szám valószínűleg jóval magasabb, mivel nem férnek hozzá az orosz megszállás alatt álló területekhez, például Mariupol kikötővároshoz, ahol a jelentések szerint ezrek haltak meg az orosz ostromban.
Oroszország legalább 20 000 gyermeket deportált erőszakkal Ukrajnából.
Széles körű pusztítás
Ukrajna keleti és déli részén egész városok, köztük Bakhmut, Toretsk és Vovcsanszk, váltak romhalmazzá az orosz támadások következtében.
Az Egészségügyi Világszervezet 2022 óta több mint 2800 egészségügyi intézményt ért támadást igazolt, míg az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt millióknak szűnt meg a fűtés és az áramszolgáltatás.
Ukrajna területének mintegy ötöde aknákkal vagy fel nem robbant lőszerekkel van szennyezve az ENSZ aknamentesítési szolgálata szerint.
Az ukrajnai újjáépítés teljes költségét a következő évtizedben mintegy 588 milliárd dollárra becsülik - jelentette hétfőn a Világbank.
A béketárgyalások zsákutcába jutottak
Amióta Donald Trump amerikai elnök visszatért a Fehér Házba, a tárgyalások több fordulója során nem sikerült békemegállapodást elérni.
A Kreml az ukrajnai kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiók teljes ellenőrzését és a Kijevnek nyújtott nyugati katonai támogatás betiltását szorgalmazza.
Ukrajna szerint az engedés kiszolgáltatottá tenné a jövőbeni támadásoknak, alkotmányosan lehetetlen, és az ukrán társadalom nagy része számára elfogadhatatlan.
Oroszország, amely jelenleg Ukrajna területének közel 20%-át tartja megszállva, naponta bombáz polgári területeket és infrastruktúrát.
A bombázások az invázió kezdete óta a legsúlyosabb energiaválságot idézték elő, a téli hőmérséklet csökkenése pedig tovább fokozza a szenvedést.
Kijev szövetségesei súlyos szankciókat léptettek életbe Moszkva ellen, arra kényszerítve azt, hogy kulcsfontosságú olajexportját új piacokra, különösen Ázsiába irányítsa át.
A súlyos veszteségek ellenére az orosz csapatok az elmúlt hónapokban lassan haladtak előre a frontvonalon, különösen a kelet-ukrajnai Donbász régióban, amelyet Moszkva el akar csatolni.
Hétfőn Putyin ragaszkodott ahhoz, hogy katonái Oroszország "határait" védik, hogy biztosítsák a hatalmak közötti "stratégiai paritást" és harcoljanak az ország "jövőjéért".
A BBC-nek adott, vasárnap sugárzott interjújában Zelenszkij azt mondta, hogy szerinte Putyin "már elkezdte" a harmadik világháborút.
"Oroszország egy másfajta életmódot akar ráerőltetni a világra, és meg akarja változtatni az emberek általuk választott életét" - mondta Zelenszkij.