Az új adatok szerint 2010 és 2020 között az ateisták jelentik a kontinens leggyorsabban növekvő népességcsoportját.
Az európai népesség változik, és vele együtt a vallási gyakorlat is. Ahhoz, hogy a folyamatban lévő változásokról beszélhessünk, először is meg kell határoznunk a helyszínt. 2020-ban Európa lakossága 753 millió fő volt.
A Pew Research Centre adatai szerint a kontinens vallási megoszlása kétharmad részben keresztény volt (a lakosság 67%-a), a lakosság egynegyede vallástalannak vallotta magát (a lakosság 25%-a), és a lakosság 6%-a volt muszlim.
E tények mögött azonban különböző tendenciák húzódnak meg. Míg a Pew Research Centre szerint 2010 és 2020 között világszerte nőtt a kereszténység, addig Európában csökkent a magukat kereszténynek vallók száma. Tíz év alatt a keresztények aránya a lakosság 74%-áról 67%-ra csökkent.
"Európában három emberből körülbelül kettő még mindig kereszténynek vallja magát. De 2010-ben még négyből három emberből három volt" - magyarázta Conrad Hackett, a Pew Research Centre vezető demográfusa.
Két ország veszítette el keresztény vallási többségét: Franciaország és az Egyesült Királyság. A tanulmány szerint a vallási elégedetlenség a fő magyarázat erre a tendenciára.
A zsidók jelenléte is csökken a kontinensen, egy évtized alatt 8%-os visszaesés tapasztalható.
Ezzel szemben három csoport emelkedik ki abszolút számbeli növekedésével, kezdve az ateistákkal. "Az általunk elemzett hét csoport közül a vallásilag nem elkötelezettek voltak azok, akik a legnagyobb mértékben növekedtek" - mondta a demográfus.
A vallási hovatartozással nem rendelkező emberek száma egy évtized alatt 37%-kal nőtt. A növekedés tekintetében megelőzik a hindukat (30%) és a muszlimokat (15%). A hinduk azonban 2020-ban az európai népesség 0,3%-át tették ki.
Az ateisták és szekularisták számának növekedése a kereszténység visszaszorulását tükrözi.
"A legnagyobb változást Európában a vallásváltás okozta, az emberek már nem azonosulnak azzal a vallással, amelyben nevelkedtek. És ismétlem, ennek a változásnak a nagy részét a keresztény háttérből érkező emberek tették ki, akik a közelmúltban készített interjúk során azt mondták, hogy már nem azonosulnak semmilyen vallással" - jegyzi meg Hackett.
Miközben a muszlimok száma abszolút értékben 15,9%-kal nőtt az elmúlt 10 évben, "a muszlim lakosság (aránya) valamivel kevesebb, mint egy százalékponttal nőtt Európa egészéhez képest" - mutatott rá Conrad Hackett.
Különböző dinamikák az átlagéletkor tekintetében
A Pew Research Centre szerint Európa a népesség elöregedésével jellemezhető kontinens. A zsidók és a keresztények a legmagasabb, 52, illetve 45 éves medián életkorú csoportok. Ezzel szemben a muszlimok a legfiatalabb vallási csoport, 34 éves medián életkorukkal.
"A vallásukat nem vallók esetében a medián életkor 39 év. Tehát a muszlimok és a nem valláshoz tartozók átlagosan fiatalabbak, az általános lakosság, a keresztények és a zsidók pedig átlagosan idősebbek" - mondta Hackett.
A Pew Research Centre adatai népszámlálások és felmérések eredményei. A módszertanok azonban nem mindig összehasonlíthatóak.
"Európa minden országában vannak különbségek. Egyes országok a népszámlálás során mérik a vallást, sokan nem" - jegyezte meg Hackett.