Spanyol kutatás: a bizonytalan állás, a túlterheltség és a gyenge ellátás miatt egyre több ápoló hagyná el pályáját; európai strukturális trendet jelez.
Spanyolországban az ápolói hivatás elhagyásának szándéka nem egyetlen tényezőre vezethető vissza, hanem olyan strukturális feltételek összességére, amelyek aláássák a mindennapi szakmai munkát; ezek közül kiemelkedik a foglalkoztatás stabilitása és az ellátás gyenge minősége. Erre jut egy új tanulmány (forrás: spanyol), amely szerint szinte minden tíz ápolóból négy Spanyolországban fontolgatja, hogy a következő évtizedben elhagyja a pályát.
Mindezt az eddig az országban készült legnagyobb vizsgálat tárta fel, amelyet az Egészségügyi Minisztérium és a Carlos III Egészségügyi Intézet (ISCIII) vezetett (forrás: spanyol), több mint 20 000 válasz elemzésével, és amely a „Journal of Nursing Management” című tudományos folyóiratban jelent meg.
A jelentés szerint a megkérdezett ápolók 39,6%-a tervezi, hogy a következő tíz évben elhagyja a hivatást, és 17% már két éven belül megtenné ezt. A tendencia mögött álló okok között a munkahelyi stabilitás hiánya, a túlzott terhelés, valamint a gondozás minőségének és a betegbiztonságnak negatív megítélése emelhető ki.
A tanulmány szerint a határozott idejű szerződés 33%-kal növeli a pályaelhagyás valószínűségét, miközben a betegbiztonság rossz megítélése 81%-kal emeli a kockázatot. Emellett azok 56,5%-a, akik el akarják hagyni a szakmát, a stabilitás hiányát nevezi meg fő okként, amit az alacsony megbecsültség és a sokak által elégtelennek tartott munkafeltételek követnek.
Az elemzés jelentős területi egyenlőtlenségekre is rávilágít: olyan autonóm közösségekben, mint Madrid, a Kanári-szigetek, Galícia vagy a Baleár-szigetek, több mint kétszer akkora a pályaelhagyási szándék valószínűsége, mint Navarrában. A szerzők ezt a munkafeltételekben és az egészségügyi rendszer szervezésében tapasztalható különbségekkel hozzák összefüggésbe.
A jelentés egy másik fontos eleme a képzés és a szakmai gyakorlat közötti eltérés: a szakápolók mindössze 34,5%-a dolgozik a saját szakterületén, ami tovább növeli az elégedetlenséget. Ehhez társul az ellátásra fordítható idő hiánya, ami miatt a megkérdezettek 60%-a elismeri, hogy emiatt ellátási feladatokat hagy ki.
Európában is erősödő tendencia
A jelenség nem kizárólag Spanyolországra jellemző. Európa különböző országaiban az egészségügyi rendszerek egyre súlyosabb ápolóhiánnyal szembesülnek, amelyet tovább súlyosbít a népesség elöregedése, az ellátási nyomás és a tehetségek megtartásának nehézsége.
Nemzetközi szervezetek jelentései arra figyelmeztetnek, hogy az Európai Uniónak a következő években több százezer további ápolóra lehet szüksége az ellátás minőségének fenntartásához. Olyan országokban, mint Németország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság, az egészségügyi szakszervezetek egyre magasabb korai pályaelhagyási arányokra és a kórházi, illetve alapellátási műszakok betöltésének nehézségeire figyelmeztetnek.
A spanyol tanulmány, amely a 2025–2027-es Ápolási Stratégiai Keret részeként készült, hangsúlyozza, hogy a stabilitás, a szakmai elismerés és a munkafeltételek javítása kulcsfontosságú a tehetségek elvándorlásának megfékezéséhez. Ha ezt nem sikerül orvosolni, az a jövőben az európai egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát is veszélyeztetheti.