Karácsony előtt Moszkvában felrobbantották Fanyil Szarvarov orosz altábornagy autóját. A főtiszt a vezérkar tagja volt, és a harckiképzésért felelt. A merénylet része annak a műveletsorozatnak, amelyben a ukrán titkosszolgálatok végeznek a háborús bűnökért felelős orosz tisztekkel.
Az orosz-ukrán háború első szakasza
A „különleges katonai művelet”, vagyis a nyílt orosz agresszió kezdeti időszakában az ukrán titkosszolgálatok a megszállt keleti területekre fókuszáltak, és számos merényletet hajtottak végre a szakadár tisztviselők és katonai vezetők ellen. Ukrajna ekkor azonban nagyszabású csapásokat is mért az orosz tisztikarra, ha nem is egyéni támadások formájában.
Az apák bűnei: tévedésből a célpont lánya lett az áldozat
Ebben a merényletben Alekszandr Dugin, a háborúrajongó író, Putyin ideológusa volt a célpont 2022. augusztus 21-én. Az autóját azonban aznap este a 29 éves lánya használta, és ekkor robbantották fel a járművet.
Az orosz FSZB, a KGB utódja szerint két ukrán állampolgár követte el a merényletet. Kijev tagadta a felelősségét, de az ukrán sajtó szerint is egyértelműen a HUR ügynökei robbantották fel az autót
Felrobbantották a háborút dicsőítő bloggert
Vladlen Tatarszkij haditudósító bloggerként lelkesedett az Ukrajna elleni invázióért. Egy videójában ezt mondta:
Tatarszkij 2023 áprilisában előadást tartott egy szentpétervári kávéházban, amikor egy katonát ábrázoló szobrot kapott ajándékba egy résztvevőtől. A szobor nem sokkal később felrobbant. A merényletért egy Darja Trepova nevű ellenzéki nőt ítéltek el 27 évre.
Az ukrán biztonsági szolgálat korábbi főnöke, Vaszil Maljuk 2024-ben tagadta, hogy az SZBU végzett volna a bloggerrel. Maljuk azt mondta, hogy a haditudósító „a Kreml szócsöve volt, és karmikus árat fizetett az ukrán emberek ellen elkövetett tetteiért.”
A tengeralattjárók kapitányai is célkeresztbe kerültek
Sztanyiszlav Rzsickij a háború kezdetén a Rosztov-na-Donu nevű orosz tengeralattjáró kapitánya volt, aki később a mozgósításért felelős helyettes parancsnok lett Krasznodarban. 2023 júliusában a tisztre kocogás közben hét lövést adott le egy férfi.
Az ukrán sajtó azt írta, hogy Rzsickij a hat orosz kapitány közé tartozott, akinek a hajója alkalmas volt a cirkálórakéták kilövésére. Azt a támadást, amelyet Ukrajna megbosszult, Rzsickij tengeralattjárója 2022. július 14-én hajtotta végre Vinnyica ellen. Három Kalibr típusú cirkálórakétát, szakszerűbben manőverező robotrepülőgépet lőtt ki a városra, amely nem számított katonai célpontnak. A rakéták lakóépületeket találtak el. A támadásban 50 civil, köztük 3 gyerek, meghalt. A sebesültek száma 200 volt.
Kirilo Budanov, az ukrán Felderítő Főparancsnokság (HUR) akkori vezetője a megszokott forgatókönyv szerint tagadta, hogy Ukrajnának köze lenne a merénylethez, de a titkosszolgálat később részleteket közölt a támadásról. Az ukrán sajtó nemrég arról számolt be, hogy a titkosszolgálat az orosz tiszt futóapplikációját törte fel, és abból állapították meg, hogy az alezredes mindig ugyanazon az útvonalon kocog. Így tervezhették meg, hogy a merénylő a legelhagyatottabb részen várja Rzsickijt. A támadásra egy olyan napot választottak, amikor nagy volt a köd, így az alezredes holttestét csak órákkal később találták meg.
A merénylet miatt egy orosz-ukrán kettős állampolgárt állítottak bíróság elé.
Az orosz hadvezetés akkor is, és azóta is mélyen hallgat arról, hogy szisztematikusan támadja az ukrán lakosságot. A terrortámadások célja Ukrajna morális megtörése.
Sztanyiszlav Rzsickij halála utána Ukrajna kétszer is megtámadta a Rosztov-na-Donut. Az első támadásban, még 2023 szeptemberében, csak megsérült a tengeralattjáró, 2024 nyarán azonban, egy újabb rakétatámadásban már megsemmisült.
Nem kímélték az átállt politikusokat sem
2023 decemberében vérbe fagyva találták meg Ilja Kija volt ukrán parlamenti képviselőt Moszkva közelében. Az oroszbarát politikust fejbe lőtték. A férfi egy nacionalista párt tagja volt korábban, de később Putyin mellé állt, és Oroszország illetve Ukrajna egyesülését követelte, majd Moszkvába menekült. A halála előtt egy hónappal a távollétében az ukrán bíróság 14 év börtönre ítélte hazaárulásért. Az orosz nyomozók szerint egy örmény származású üzletember árulta el az ukrán titkosszolgálatnak, hol találják Kivát.
Célpont: a bombázópilóta
Oleg Sztegacsov bombázópilótaként szolgált az orosz légierőben, az Engelsz-2 nevű légibázison, amely 14 kilométerre található Szaratov városától. Ez az egyetlen olyan támaszpont, amely ki tudja szolgálni a hatalmas Tu-160 típusú, szuperszonikus stratégiai bombázókat, de a bázison régebbi nehézbombázók és az ezeket kiszolgáló egyéb gépek települtek. Ukrajna már közvetlenül az orosz invázió után, 2022-ben is drónokkal támadta Engelsz-2-őt, és azóta is többször csapást mért rá.
Oleg Sztegacsov Tu-95 bombázógépet vezetett, amelyről indítani lehet a több száz kilométer hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Az őrnagy többször vett részt Ukrajna elleni támadásokban.
A HUR hackerei feltörték az orosz légierő személyzeti hivatalának számítógépes rendszereit, és ellopták legalább 75 tiszt személyi adatait, mielőtt az orosz kíbervédelem leállította az adatlopást. A fájlok között volt Sztegacsov aktája is, ebből derült ki, hogy az őrnagy több rakétatámadásért felelős. Az iratokban szerepelt a lakcíme is, a közösségi médiaoldalait pedig nem volt nehéz megtalálni. Az ukrán ügynökök feltérképezték a mozgását, megfigyelték a napi rutinját, és még a családtagjait is azonosították.
2024. február 3-án reggel a pilóta az autójához igyekezett Szaratovban, hogy a bázisra hajtson. Ekkor odalépett hozzá egy ismeretlen, és többször rálőtt egy hangtompítós pisztollyal. Sztegacsov halálát a HUR nem tudta megerősíteni, az orosz hatóságok pedig azt közölték, hogy a pilóta a csodával határos módon túlélte a merényletet.
Az ukrán titkosszolgálat ezt írta a Telegramon az akcióról:
A börtönparancsnokot utoléri az ukrán bosszú
2024. december 9-én autóba rejtett pokolgép végzett a hírhedt olenyivkai orosz börtön volt parancsnokával a megszállt Donyeckben. A támadásban az ezredes felesége súlyosan megsérült, válságos állapotban vitték kórházba.
Jevszjukovot már azért is háborús bűnösnek tekintette Ukrajna, mert a börtönben szisztematikusan bántalmazták az ukrán hadifoglyokat, és szándékosan éheztették őket. 2022. július 29-én este rakétacsapás érte a börtön egy olyan épületét, ahol 193 hadifoglyot őriztek. A robbanásban azonnal meghalt 30 ukrán rab. Az orosz őrség nem oltotta el a detonáció okozta tüzet, és nem segített a romok alá szorult sérülteknek. A mentést végül csak hét órával később, reggel 5-kor kezdték meg. Addigra a sérültek kétharmada meghalt.
Az orosz kormány Ukrajnát tette felelőssé a tragédiáért. A Kreml propagandistái azt állították, hogy Ukrajna azért mért csapást a börtönre HIMARS rakétákkal, hogy megakadályozzák az ukrán hadifoglyok átállását Oroszország oldalára. Kijev szerint Oroszország robbantotta fel a börtönt, hogy megszabaduljon a korábbi háborús bűncselekmények bizonyítékaitól és a szemtanúktól.
Bosszú a vegyi támadásokért
A mai orosz vegyi fegyverek elődjei a szovjet mérges gázok voltak. Kevesen tudják, hogy a Szovjetunió rendelkezett a világ legnagyobb kémiai fegyverarzenáljával, és a szovjet doktrínában minden erkölcsi megfontolás nélkül szerepelt is ezek használata. A szovjet katonai filozófia ugyanis a praktikumot helyezte az előtérbe, és kiemelte, hogy a vegyi fegyverek sokkal olcsóbbak, mint az atomrakéták, miközben ugyanúgy 100 százalékos pusztításra képesek egy támadás epicentrumában, mint a nukleáris robbanófejek.
Ukrajna az orosz invázió óta máig 4,800 olyan esetet észlelt, amelyben vegyi támadás érte az ukrán csapatokat és lakosságot. Az azonosított mérgező anyagok egyike a kloropikrin nevű klórvegyület, amelyet már az első világháború gáztámadásaiban is bevetettek. Egy másik ilyen vegyi harcanyag az ún. organofoszfátok családja, amely idegméregként működik. Az orosz vegyi csapásokban 2 ezer ember sérült meg, és többen meghaltak a mérgek belélegzésekor.
Az orosz vegyivédelmi haderőt Igor Kirillov vezette. Az ő csapatai hajtották végre a vegyi fegyverek bevetését, amelyet az altábornagy rendelt el. Igor Kirillov 2024. december 17-én reggel halt meg a moszkvai lakóházának bejáratánál. A tábornok és a segédtisztje épp elhagyta az épületet, amikor felrobbant mellettük egy elektromos roller, amelyben egy, a szovjet időkből származó OZM-72 típusú gyalogsági ugróaknát rejtettek el. A szovjet tervezésű akna az aktiválódásakor felugrik a levegőbe, derékmagasságban robban és a benne levő fél kiló TNT 2,400 darab repeszt szór szét. Az akna hatótávolsága 25 méter, vagyis még ilyen távolságban is sebesülést okoz.
Kirillovot egy nappal korábban Ukrajna hivatalosan meggyanúsította azzal, hogy vegyi fegyverek bevetését rendelte el ukrán egységek ellen. A merényletért az SZBU, az egyik ukrán nemzetbiztonsági szolgálat vállalta a felelősséget. Az orosz titkosszolgálat nem sokkal a támadás után letartóztatott egy üzbég férfit, akit a gyanú szerint ukrán ügynökök szerveztek be, de különös módon nem emeltek vádat ellene.
Jaroszlav Moszkalik tábornok
2025 áprilisában pokolgépes merényletben megölték Jaroszlav Moszkalik altábornagyot, az orosz fegyveres erők műveleti főcsoportfőnökségének helyettes vezetőjét. Moszkalik épp az autójába ült be, amikor felrobbant a kocsiba rejtett bomba.
A támadás után néhány nappal Volodimir Zelenszkij bejelentette: a titkosszolgálat tájékoztatta egy magas rangú orosz célpont likvidálásáról. A hatóságok szerint egy orosz férfi pénzért vállalta a gyilkosság végrehajtását.
A bucsai mészáros
A 2022-es „különleges katonai művelet” – vagyis a nyílt orosz agresszió – kezdete után, 2022 márciusában rendezetlenül vonultak vissza a Kijev bevételére küldött orosz erők. Az általuk korábban megszállt területeken iszonyatos vérengzés nyomaira derült fény.
Bucsa városában 458 civilt mészároltak le az orosz katonák. A Wikipedia szerint a város lakói arról számoltak be, hogy az orosz erők eleinte azonban csak azokat a férfiakat végezték ki, akiknek ukrán nacionalista tetoválás volt a testén, vagy az irataik alapján harcoltak a 2014-es kelet-ukrajnai háborúban, a donyecki és luhanszki szakadárok ellen. Később azonban, a harcok végén az orosz katonák már mindenkit megöltek, akit az utcán találtak. Sok holttest mellett bevásárlószatyor vagy felborult bicikli hevert – a város polgármestere szerint őket „csak úgy”, a mindennapi tevékenységeik közben gyilkolták meg. De az orosz katonák kilőtték menekülő ukrán családok autóit, amelyekben gyerekek is utaztak, és rálőttek azokra a civilekre, akik vízért próbáltak menni az utcai kutakhoz. A helyiek egy pincében 18 ukrán civil, férfiak, nők és gyerekek megcsonkított holttestére bukkantak az orosz hadsereg visszavonulása után.
A városban az orosz Roszgvargyija, a Nemzeti Gárda különleges egysége, az OMON nevű, eredetileg rendőri feladatú kommandós alakulat részei is jelen voltak. Az OMON egyik ilyen alegységét, az Obereg nevű csoportot egy alezredes vezette, akit már 2022 áprilisában sikerült azonosítania a HUR hírszerzőinek. Az alezredest Venyamin Mazserinnek hívták.
Amikor a titkosszolgálat már tudta, ki a mészárlás résztvevőinek egyik magas rangú tisztje, az ügynökök nem tévesztették szem elől. A telefonjait lehallgatták, a digitális eszközeit feltörték, és figyelték a mozgását. Mindez azonban nem egy perc alatt történt. Vazserint végül csak 2025 október 25-én érte utol a végzete. Kemerovo területen, 400 kilométerre az ukrán határtól, a felrobbantott autójában halt meg.
Az akció különlegessége, hogy a merényletet végrehajtó ukrán ügynökök videóra vették az alezredes elleni bosszút, majd a HUR nyilvánosságra is hozta.