Az ökoszorongás nagyon is valós jelenség, ezért összegyűjtöttük az év legfelemelőbb történeteit, hogy megmutassuk: van remény bolygónk klímája számára.
Ahogy a nagyhatalmak visszavonják a klímavédelmi intézkedéseket, és a hőmérséklet egyre közelebb kerül a veszélyes küszöbértékekhez, nehéz nem aggódni a bolygó állapota miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Zöld újságírókként a klímaszorongás, a klímadepresszió, sőt az egzisztenciális környezeti félelem is nap mint nap jelen van az életünkben.
Ezek a kifejezések mind azokat a negatív érzéseket írják le – például a stresszt, a félelmet, a dühöt és a gyászt –, amelyekkel akkor szembesülünk, amikor a felmelegedő Föld valósága igazán közel kerül hozzánk. A szélsőséges időjárásról szóló, szinte mindennapos pusztítás- és halálhírek mellett lehetetlen elmenekülni a klímaváltozás hatásai elől.
Ahelyett azonban, hogy a tehetetlenség megbénítana bennünket, a szakértők azt javasolják, hogy ezeket az érzéseket fordítsuk cselekvésbe.
Az Euronews Green szerkesztőségénél jól tudjuk, hogy kulcsszerepünk van a klímadepresszió elleni küzdelemben. Miközben kötelességünk, hogy tudósításainkban igazak és pontosak legyünk, és ne bagatellizáljuk vagy zöldre mossuk a valóságot, emlékeztetni szeretnénk arra is, hogy mindig van remény.
Ezért tartunk immár négy éve rendszeres összefoglalót a pozitív környezeti hírekről. Évente több száz jó hírt dolgozunk fel az öko-innovációktól és zöld áttörésektől kezdve a klímasikereken át a természethez kötődő felemelő történetekig.
Íme az idei év eddigi legjobb pozitív történetei - a kicsi, helyi kezdeményezésektől, a mosolyt csaló, akár kissé könnyed hírektől egészen a hatalmas, potenciálisan világot formáló fejleményekig.
Ha olyan jó, pozitív történetbe botlott, amelyről még nem számoltunk be, írjon nekünk Instagramon (forrás: angol) vagy X-en, és ossza meg velünk az ötleteit.
Pozitív környezeti hírek 2026 februárjából
„Nevetséges” tervet dolgoztak ki egy floridai állatkertben, amely megmentette egy vadon élő orrszarvú látását Afrikában
Floridai állatviselkedés-szakértők utaztak Afrikába augusztusban, hogy segítsenek egy veszélyeztetett fehér orrszarvún, amelyet életveszélyes, parazitás szembetegség sújtott.
Olyan tervet dolgoztak ki, amely a Palm Beach Zoo tapasztalataira épül, ahol az állatokat arra tanítják, hogy önként vegyenek részt a saját ellátásukban.
„Az orrszarvúk most egyszerűen virulnak, és nagyon-nagyon magabiztosak abban, hogy ezzel sikerült megoldani a problémájukat” – mondja Angi Lacinak, a Precision Behavior társalapítója.
Csendes, kényelmes és alacsony kibocsátású: hogyan alakítja át ez a „repülő” komp Stockholm vízi útjait?
2024 végén a stockholmi ingázók egy újfajta módon kelhettek át a svéd fővároson: egy „repülő” elektromos komppal.
Alig több mint egy év elteltével a Svéd Közlekedési Hatóság a próbaútvonal értékelése után elsöprő sikernek minősítette a projektet.
Szardínia fakókeselyűinek visszatérése Olaszország egyik legnagyobb természetvédelmi sikertörténete
Szardínia fakókeselyűi 2010 elején a kihalás szélére sodródtak.
A madarak állománya azért zuhant, mert közvetett mérgezés érte őket, többek között a táplálékul szolgáló állatok által lenyelt növényvédő szerek és vegyszerek miatt.
Ma azonban az olasz sziget már több mint 500 példánynak ad otthont, így ez Olaszország egyik leglátványosabb természetvédelmi sikertörténete.
„Uber a síneken”: francia cég furgonokat alakít át vasúti pályára, hogy újraélessze az elhagyott vonalakat
Franciaországban több ezer kilométernyi használaton kívüli vasútvonal található, amelyek felújítása a nehéz, modern vonatok számára túl drága lenne.
Egy startup azonban alternatív megoldást talált arra, hogy ismét használatba vegyék ezeket.
Vonatok újraindítása helyett a SICEF mérnökiroda projektje hibrid kisbuszokat, az úgynevezett Ferromobile-okat küldene a sínekre.
Portugália az EU élére állt: januárban az áram több mint 80 százaléka megújuló forrásból származott
A Portugál Megújulóenergia-szövetség (APREN) szerint 2026 januárjában az országban termelt villamos energia döbbenetes 80,7 százaléka megújuló forrásokból érkezett.
Ez a legjobb eredmény kilenc hónapja, amióta a tömeges áramszünet országos káoszt okozott, és ezzel Portugália összességében a második helyre lépett fel Európában. Az EU-n kívüli Norvégia végzett az élen, miután az előző hónapban az áramtermelés 96,3 százaléka megújuló forrásból származott, míg Dánia a harmadik helyre csúszott vissza 78,8 százalékkal.
„Forró homok a hűvösebb klímáért”: megtalálta-e Finnország végre a megoldást az ipari hő-kibocsátásokra?
Finnország a homok váratlan erejét használja ki az ipari hőtermelés szénmentesítésére – ez a globális kibocsátások egyik nagy „vakfoltja”.
Az ipari hőtermelés a szén-dioxid-kibocsátás egyik legnagyobb és legnehezebben kezelhető forrása: a világ teljes energiafogyasztásának mintegy egyötödéért felel.
Javítják titokban a forrólevegős sütők a beltéri levegő minőségét?
A forrólevegős sütők gyakran kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos sütők, így az egekbe szökő energiaárak mellett remek eszközt jelentenek a villanyszámla kordában tartására.
Most pedig új kutatás azt állítja, hogy a forrólevegős sütők a beltéri levegő minőségére is kedvezőbb hatással lehetnek – egy fontos feltétellel.
Pozitív környezeti hírek 2026 januárjából
Le a fosszilis hullámvasútról: 10 európai ország 9,5 milliárd eurót ígér az Északi-tengeri szélerőmű-projektekre
Majdnem egy tucat ország fogott össze, hogy leszálljon a „fosszilis hullámvasútról”, és teljesen átalakítsa a szélerőmű-szektort.
Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia és az Egyesült Királyság aláírta a hamburgi nyilatkozatot – ez egy mérföldkőnek számító vállalás, hogy 2050-ig 100 GW összteljesítményű közös tengeri szélerőmű-projekteket valósítanak meg az Északi-tenger közös vizein. Ez nagyjából 143 millió otthon áramellátására elegendő.
Megmentheti-e egy „fenntartható” gombaölő szer a klímaváltozás okozta betegségektől Franciaország szőlőültetvényeit?
A borászok egy kis reménysugárt kaptak azután, hogy Franciaország betiltotta azokat a gombaölő szereket, amelyekre eddig nagymértékben támaszkodtak a peronoszpóra és a penész elleni védekezésben.
Sean Smith, az Egyesült Királyságban működő Eden Research technológiai vállalat vezérigazgatója egy „életképes és fenntartható” alternatívát dolgozott ki a réztartalmú növényvédő szerek helyett.
Először előzték meg a nap- és szélerőművek a fosszilis energiahordozókat az EU-ban
A szél- és napenergia 2025-ben először termelt több áramot az EU-ban, mint a fosszilis tüzelőanyagok, ami „jelentős mérföldkőnek” számít a tiszta energiára való átállásban.
Hatályba lépett a „történelmi” nyílt tengeri egyezmény
Hatályba lépett a régóta várt nyílt tengeri egyezmény, amely „történelmi mérföldkövet” jelent a világóceán védelmében.
A bolygó felszínének csaknem felét lefedve a nyílt tengerek nemzeti határokon túl helyezkednek el, és a globális közjavak részét képezik. Mostanáig nem létezett kifejezetten a biológiai sokféleség védelmére és az erőforrásokból származó előnyök igazságos nemzetközi megosztására irányuló jogi keret ezekben a vizekben.
Eddig alábecsültük a szénelnyelő gombák erejét. Ismerje meg a tudóst, aki ezen akar változtatni
A klímaválság kezelésének egy „láthatatlan” kulcsa került a figyelem középpontjába, miután Toby Kiers evolúciós biológus kapta a 2026-os Tyler Prize for Environmental Achievement díjat.
A gyakran a „klíma Nobel-díjaként” emlegetett elismerés olyan „kiemelkedő” tudományos munkát jutalmaz a környezettudomány, az egészség és az energia területén, amely az emberiség javát szolgálja. A díj 250 000 dollár (mintegy 215 000 euró) pénzjutalommal jár.
Hogyan válhatnak az óceánok korallzátonyai titkos fegyverré az élelmiszer-bizonytalanság elleni küzdelemben világszerte?
A korallzátonyok kulcsfontosságú elemei lehetnek annak az útnak, amely a globális éhínség elleni küzdelemhez és a világ táplálkozási helyzetének javításához vezet.
A Smithsonian Tropical Research Institute (STRI) új kutatása szerint a korallhalállományok helyreállítása és „fenntartható szinten” tartása továbbra is megvalósítható, és megoldást jelenthet az alultápláltság kezelésére. Bizonyos helyeken ez akár hat éven belül is elérhető.
Bátorító szaporodási szezonja van egy ritka bálnafajnak
A világ egyik legritkább bálnafaja az idén több utódot hoz világra, mint az elmúlt évek egyes időszakaiban, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy sokkal több újszülöttre van szükség ahhoz, hogy elkerüljék a kihalás veszélyét.
Az északi simabálna állománya becslések szerint 384 egyedből áll, és több évnyi visszaesés után lassan emelkedni kezdett.
Hatályba lépett Franciaország „örök vegyi anyagokra” vonatkozó tiltása. Íme, mi változik
Franciaország „örök vegyi anyagokra” vonatkozó tilalma 2026. január 1-jén lépett hatályba, miután egyre nagyobb aggodalom övezte e tartós szennyező anyagok kedvezőtlen egészségügyi hatásait.
A mérföldkőnek számító törvényt 2025. február 20-án fogadták el, miután több mint 140 000 állampolgár kérte képviselőjét, hogy szavazza meg a tilalmat.