A déliek GDP-jük méretéhez képest keveset adnak Ukrajna védelmére. A legnagyobb támogatóvá Németország lépett elő - derült ki egy friss kutatásból.
Bár az Egyesült Államok az elmúlt évben gyakorlatilag leállította Ukrajna támogatását, a teljes segélyezési volumen 2025-ben viszonylag stabil maradt – köszönhetően az európai országok rendkívüli erőfeszítéseinek, mindenekelőtt Németországénak. Erre a következtetésre jutott a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) „Ukraine Support Tracker” jelentése, amely rendszeresen elemzi a háború sújtotta ország nemzetközi katonai, pénzügyi és humanitárius támogatását.
Miközben az Egyesült Államok szinte teljesen – körülbelül 99 százalékkal – visszafogta hozzájárulását, az európai államok érezhetően növelték támogatásaikat, és nagyrészt ellensúlyozták a kiesést. Az európai katonai segélyek 67 százalékkal haladták meg a 2022–2024 közötti évek átlagát, a nem katonai támogatások pedig 59 százalékkal emelkedtek.
A katonai segítség ma már csak néhány ország, főként észak-európai államok részéről érkezik, míg a pénzügyi támogatások túlnyomó részét immár uniós intézmények biztosítják.
Európa lép a helyére
Az adatok szerint az európai országok 2025-ben mintegy 29 milliárd euró katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának. 2022 és 2024 között ez az összeg évente átlagosan 17–18 milliárd euró volt, ami nagyjából kétharmados növekedést jelent.
A pénzügyi és humanitárius támogatás szintén jelentősen bővült, mintegy 59 százalékkal haladta meg az előző évek átlagát. Az Európai Unió intézményein keresztül 2025-ben körülbelül 35,1 milliárd eurót folyósítottak. Ez az európai pénzügyi és humanitárius támogatások 89 százalékát tette ki, amelyek összértéke megközelítette a 39 milliárd eurót.
Németország a legnagyobb európai donor
Európán belül 2025-ben Németország volt a legnagyobb egyedi katonai támogató. A német kormány a tanulmány szerint mintegy 9 milliárd eurót biztosított, ami körülbelül 130 százalékos növekedést jelent a 2022–2024-es időszak átlagához képest.
A német hozzájárulás a GDP-hez viszonyítva a gazdasági teljesítmény mintegy 0,15–0,25 százalékát tette ki. Emellett Németország körülbelül 600 millió euróval járult hozzá az úgynevezett NATO-PURL kezdeményezéshez, amelynek keretében adományozó országok amerikai készletekből származó fegyverek beszerzését finanszírozzák Ukrajna számára (a program teljes 2025-ös volumene mintegy 3,7 milliárd euró).
A 2025 májusában bejelentett, ötmilliárd eurós német katonai segélycsomagból további 400 millió euró közvetlenül az ukrán védelmi iparhoz került, többek között drónok és nagy hatótávolságú fegyverrendszerek gyártására.
2026-ban tovább nőhet a német támogatás
A német kormány jövőre tovább kívánja növelni az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. A pénzügyminisztérium költségvetési tervezete szerint a 2026-os előirányzat mintegy 11,55 milliárd euróra emelkedhet, ez hárommilliárd euróval több, mint amennyi a kormány eredeti javaslatában szerepelt.
A többletforrásokat többek között tüzérségi eszközökre, drónokra és páncélozott járművekre fordítanák. Emellett két Patriot légvédelmi rendszer pótlását is finanszíroznák.
„Az európai katonai támogatás 2025-ös növekedése egyre nagyobb egyenlőtlenségeket tár fel: néhány ország egyre többet vállal” – közölte Christoph Trebesch, az IfW Kiel Ukraine Support Tracker programjának vezetője.
Észak-Európa adja a támogatások harmadát
Németország mellett 2025-ben más országok is jelentős szerepet játszottak. Az Egyesült Királyság 5,4 milliárd euróval járult hozzá a katonai támogatáshoz, Svédország 3,7 milliárddal, Norvégia 3,6 milliárddal, Dánia pedig 2,6 milliárd euróval. A támogatás tehát több európai ország között oszlik meg.
A tanulmány ugyanakkor rámutat az Európán belüli különbségekre is. Az észak-európai országok 2025-ben a katonai támogatás mintegy egyharmadát biztosították, miközben a vizsgált 31 adományozó ország együttes gazdasági teljesítményének csupán körülbelül nyolc százalékát adják. A dél-európai államok ezzel szemben mindössze három százalékkal járultak hozzá a katonai támogatáshoz, noha részesedésük a közös GDP-ből megközelíti a 19 százalékot.