A kazahsztáni olajexport visszaesett, miután ukrán dróntámadások és viharos időjárás hátráltatta a Kaszpi Csővezeték Konzorcium novorosszijszki terminálját. A Tengiz olajmező januárban szintén leállt.
A novorosszijszki létesítmény rakodja a kazah olaj túlnyomó részét az európai finomítók felé tartó tankerekre.
2025. november 29-én egy tengeri dróntámadás működésképtelenné tette a terminál egyik mélyvízi kikötőbójáját (SPM-2), amelynek napi rakodókapacitása eléri a 800 ezer hordót.
Január 13-án drónok két tankert is eltaláltak – a Matildát és a Delta Harmonyt –, miközben kazah nyersolaj berakodására várakoztak.
Kazahsztán energiaügyi minisztere, Erlan Akkenzsanov közölte, hogy a tankerek nem tartoztak Oroszország úgynevezett árnyékflottájához.
„A hajókkal szemben nem vezettek be korlátozásokat, és nem szerepeltek semmilyen szürkelistán.”
A hatóságok közlése szerint mindkét hajó üres volt a támadás idején. Személyi sérülés és olajszennyezés nem történt.
A CPC-vezeték
Kazahsztán nyersolajának mintegy 80 százalékát a CPC-vezetéken keresztül exportálja, így ez az egyik legfontosabb útvonal a nem orosz olajszállítások számára Európába.
A vezeték Nyugat-Kazahsztán kaszpi-tengeri mezőitől Novorosszijszkig húzódik, és az ország legnagyobb projektjeinek – köztük a Tengiz, a Kasagan és a Karacsaganak mezők – termelését szállítja, amelyeket a Chevronhoz hasonló nemzetközi energetikai cégek üzemeltetnek.
Az exportot az év elején a hatalmas Tengiz mezőn bekövetkezett átmeneti leállás is érintette.
A fennakadások szűkösebbé tették a CPC Blend ellátását; ez egy könnyű, alacsony kéntartalmú nyersolaj, amelyet az európai finomítók kifejezetten kedvelnek.
A csökkent szállítások így januárban az európai olajárak emelkedését támogatták, mivel a vásárlók kénytelenek voltak alternatív minőségeket keresni.
Európa olajfüggőségei
Kazahsztán az EU olajimportjának több mint 12 százalékát adja, és régóta kulcsfontosságú partnernek tekintik az ellátás diverzifikálásában. 2024-ben az ország a napi 1,8 millió hordónyi termelésének nagy részét Európába exportálta.
A miniszter az olajveszteség pénzügyi hatásairól is beszélt, amelyeket a támadások okoztak.
„Az olajat még sem nem szállították el, sem nem adták el. A jövőbeli piaci árakon kerül értékesítésre. Csak az ügyletek lezárulta után lesznek teljes körű adataink, és akkor tudjuk majd közölni a számokat.”
Olzhasz Bajdildinov energetikai elemző nagyjából 1,6 milliárd dollárra becsülte Kazahsztán potenciális veszteségeit, hordónként 60 dolláros irányadó árral számolva.
A támadások diplomáciai feszültségeket is kiváltottak. Asztana tiltakozást nyújtott be Kijevnél, a csapásokat a polgári infrastruktúra elleni agressziónak minősítve.
Ukrajna közölte, hogy lépései célja Oroszország hadiipari kapacitásának gyengítése.
Jelenleg a CPC három kikötőbójája közül kettő működik. A megrongálódott egység javítását a rossz időjárás lassítja, miközben két cserebóját az Egyesült Arab Emírségekből rendeltek meg; ezek várhatóan 70 napon belül érkeznek meg.
A CPC-rendszer évente több mint 72 millió tonna olaj szállítására képes, részvényesei között van Oroszország, a Shell, az Eni és más nemzetközi vállalatok.
Leállás a Tengiz-mezőn
Kazahsztán exportzavarait súlyosbította a leállás a Tengizben, az ország legnagyobb olajmezőjén.
A Chevron vezette üzemeltető, a Tengizchevroil január 18-án ideiglenesen leállította a kitermelést a Tengiz és a közeli Korolev mezőkön, miután egy generátortűz áramszünetet okozott.
A vállalat nem közölt további részleteket az okokról.
A tengizi olaj nagy részét a Kaszpi-tengeri Olajvezeték Konzorciumon (CPC) keresztül exportálják, és az üzemeltető az incidens után vis maior helyzetet hirdetett a CPC Blend szállításaira.
A Chevron a Tengizt a világ legmélyebben fekvő, termelésben lévő szuperóriás olajmezőjeként írja le. A becslések szerint 11,5 milliárd hordó kitermelhető készletet tartalmaz, a kitermelés azonban műszakilag rendkívül összetett.
Erlan Akkenzsanov energiaügyi miniszter szerint a leállás nagyjából 7,2 millió hordóval csökkentette a termelést. Elmondása szerint a kieső mennyiséget később pótolják, az éves termelési célokat pedig nem módosítják.
A Tengiz napi kapacitása akár 900 ezer hordó is lehet, ám a leállás előtt mintegy 360 ezer hordót termelt naponta.
Az üzemeltető közölte, hogy azóta újraindították a mező áramelosztó rendszerét, a termelést pedig fokozatosan állítják helyre.
A Chevron 48 milliárd dollárt (40,45 milliárd eurót) fektet egy bővítési projektbe, amelynek célja, hogy a termelést közel napi egymillió hordóra emelje, ami a globális kínálat csaknem 1 százalékának felel meg. Az exportkorlátok azonban lassítják ezeket a terveket.
A fennakadás a regionális energiabiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat is erősítette. A Tengiz a kapcsolt gázból látja el a Mangisztau és Atirau régiókat, amelyet helyi áramtermelésre használnak.
Akkenzsanov szerint a háztartások nem tapasztaltak kimaradásokat.
„Szeretném pontosítani, hogy a rendszerhibáról szóló információk nem felelnek meg a valóságnak. Nem voltak fennakadások, és egyetlen felhasználó, így a magánháztartások sem tapasztaltak kimaradást.”
Olzhasz Bajdildinov energetikai elemző azt írta, hogy az Oroszországból érkező többlet gáz- és villamosenergia-import segített stabilizálni a rendszert, egyúttal rámutatva Kazahsztán hazai energiainfrastruktúrájának strukturális gyengeségeire.
Mi következik?
A globális olajkészletek várhatóan napi 700 ezer hordóval nőnek 2026 első felében, ami több mint egymillió hordóval alacsonyabb bővülés annál, mint amit a kereskedői elemzők korábban előre jeleztek.
A Nemzetközi Energiaügynökség ugyanakkor januári jelentésében azt vetítette előre, hogy a globális olajkínálat az első negyedévben napi 4,25 millió hordóval meghaladja majd a keresletet.
A CPC-ben bekövetkezett fennakadások és a tengizi leállás segítenek abban, hogy Kazahsztán beleférjen OPEC+ termelési kvótájába. „Pontosan a meghatározott mennyiségek szerint termelünk” – mondta az energiaügyi miniszter.
Az ország azon túltermelők közé tartozik, amelyeknek termeléscsökkentéssel kell kompenzálniuk.
Ahogy az ukrán támadások fokozódnak Kazahsztán elsődleges olajexport-útvonala ellen, az ország lépéseket tett az Egyesült Államokkal való együttműködés elmélyítésére.
Január 28-án Kazahsztán kérelmet nyújtott be az Egyesült Államoknak a szankciók alatt álló orosz Lukoil olajvállalat egyes eszközeinek kivásárlására. Öt nappal korábban a kazahsztáni energiaügyi minisztérium tárgyalásokat folytatott amerikai partnerével a kétoldalú együttműködés bővítéséről.
A találkozóra akkor került sor, amikor Kazahsztán csatlakozott Donald Trump újonnan létrehozott Béketanácsához.