A szél és a nap már tavaly több energiát termelt az Európai Unióban, mint a fosszilis tüzelőanyagok. Magyarország a napenergiában élen jár, a szélenergia-termelésben viszont lemaradt. A kormány könnyíti az engedélyezést, de környezetvédők szerint sokkal nagyobb lépésekre lenne szükség.
A szélenergia és a napenergia az EU villamosenergia-termelésének rekordot jelentő 30%-át adta 2025-ben, ez először haladta meg a fosszilis tüzelőanyagok arányát (29%). Az Ember globális megújuló-energiaügyi agytröszt friss jelentése szerint az eredmény elsősorban a napelemes energiatermelés bővülésének köszönhető, amely több mint ötödével nő immár negyedik éve.
"2025-ben az EU energiaügyi prioritásai a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentésére összpontosultak. Az Európai Bizottság cselekvési terve helyesen diagnosztizálja az európai magas energiaárak kiváltó okát: az országok drága importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét" – írják a jelentésben.
Az energiaágazatban a szén szinte teljesen kikerült a forgalomból, és több évnyi meredek csökkenés után 2025-ben új történelmi mélypontot ért el. Az EU azonban továbbra is jelentősen függ a gáztól. A gáztermelés növekedése és a vízenergia visszaesése tavaly 16%-kal emelte az EU fosszilis gázimportjának számláját, és áremelkedéshez vezetett a villamosenergia-piacokon.
2025-ben a napenergia több energiát termelt az EU-ban, mint valaha (369 TWh), ami több mint 20%-os növekedést jelent a negyedik egymást követő évben. Ezzel az EU villamosenergia-termelésének 13%-át teszi ki, meghaladva a szén és a vízenergia arányát.
A napenergia minden EU-országban növekedett, és Magyarországon, Cipruson, Görögországban, Spanyolországban és Hollandiában a villamosenergia-termelés több mint egyötödét tette ki. Magyarország 28 százalékos napelemes elektromosáram-termelési arányával éllovas lett az EU-ban, a szélenergia terén azonban nagyon le van maradva.
Élen a szélen
A szélenergia továbbra is az EU második legnagyobb áramforrása maradt, az EU áramtermelésének 17%-át adva, megelőzve a gázt.
Az Európai Unió sok országában nagy szerepet szánnak a szélenergiának a zöld átállásban, támogatják a szélerőművek építését. Európa összesen nagyjából 290–300 gigawattot (GW) meghaladó szélerőmű-kapacitással rendelkezik, ebből az EU-27 országokban körülbelül 236 GW található.
Az Egyesült Királyság is élen jár ebben, az EU-ban pedig Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország és Svédország számít szélerőmű-nagyhatalomnak. Dániában különösen magas, több mint 55 százalékos a szélerőművek részaránya az energiatermelésben, de több országban is 20-30 százalék közötti.
Jelentős az éves bővülés európai szinten: évente több tíz gigawatt új szélerőmű-kapacitást telepítenek – 2024-ben például 16–18 GW-ot. Magyarország a nagyjából 0,33 GW-os kapacitásával elenyésző részét teszik ki az EU 236 GW-os teljesítményének.
Nyugat- és Észak-Európában a villamosenergia-hálózatot a megújuló energiákhoz igazították, és folyamatosan fejlesztik. Magyarországon hálózat-integráció és engedélyezés még mindig kihívás lehet új projekteknél.
Magyar szélcsend
Magyarországon körülbelül 330 megawatt (MW) beépített szélerőmű-kapacitás működik. Ez a mennyiség elenyésző a legtöbb EU-országhoz képest: több európai ország már tíz vagy akár több ezerszer ennyit telepített. A hazai szélerőművek aránya az elektromos kapacitáson belül nagyon alacsony, csak néhány százalékos.
Magyarországban hosszú időn át jogi korlátok gátolták az új szélerőművek telepítését, míg sok más európai ország már évtizedek óta folyamatosan bővíti ezt az ágazatot. Pedig a szélerőművek fejlesztése segíthet csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, diverzifikálni az energiaellátást, és csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az országban 37 szélerőmű üzemel, összesen kb. 325-330 MW beépített kapacitással – főleg 2000 és 2010 között építették őket. 2016-ban született egy jogszabály, amely szerint szélturbinákat nem lehet telepíteni 12 km-re lakott területektől. Ez gyakorlatilag ellehetetlenítette az új projektek indítását, mert az ország szabályozási térképe alapján nem maradt olyan terület, amely megfelelt volna ennek a feltételnek.
2023–2024 körül a magyar kormány – részben az EU nyomására – leszállította a telepítési korlátot a lakott területektől 12 km-ről 700 méterre, így ismét lehetővé vált új szélerőművek tervezése.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint Magyarország célja lehetne, hogy a szélerőmű-kapacitás 330 MW-ról kb. 1000 MW-ra nőjön 2030-ig. A jelenlegi turbinák kapacitása általában 5-6 MW körül van, ami kisebb, mint a fejlettebb európai országok modern turbina-parkjai esetén megszokott. A modern turbinák magasabbak és hatékonyabbak, ami Magyarország átlagos szélviszonyai mellett is jól kihasználható potenciált jelenthet.
Kormányzati tervek
Az Euronews kérdésére, hogy milyen fejlesztések várhatók, az Energiaügyi Minisztérium közölte, hogy a naperőművektől eltérő időszakokban csúcsra járó szélkerekek hasznosan egészíthetik ki a meglévő képességeket. 2025 végén könnyített térségnek jelöltek ki nyolc járást az észak-nyugati országrészben, a Kisalföldön és szomszédságában, ahol a magas szélerősség miatt már most is üzemelnek szélkerekek.
Az engedélyezési kritériumokat megvűltoztatták, így lendületet kaphatnak a beruházások.
"A 130 méteres általános felső korlátnál magasabb, akár 199 méteres tornyok telepítése is engedélyezhető lehet. A szélerőművek minimális földhasználatára tekintettel itt a mezőgazdasági művelésre alkalmas csereterületet sem kell biztosítani. A beruházások az ország bármely részében a helyi közösségek egyetértésével, a környezet- és természetvédelmi követelmények maradéktalan betartásával valósíthatók meg" – közölte a minisztérium.
Az új szabályozás alapján megépülő szélerőművek 2029-től állhatnak kereskedelmi üzembe. A szélenergiás beépített teljesítmény a már ismert beruházási tervek alapján a jelenlegi háromszorosára, 1 gigawattra nő 2030-ig.
A zöldenergia még hatékonyabb hasznosítása érdekében meg kell erősíteni a tárolási képességeket is. 2026 elején a kormány összesen 150 milliárd forint értékben indít célzott támogatási programokat a cégek és a családok számára. A vállalkozások a Jedlik Ányos Energetikai Program februárban élesedő, 50 milliárd forintos felhívása jóvoltából telepíthetnek meglévő vagy új zöldenergia termelőik mellé áramtárolókat.
A WWF nagyobb lépéseket vár
A WWF Magyarország Alapítvány szerint a könnyített szélerőmű-térségek jogszabálytervezete nem tükrözi a környezeti kockázatok csökkentése és az uniós előírások elérése érdekében elengedhetetlen tudományos eredményeket. "A könnyített térségek listájáról számos lehetséges terület hiányzik. Ez hosszú távon akár hátráltathatja is a megújuló-, elsősorban a szélenergia hazai terjedését és az energiafüggetlenségi célokat" – közölte a természetvédelmi szervezet, attól tartva, hogy szakmai alapokat nélkülöző tervezett kijelölés az ország mindössze 6%-ába kényszerítheti az új szélerőmű fejlesztéseket.
Javasolják például, hogy a könnyített térségeket ne járási szinten és ne a szélenergia átlagosnál jobb hasznosítása, hanem az Európai Megújuló Energia Irányelv szerint jelöljék ki.
Mit írják, mivel a friss tervezet hátteréről elemi adatok sem ismertek, a járási szintű kijelölés okára sem derült fény. Nem világosak a kijelölt nyolc járás melletti érvek sem. A legjobb szélteljesítmény-sűrűségű járások közül számos – például a kapuvári, kőszegi, pápai – nincs a listán. Bár a WWF kívánatosak tartja a kiváló adottságú térségek kihasználását, súlyos szakmai hibának tartanák a fejlesztések területi leszűkítését.
A WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a kormány a 2016-os szélerőmű-építési tilalom 2024-es feloldásával együtt rögzítette a tiltott területeket, ezután nem készült a környezeti követelményeket tartalmazó térkép és úgynevezett stratégiai környezeti hatásvizsgálat sem. Pedig az uniós javaslat szerint a biológiai sokféleség, a tájhasználat, a földminőség és a tárgyi feltételek értékelése után a szélviszonyok, a környezeti érzékenység és a villamosenergia-hálózati kapcsolatok súlyozásos elemzése is szükséges.