A magyarországi bemutató kapcsán a rendező, Enyedi Ildikó is elárult néhány titkot legújabb, Velencében díjazott alkotása forgatásáról. A film producere pedig arról is beszélt az Euronewsnak, hogy miért akarnak még a Marvel- és James Bond-filmek sztárjai is a magyar rendezővel dolgozni.
Az európai mozik után, csütörtökön Magyarországon is bemutatták az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének, Enyedi Ildikónak a legújabb filmjét, a Csendes barátot. A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon hat díjjal – köztük a legjobb feltörekvő színésznek (Luna Wedler) járó Marcello Mastroianni-díjjal – jutalmazott alkotás érzelmes utazás az időn keresztül, némi humorral fűszerezve.
Férfi főszereplője a 2023-as Velencei Filmfesztiválon életműdíjjal kitüntetett Tony Leung Chiu-Wai, aki 2000-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon Wong Kar-Wai Szerelemre hangolva című filmjében nyújtott alakításáért megkapta a Legjobb Színésznek járó díjat.
Évtizedeken át dédelgetett ötlet
A Csendes barát cselekménye egy 150 éves ginkgo biloba fa körül játszódik három idősíkon. Tudósok és szerelmesek próbálják megérteni, hogy mit éreznek ők maguk, és az őket körülvevő környezet.
,,A növények kommunikációját vizsgáló kutatásokat kamaszkorom óta követem. Számomra mindig is izgalmas kérdés volt, miképpen léteznek a növények, milyen is az ő világuk. Vajon milyen a társas életük, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hogyan segítik egymást. És, hogy a figyelmük perifériáján hogy jelenünk meg mi, emberek?” – mesélt az ötlet megszületéséről Enyedi Ildikó még a bemutató előtti budapesti sajtótájékoztatón.
Azt is elárulta, hogy egy olyan fát keresett, amelyik különc, egy magányos idegen az európai klímán.
,,Örülök, hogy végül rátaláltam a ginkgóra, mert azon túl, hogy egy élő kövület, épp olyan növények veszik körül, amik hatmillió évvel ezelőtt majdnem a teljes kihalását okozták. Ennél nagyon nehéz magányosabbnak lenni. Ráadásul az, ahogy szaporodik, tehát ennek a fának a szexuális élete szintén nagyon különös. Miután ez egy érzéki film, mindenféle módon az érzékeinkkel, az érzékeléssel foglalkozik, ezért ez egy nem várt plusz réteget, sőt, a film a fő dramaturgiai ívét adta végül” - árulta el Enyedi.
Nem csak művészet, tudomány is
Elvégre nem csak mi figyeljük a fákat egy botanikus kertben, hanem ők is minket. Ez tudományosan bizonyított tény. A CIA-t is megjárt amerikai Cleve Backster volt az első, aki a ’60-as években a növényeket hazugságérzékelővel kezdte vizsgálni. Ennek eredményeként azt állapította meg, hogy a növények reagálnak az ember érzelmi állapotára, vágyaira és tetteire, sőt az állatok és más növények halálára is.
A növények titkos élete című, 1973-ban megjelent könyvéből kiderül például, hogy a növények, mikor meglocsolják őket, megnyugszanak. Az egyik legdöbbenetesebb jelenség az volt, mikor Baxter a növényhez közelített egy doboz gyufával, azzal a szándékkal, hogy kísérletképp megperzseli a növény egyik levelét, és a növény a gyufa meggyújtása előtt erős jelzéseket adott.
A német tudós Martin Heine szakértő tinédzserként olvasta ezt a könyvet, melynek világa tejesen rabul ejtette. Annak hatására kezdte el megépíteni saját, a növényi reakciókat mérő szerkezeteit, melyek közül kettő a Csendes barátban is feltűnik. Enyedi Ildikó ugyanis tudományos alapossággal foglalkozott a kérdéssel évtizedeken át és nem akart a filmjében kitalált kellékeket látni.
A filmet nagyrészt a sellyei kastély kertjében forgatták. A rendező a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a mérőeszközök valóban be voltak üzemelve, és amint a stáb ebédelni ment, a gingko biloba ,,megnyugodott”.
Sikeres filmet forgatni egy fáról?
De hogyan lehet egy ilyen érzékeny, nem éppen közönségfilmet leforgatni Magyarországon? Csakis koprodukcióban – ezt már Mécs Mónikától, Csendes barát producerétől tudtuk meg.
Egy német független producer, Karl Baumgartner – alias Baumi - tíz évvel ezelőtt kérte fel Enyedi Ildikót, hogy együtt készítsenek egy filmet növényekről. A forgatókönyv első verziója még a Testről és lélekről előtt íródott és a 2020-as idősík kivételével nagyon hasonlított az elkészült filmhez. A tervet azonban elsodorta a producer halála és a világjárvány is. Végül Baumgartner üzlettársa, az Európai-filmdíjjal is kitüntetett Reinhard Brundig vette elő a fiókból a forgatókönyvet és kereste meg a magyar rendezőt, hogy fejezzék be a mozit.
Ez az a pont, amikor a magyar filmesek be szokták nyújtani szinopszisukat a magyar Nemzeti Filmintézethez, abban reménykedve, hogy kapnak majd pénzt a megvalósításhoz. Enyedi Ildikó neve azonban már elég volt ahhoz, hogy ne csak a magyar, de a német, francia és kínai pénzcsapok is megnyíljanak. A nemzetközi producercsapat összefogott és elindult a pályázás folyamata. A nemzetközi koprodukció nagyon izgalmas, viszont rendkívül terhes is, ilyenkor ugyanis a producereknek be kell várniuk egymást és a különböző pályázatok eredményét – mesélte Mécs Mónika.
,,Ha például a marburgi alap ad pénzt, akkor x napot ott kell forgatni. Mindenki hoz forrást, de vannak feltételei is. Ilyenkor szét kell osztanunk, hogy ki fizeti a díszletet vagy a vizuális effekteket, ki szedi össze az egyik vagy másik színész gázsiját. Az sem véletlen, hogy a főszereplők éppen Hongkongból, Németországból és Franciaországból jöttek. Így sikerült olyan sztárokat is megszerezni, akik amúgy amerikai szuperprodukciókban szerepelnek. A koprodukció egy édes teher. Egyrészt kitágulnak a piacok, meg a finanszírozás lehetősége, és hát több forrás áll rendelkezésünkre, de nagyon belassítja és bonyolítja a folyamatokat" - tudtuk meg a producertől.
De Mécs Mónikáék már hozzá vannak szokva az ilyen kihívásokhoz. Amikor Enyedi legutóbbi filmjét, a Feleségem történetét forgatták, a főszerepet játszó világhírű francia sztár, Léa Seydoux éppen a James Bond felvételeire is járt.
Mindezek után mennyire mondhatjuk azt, hogy ez egy magyar film?
,,A stáb mellett a vezető munkatársak jelentős része - az operatőr, a vágó, a díszlettervező, a zeneszerzők, a VFX szupervizor, és maga az író-rendező is – magyar. A forgatások közel fele hazánkban zajlott: az alcsúti és a sellyei arborétum, valamint a Róth Miksa Emlékház mellett a budapesti Füvészkertben és a Papnövelde utcai Pálos Könyvtárban is forgattunk. Végül az utómunka jelentős része is Magyarországon zajlott a Magyar Filmlabor közreműködésével."
Miközben a magyar sajtó attól hangos, hogy csak a kormányhű alkotók kapnak forrást a Nemzeti Filmintézettől, a Csendes Barát létrejöttét 600 millió forinttal támogatta az állam. Ez Mécs Mónika szerint részben annak is köszönhető, hogy Enyedi Ildikó már akkora nemzetközi sztár, hogy a magyar pártpolitikai csatározások felett áll. Az ő nevére Európa-szerte sokan hajlandók a zsebükbe nyúlni.
Arra a kérdésre, hogy producerként rossz érzés-e a jelenlegi politikai környezetben pénzt elfogadni az államtól, Mécs Mónika azt válaszolta, hogy ,,ezek az alapok azért vannak, hogy pályázzunk, és ha ilyen filmek születnek belőlük, akkor a támogatások a legjobb helyre kerülnek”.
A filmet eddig nem csak mozikban hanem két igen különleges helyen is levetítették. Egyrészt az egyik főszereplő, a gingko biloba fa is ,,megnézhette" a sellyei arborétumban. Sőt a 2025-ös brazíliai klímacsúcson, az Amazonasnál is levetítették az alkotást, tudósok és fontos döntéshozók jelenlétében.
Ilyen kalandos út után a Csendes barát csütörtöktől országszerte látható a magyar mozikban. Azt a producer is elismerte, hogy nem számítanak akkora nézettségre, mint egy vígjáték vagy akciófilm esetében, de bizakodásra ad okot, hogy a premier előtti vetítéseken és a fesztiválokon is nagyon sokan voltak kíváncsiak Enyedi Ildikó legújabb munkájára, amiben egyszerre találkozik természet és ember, külső és belső magány, érzelem és tudomány.