A február 12-i est középpontjában Vajda Gergely, a centenárium alkalmára komponált új művének ősbemutatója állt, miközben Bach-Weiner és Schumann zenéje tágabb zenei összefüggésbe helyezte Kurtág életművét.
Kevés olyan alkotója van a kortárs zenének, mint Kurtág György, a magyar és az egyetemes zenetörténet megkerülhetetlen mestere, akinek életműve mélységben és következetességgel jelent iránytűt zenészek és hallgatók több generációja számára. Zenéje az aprólékos figyelem és a végső igazságok keresésének művészete, amely elválaszthatatlan attól a közép-európai szellemi hagyománytól, amelybe beleszületett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jubileumi évben a világ vezető hangversenytermei – New Yorktól Londonon át Hongkongig – tisztelegnek előtte, Budapesten pedig kiemelkedő jelentőségű események sora köszönti a Mestert.
A MÁV Szimfonikus Zenekar számára Kurtág művészete nem történeti emlékezet, hanem jelen idejű, élő kapcsolat. Ennek egyik meghatározó pillanata volt, amikor 2012-ben a zenekar mutatta be a Zwiegespräch (Párbeszéd) című művének új zenekari változatát, ifjabb Kurtág György közreműködésével, Takács-Nagy Gábor vezényletével.
A zenekar elkötelezett kurtági jelenléte a centenáriumi évben is hangsúlyos: a Zeneakadémián tartott február 12-i születésnapi hangverseny mellett a Kurtág 100 ünnepi eseménysorozat záróhangversenyét is a MÁV Szimfonikusok adják majd 2026. december 19-én, a BMC-ben.
A február 12-i koncert különleges fókuszában az ünnepi alkalomra komponált ősbemutató állt: a MÁV Szimfonikusok felkérésére Vajda Gergely …fantasia concertante… című - cimbalomra és zenekarra - írt új művet. Az öttételes alkotás címe egyszerre utal Kurtág …quasi una fantasia… című művére és arra a gondolatra, hogy a zene soha nem zárt egész, hiszen előzményekből sarjad, és tovább él a hallgatásban.
A "kurtági rövidségű" miniatűrökből felépülő darab minden rétegében reflektál a Mester zenei gondolkodására – idézetekkel, gesztusokkal, finom utalásokkal. A szólista Szalai András cimbalomművész volt, aki Kurtág György zenéjének egyik legavatottabb tolmácsolója.
A műsor ívét Bach C-dúr Toccatája, Adagioja és Fúgája nyitotta Weiner Leó zenekari átiratában – annak a zenei forrásnak a megidézéseként, amely Kurtág számára is alapvető jelentőségű volt. A hangverseny második felében Schumann Esz-dúr ("Rajnai") szimfóniája hangzott el: egy életigenlő, elmélyült mű, amely különleges módon kapcsolódik Kurtág szellemi rokonságaihoz. Beethoven és Bartók mellett Schumann zenéje talán a legfontosabb előd Kurtág számára.
Az est karmestere Vajda Gergely volt, aki zeneszerzőként és dirigensként egyaránt hiteles közvetítője a klasszikus és kortárs zene közötti párbeszédnek. A Kurtág 100 hangverseny nemcsak tisztelgés egy kivételes életmű előtt, hanem meghívás egy figyelemre méltó, minőségi zenei élményre, amely Kurtág György műveinek megszólaltatásához és befogadásához is egyaránt nélkülözhetetlen.
A Kurtág-centenárium előtt a MÜPA is eseménysorozattal tiszteleg: a programok sorát február 18-án a Kurtág-töredékek című dokumentumfilm nyitja, Nagy Dénes rendező alkotása személyes portré, amelyben olyan neves előadóművészek is szerepelnek, mint Víkingur Ólafsson, Pierre Laurent Aimard, Benjamin Appl vagy Steven Isserlis.
Február 19-én ünnepi hangversenyen hallhatja a közönség az életmű meghatározó zenekari darabjait Víkingur Ólafsson és a Markus Stenz vezényelte Danubia Zenekar előadásában. A bensőséges miniatűröktől a monumentális _Stelé_ig ívelő műsor Kurtág és Bach kapcsolatát is megidézi.
Február 20-án pedig Keller András és együttese, a Concerto Budapest zárja a fesztivált, az est fénypontja világpremier: a Die Stechardin című egy felvonásos opera lesz, amely a Müpában hangzik el először Maria Husman szólójával: az érzékeny monodráma a 18. századi német polihisztor, G. C. Lichtenberg fiatalon elhunyt szerelmének túlvilági monológja.