Németország jelentősen erősíti jelenlétét, az Egyesült Királyság és más NATO-tagok is vadászgépeket küldenek.
A NATO új északi-sarkvidéki megfigyelő missziója, az Arctic Sentry tartós és érdemi megerősítésére szólította fel a szövetségeseket Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Müncheni Biztonsági Konferencián. Frederiksen hangsúlyozta: a keret már adott, most konkrét katonai és ipari képességekkel kell feltölteni, különösen Grönland térségében.
Beszámolójában az MTI azt írja, hogy a művelet célja a NATO láthatóbb és állandóbb jelenlétének biztosítása az északi térségben. Boris Pistorius német védelmi miniszter közölte, hogy Németország vadászgépeket, légi utántöltési kapacitásokat és P-8 Poseidon tengeri járőrgépeket is szolgálatba állít.
Az Arctic Sentry a Grönland körüli konfliktus enyhítését is hivatott szolgálni. Donald Trump amerikai elnök második ciklusában súlyos nyomást helyezett a Dániához tartozó Grönlandra, hogy igényt tart a szigetre, mivel az Egyesült Államok nélkül Grönland nem lenne biztonságban Oroszországgal és Kínával szemben. Megjegyzendő: arról nem tudni, hogy Grönlandot a két ország közül bármelyik fenyegetné.
Frederiksen szerint Kína és Oroszország inkább jövőbeli kockázatot jelenthet, mint aktuálisat, de szerinte ezt megelőzéssel kell kezelni. Lisa Murkowski amerikai szenátor figyelmeztetett, hogy Kína már aktívan jelen van a térségben, ráadásul egyre szorosabban együttműködik Oroszországgal, állítása szerint közös felderítő akciókat, légi és haditengerészeti műveleteket szerveznek.
A NATO sarkvidéki szerepvállalását az Egyesült Királyság is erősíti: Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy London még idén az észak-atlanti térségbe vezényli repülőgép-hordozó kötelékét a HMS Prince of Wales vezetésével, őket pedig amerikai, kanadai és más szövetséges erők követik. A lépést a brit kormány az euro-atlanti biztonság melletti egyértelmű elköteleződésként értékeli.
A Grönland körüli diplomáciai feszültség ugyanakkor nem szűnt meg. Frederiksen szerint Trump szándéka a sziget megszerzésére "változatlan", ugyanakkor hangsúlyozta a szuverenitás és az önrendelkezés elvét, valamint azt, hogy a grönlandi lakosság nem kíván az Egyesült Államok részévé válni. Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland munkacsoportot hozott létre az amerikai biztonsági aggályok kezelésére, miközben Washington visszalépett a katonai- és vámfenyegetésektől.