A világ 36 legsúlyosabb vészhelyzetéről van szó, köztük Gázában, Szudánban, Haitin és Afganisztánban.
Az igény teljesítése különösen nehéz azután, hogy nemrégiben az Egyesült Államok bejelentette távozását az egészségügyi világszervezetből. A gazdag országok külföldi segélyeinek jelentős csökkentése miatt a WHO jelentősen leszállította a vészhelyzeti kérelmet az elmúlt évekhez képest, mondván, hogy reálisan kell tekintenie a beérkező pénz mennyiségére.
„Mélységesen aggódunk a hatalmas és növekvő szükségletek és azok kielégítésének módja miatt” – mondta Chikwe Ihekweazu, a WHO egészségügyi vészhelyzetekért felelős vezetője Genfben. „A lehető legnehezebb döntéseket hozzuk meg, amelyeket meg kell hoznunk.”
A WHO becslése szerint idén 239 millió embernek lesz szüksége sürgős humanitárius segítségre. „Negyedmilliárd ember él át olyan válságokat, amelyek megfosztják őket a legalapvetőbb védelemtől: a biztonságtól, a menedéktől és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréstől. Ilyen helyzetekben az egészségügyi szükségletek megnőnek, legyen szó sérülésekről, járványok kitöréséről, alultápláltságról vagy kezeletlen krónikus betegségekről” – figyelmeztetett Ihekweazu.
Tavaly a WHO 1,5 milliárd dollárért folyamodott, de csak 900 millió dollárt kaptak – ami a 2016-os szint alatt van. A WHO igyekszik továbbra is „hiperprioritásként kezelni a nagy hatású szolgáltatásokat, azokra összpontosítva, ahol a legtöbb életet mentheti meg, de ennél tovább nem képes lépni, és például a járványmegelőzés terén komoly fnyegetésekre figyelmeztet.
Az amerikai források elvesztésével a szervezet most áthelyezi a hangsúlyt, hogy 1500 helyi partnere több frontvonalbeli munkát végezhessen a legrosszabb helyszíneken.
„Súlyos” következményekre vonatkozó figyelmeztetés
A 2026-os kiemelt vészhelyzeti reagálási intézkedések magukban foglalják a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Mianmart, Szomáliát, Dél-Szudánt, Szíriát, Ukrajnát és Jement, valamint a már kibontakozó kolera- és himlőjárványokat. Ha a pótlólagos finanszírozás nem érkezik meg, az „abszolút” sebezhetőbbé teszi a világot a járványokkal, sőt az epidémiákkkal, a világjárványokkal szemben.
Tavaly a WHO 82 országban 50 egészségügyi vészhelyzetre reagált, több mint 30 millió embert elérve alapvető szolgáltatásokkal. A globális finanszírozási megszorítások azonban 22 humanitárius helyszínen 6700 egészségügyi intézményt kényszerítettek szolgáltatásaik bezárására vagy csökkentésére, 53 millió embert zárva el az egészségügyi ellátástól.