Korrupció gyanúja miatt elmozdították hivatalából a négy hónapja hivatalban lévő José Jerí ideiglenes elnököt. Az utóbbi tíz évben ő volt a hetedik államfő a dél-amerikai országban.
A perui parlament ülésén 115 törvényhozó vett részt, és legalább 58 szavazatra volt szükség a vádemelés jóváhagyásához – mondta Fernando Rospigliosi, a kongresszus megbízott elnöke a vita kezdetén.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A 39 éves José Jerí októberben lépett hivatalba Dina Boluarte leváltása után, akit a parlament az állítólagos korrupció és a szervezett bűnözéssel összefüggő erőszakhullám miatti tiltakozások közepette távolított el. Azért nevezték ki, hogy júliusig kitöltse Boluarte megbízatását, amikor az április 12-i választások után új elnök lép hivatalba.
Befolyással üzérkedés gyanúja miatt indult vizsgálat Jerí ellen, két kínai cégvezetővel folytatott titkos tanácskozásai kapcsán. Jerí tagadta az ellene felhozott vádakat, s azt állította, hogy a cégvezetőkkel egy perui-kínai ünnepség megszervezése céljából találkozott. Az ügyészség eljárást indított annak megállapítására, hogy Jeri nem gyakorolt-e illetéktelen befolyást kilenc nő közhivatali kinevezésében.
A Cuarto Poder című oknyomozó műsor riportja szerint öt nő állítólag az elnökkel való találkozás után kapott tisztséget az elnöki hivatalban és a környezetvédelmi minisztériumban.
A volt elnök ellen állítólagos "illegális érdekszponzorálás" miatt is nyomozás folyik, miután magánbeszélgetést folytatott egy kínai üzletemberrel, akinek üzleti kapcsolatai vannak a kormánnyal.
Bár a bizalmatlansági eljárás gyorsan lezajlott, egyes politikai megfigyelők a választási kontextussal hozták összefüggésbe. Az áprilisi elnökválasztáson több mint 30 jelölt indul, ami rekord. A Renovación Popular párt jelöltje, Rafael López Aliaga is Jerí leváltása mellett érvelt.
A vádemelést követően a kongresszus elnökének kell átvennie az ideiglenes elnöki tisztséget. Előbb azonban új házelnököt kell választani, mivel a jelenlegi házelnök is csak ideiglenesen látta el feladatát.
Perunak 2016 óta hat elnöke volt, közülük többeket vád alá helyeztek, vagy vizsgálat indult ellenük állítólagos bűncselekmények miatt.
Az országnak zsarolási hullámmal is szembe kell néznie, amely több tucat halálos áldozatot követelt. Főként buszsofőröket támadtak meg, amikor cégük megtagadta a pénz kifizetését a bűnbandáknak. Két év alatt a bejelentett esetek száma 2396-ról 2025-re több mint 25 000-re emelkedett.