A bevándorlási tisztviselők széleskörű felhatalmazást kaptak arra, hogy bírói engedély nélkül is beléphessenek az otthonokba – áll egy bizalmas feljegyzésben.
Az ICE (Rendészeti Minisztérium) az elmúlt hónapokban több ezer új kitoloncolási tisztet vett fel az elnök migrációs tervének végrehajtására. A panaszosok beszámolója szerint az újonnan kinevezett ICE-tiszteknek azt mondják, hogy közigazgatási (nem bírói) parancsokra is támaszkodhatnak az otthonokba való bejutáshoz és letartóztatáshoz. Ha ez igaz, akkor a rendelet súlyosan alkotmányellenes.
Ez a változás annak mentén történik, hogy a Trump-adminisztráció drámaian kiterjesztette az országos bevándorlási letartóztatásokat, több ezer rendőrt vetve be egy tömeges kitoloncolási kampány részeként, amely már átalakítja a végrehajtási taktikákat olyan nagyvárosokban, mint Minneapolis, Chicago vagy éppen New York.
Az Egyesült Államok Alkotmányának 4. kiegészítése a polgárok magánszféráját és tulajdonát védi a méltánytalan kutatásoktól és lefoglalásoktól, így bírói engedély nélkül a hatóságok nem indíthatnak keresést. Ehhez tényeket vagy bizonyítékot kell bemutatniuk egy bírónak, amelyek alapján észszerűen lehet feltételezni, hogy bűncselekmény történt, vagy egy körözött személy elfogása várható.
Ezzel szemben a most kiszivárgott feljegyzés felhatalmazza az ICE tisztviselőit arra, hogy erőszakot alkalmazzanak egy lakóhelyre való bejutáshoz, és letartóztassanak valakit, aki ellen kitoloncolási végzés van érvényben.
Az Associated Press szemtanúja volt, ahogy az ICE tisztjei január 11-én Minneapolisban nehéz taktikai felszerelésben és puskákkal betörtek egy libériai férfi házának ajtaján, akit 2023-ból származó kitoloncolási végzés miatt kerestek. A hírügynökség által látott dokumentumokból kiderült, hogy az ügynököknek csak közigazgatási parancsuk volt, ami azt jelenti, hogy nem volt bíró, aki engedélyezte volna a magánterületen végrehajtott razziát.
Évek óta a bevándorlási jogvédők, a jogsegélyszervezetek és a helyi önkormányzatok arra kérik az embereket, hogy ne nyissák meg kapuikat a bevándorlási ügynökök előtt, kivéve, ha bíró által aláírt házkutatási parancsot mutatnak be nekik.
Ez az iránymutatás a Legfelsőbb Bíróság ítéletein alapul, amelyek általánosságban tiltják a bűnüldöző szerveknek, hogy bírói jóváhagyás nélkül belépjenek egy otthonba. Az ICE új irányelve aláássa ezt a tanácsot egy olyan időszakban, amikor a kormányzat bevándorlásellenes fellépése miatt felgyorsultak a letartóztatások.
A változtatás szinte biztosan jogi kihívásokba és a bevándorlóbarát érdekvédelmi csoportok, valamint az állami és helyi önkormányzatok kemény kritikájába ütközik, amelyek évek óta sikeresen buzdítják az embereket, hogy ne nyissák ki otthonaikat, hacsak az ICE nem mutat be nekik egy bíró által aláírt felmentő végzést.
Nagyon nagy bajok lehetnek ebből
A közelmúltbeli letartóztatási hullám, amelyek közül sok magánlakásokban és vállalkozásokban történt, és videóra került, ráirányította a figyelmet az idegenrendészeti taktikákra, beleértve a rendőrök által használt megfelelő elfogatóparancsokat is.
Az emberek jogilag megtagadhatják a szövetségi bevándorlási ügynökök belépését magánterületre, ha az ügynököknek csak közigazgatási engedélyük van, néhány korlátozott kivételtől eltekintve.
A rendőröknek először kopogniuk kell az ajtón, és el kell mondaniuk, hogy kik ők, és miért akarnak belépni a lakásba. Ha ez nem működik, erőszakot is alkalmazhatnak a bejutáshoz.
Az ügynökök korlátozott időszakban mehetnek be a lakásba – reggel 6 óra után és este 10 óra előtt. A bent tartózkodóknak „észszerű esélyt kell adni a jogszerű eljárásra”, bár a dokumentumból nem derül ki hogy ezen mit kell érteni. „Amennyiben a külföldi megtagadja a belépést, az ICE tisztviselői és ügynökei csak a szükséges és ésszerű mértékű erőszakot alkalmazhatják a belépéshez” – áll a feljegyzésben.
Bár a rendelkezést már májusban kiadták, David Kligerman polgári jogvédelmi tanácsos azt mondta, hogy időbe telt, mire ügyfeleik „biztonságos és legális utat találtak a törvényhozók felé, az amerikai nép tájékoztatására”.
Lindsay Nash, a New York-i Yeshiva Egyetem jogászprofesszora szerint a feljegyzés „szembe megy” azzal, ami ellen a negyedik alkotmánykiegészítés véd. „Óriási a potenciál a túlkapásokra, a hibákra, és láttuk, hogy ezek nagyon-nagyon súlyos következményekkel járhatnak”.