Több mint fél évszázada először fordult elő, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között nincs érvényben jogilag kötelező megállapodás a stratégiai nukleáris erőik korlátozásáról. A két ország jelenleg a képességeik modernizálására fókuszál, miközben Kína rohamosan bővíti a készleteit.
Csütörtökön lejár az Egyesült Államok és Oroszország között fennmaradt utolsó kétoldalú szerződés, amely a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról szól. A két nukleáris szuperhatalom így mostantól nem tudja ellenőrizni a másik fegyverkezését.
Az Új START szerződést (angolul New Strategic Arms Reduction Treaty, azaz Új Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés) 2010-ben írta alá Barack Obama amerikai elnök és orosz kollégája, Dmitrij Medvegyev.
A szerződés rendelkezései értelmében a két ország kötelezettséget vállalt a stratégiai nukleáris erői csökkentésére, és széles körű helyszíni ellenőrzéseket tett lehetővé a másiknak a szerződés betartásának ellenőrzése érdekében.
A Washington és Moszkva közötti paktum értelmében a felek maximum 1550 bevethető nukleáris robbanófejet helyezhettek el legfeljebb 700 rakétán, bombázón és tengeralattjárón (illetve pontosabban ezen eszközökből összesen 800-at tarthatnak a szerződő felek, de 700 lehet közülük bevethető állapotban). Fontos megjegyezni, hogy mindkét országnak ennél jóval több, több mint 5000 nukleáris robbanófeje van, ezek nagy része azonban nem bevethető állapotban van: vagy tartalékban, vagy már vissza is vonultatták.
A szerződés eredetileg 2021-ben járt volna le, de 5 évvel meghosszabbították. A további hosszabbításról azonban már nem sikerült megegyezni, sőt, az elmúlt években némiképp kiüresedett az egyezmény: az előírt helyszíni ellenőrzések a koronavírus-járvány idején megszűntek, és azóta sem indultak újra.
2023 februárjában Vlagyimir Putyin orosz elnök felfüggesztette Moszkva részvételét a szerződésben, mondván, hogy a Kreml nem engedheti meg, hogy az Egyesült Államok ellenőrizze nukleáris létesítményeit egy olyan időszakban, amikor Washington és NATO-szövetségesei nyíltan Moszkva ukrajnai vereségét tűzték ki célul. A Kreml ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lép ki teljesen a paktumból, és ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja a nukleáris fegyverekre vonatkozó felső határokat.
Putyin 2025 szeptemberében ismét kijelentette, hogy kész még egy évig tartani magát a nukleáris fegyverzetkorlátozásokhoz, és sürgette Washingtont, hogy kövesse ezt a példát. Az orosz elnök arról is beszélt, hogy az Új START-megállapodás lejárta "destabilizáló" hatású lenne, és elősegíthetné a nukleáris fegyverek elterjedését.
"Egy újabb stratégiai fegyverkezési verseny kiprovokálásának elkerülése, valamint a kiszámíthatóság és a visszafogottság elfogadható szintjének biztosítása érdekében indokoltnak tartjuk, hogy a jelenlegi, meglehetősen viharos időszakban megpróbáljuk fenntartani az Új START-szerződés által létrehozott status quót" - jelentette ki Putyin. Szavainak különös visszhangot ad, hogy orosz vezetők - mindenekelőtt Dmitrij Medvegyev, aki most a biztonsági tanács elnökhelyetteseként dolgozik - időről időre nukleáris csapással fenyegetik meg a nyugatot Ukrajna támogatása miatt.
Barack Obama február elején az X-en arról írt, hogy a szerződés lejárta "értelmetlenül semmissé tenné az évtizedes diplomáciai munkát, és újabb fegyverkezési versenyt indíthatna el, ami kevésbé biztonságossá tenné a világot", ezért a Kongresszusnak cselekednie kell a paktum fenntartása érdekében.
Oroszország és az Egyesült Államok birtokolja a világ atomfegyvereinek 90 százalékát
Oroszország és az USA messze kiemelkedik a világ többi nukleáris hatalma közül az atomfegyverek számát illetően: tízből kilenc robbanófej ennek a két országnak a birtokában van.
Jelenleg mindkét ország kiterjedt modernizációs programokat hajt végre nukleáris triászának mindhárom lábán, azaz a szárazföldi, a légi és tengeri képességeiket is fejlesztik. Az Új START-egyezmény felbomlásával pedig immár nemcsak a modernizáció, hanem az arzenál bővítése is lehetségessé vált.
Vlagyimir Putyin 2024-ben aláírt egy felülvizsgált nukleáris doktrínát, amely csökkenti a nukleáris fegyverek bevetésének korlátait. 2024 novemberében, majd idén januárban Oroszország az új közepes hatótávolságú rakétáját, az Oresnyiket is bevetette Ukrajnában, de csak hagyományos robbanófejjel. Moszkva szerint a hiperszonikus rakéta 5000 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, tehát bármilyen európai célpontot képes elérni.
2025 októberében aztán az orosz hadvezetés bejelentette, hogy sikeres tesztet hajtott végre új, Poszeidón nevű, nukleáris víz alatti drónjával, három nappal azután, hogy a legyőzhetetlennek hirdetett Burevesztnyik rakétát is tesztelték. Putyin mindkét fegyverről azt mondta, hogy nem lehet őket elfogni.
Ezzel nagyjából egy időben Donald Trump amerikai elnök utalt arra, hogy Washington tervezi a föld alatti nukleáris robbantási tesztek folytatását.
"El fogunk végezni néhány tesztet. Más országok is megteszik. Ha ők is megteszik, mi is megtesszük" - mondta az amerikai elnök, de további részletekkel nem szolgált.
Az Egyesült Államok jelentős beruházásokat hajt végre nukleáris arzenáljának modernizálása érdekében. Az új fejlesztések közé tartozik a Sentinel, az amerikai légierő következő generációs interkontinentális ballisztikus rakétája, valamint a B-21-es nagy hatótávolságú lopakodó stratégiai bombázó. Ez utóbbit úgy tervezték meg, hogy a legfejlettebb légvédelmi eszközök se tudjanak hatásosan védekezni ellene, és nukleáris töltet hordozására is képes lesz.
Alig néhány nappal azután, hogy tavaly januárban visszatért a Fehér Házba, Trump nyilvánosságra hozta egy többszintű védelmi rendszer létrehozásával kapcsolatos szándékait. Az Aranykupola célja az, hogy elhárítsa az Egyesült Államokra leselkedő fenyegetéseket, köztük a ballisztikus rakétákat is. A tervek szerint a rendszer részeként az űrbe is fognak fegyvereket telepíteni.
Kína gyors ütemben zárkózik fel a két nukleáris szuperhatalomra
Kína sem a hidegháború idején, sem azt követően nem volt részese egyetlen nukleáris fegyverzetellenőrzési megállapodásnak sem, de az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére növelte nukleáris arzenálját.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) szerint Peking jelenleg lényegesen kisebb, 600 robbanófejből álló készlettel rendelkezik, amelyek közül csak kevés áll bevetésre készen. A tervek szerint azonban az arzenál mérete már az évtized vége felé elérheti az 1000 robbanófejet. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint Kína évente mintegy 100 új bombát gyárt le, a készletei így gyorsabban növekednek, mint bárki másé a világon.
"Attól függően, hogy miként dönt haderejének strukturálásáról, Kína potenciálisan legalább annyi interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezhet az évtized végére, mint Oroszország vagy az USA" - közölte a SIPRI.
Az Új START-egyezmény felbomlásában is szerepet játszott az, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nem akarja úgy korlátozni a saját fegyverkezési programját, hogy Kína erre nem hajlandó. Trump tavaly azt mondta, hogy szeretné, ha Kína részt venne a fegyverzetellenőrzésben, és megkérdőjelezte, hogy az USA-nak és Oroszországnak miért kellene új atomfegyvereket építenie, hiszen már most elég van belőlük ahhoz, hogy sokszorosan elpusztítsák a világot.
"Ha valaha is eljön az idő, amikor szükségünk lesz olyan nukleáris fegyverekre, mint amilyeneket mi építünk, amilyenek Oroszországnak vannak, és amilyenek Kínának kisebb mértékben vannak, de lesznek, az egy nagyon szomorú nap lesz" - mondta tavaly februárban.
Kína nem érdekelt a fegyverzetkorlátozásban
Szerdán, néhány órával az Új START-szerződés lejárta előtt Marco Rubio amerikai külügyminiszter megismételte, hogy az Oroszországgal kötendő bármilyen nukleáris megállapodásnak ki kell terjednie Kínára is.
"Az elnök világosan kifejtette, hogy a 21. században a valódi fegyverzetellenőrzés érdekében lehetetlen olyat szerződést kötni, amely nem foglalja magában Kínát, mivel hatalmas és gyorsan növekvő készleteik vannak" - mondta Rubio újságíróknak.
Peking elutasította, hogy részt vegyen bármilyen fegyverzetellenőrzési szerződésben. "Kína álláspontja az Egyesült Államokkal és Oroszországgal a nukleáris fegyverzetellenőrzésről folytatott háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatban egyértelmű" - mondta Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
"Kína nukleáris ereje semmiképpen sincs egy szinten az Egyesült Államokéval. Nem tisztességes és nem ésszerű arra kérni Kínát, hogy ebben a szakaszban csatlakozzon a nukleáris leszerelési tárgyalásokhoz" - jelentette ki a szóvivő.
Peking ehelyett arra szólított fel minden atomhatalmat, hogy fogadják el a "no first-use" politikát, vagyis azt a kötelezettségvállalást, hogy soha nem indítanak nukleáris háborút, és az ilyen fegyvereket kizárólag egy nukleáris támadás megtorlására tartják fenn. Washington és Moszkva egyaránt elutasította a felhívást.