Február 1-től 10%-os vámot vet ki nyolc európai országra az Egyesült Államok, és ha júniusig nem sikerül megállapodni Grönland átvételélről, 25%-ra emelik a vámot.
Február 1-től 10%-os importvámot vezet be az Egyesült Államok 8 európai országból érkező árukra, amelyek Donald Trump szerint akadályozzák, hogy elfoglalhassa Grönlandot.
Ezek az országok Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Finnorság.
Júniustól a vámokat 25%-ra emelik, ha addig ne sikerül megállapodni Grönland teljes bekebelezéséről - írta Donald Trump a közösségi oldalán.
Donald Trump szerint a világbéke veszélyben van, mert Kína Grönlandot akarja, és ez ellen Dánia nem tehet semmit. Szerinte Grönland védelmét mindössze két kutyaszán látja el.
Az amerikai elnök hozzátette, hogy kemény intézkedésekre van szükség, hogy a potenciálisan veszélyes helyzetnek gyorsan véget vessenek.
Donald Trump már hónapok óta hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak át kellene vennie az ellenőrzést Grönland felett, és ez az elképzelés új körvonalakat öltött, miután legutóbb azzal fenyegetőzött, hogy elfoglalja a NATO-szövetséges Dánia félautonóm területét.
Pénteken, a Fehér Házban a vidéki egészségügyről tartott, a témához nem kapcsolódó rendezvényen az amerikai elnök felidézte, hogy gyógyszeripari termékekre kivetett vámokkal fenyegette meg európai szövetségeseit, ha azok továbbra sem támogatják elképzelését.
"Ezt megtehetem Grönlanddal is" - mondta. "Vámot vethetek ki az országokra, ha nem értenek egyet Grönlanddal, mert Grönlandra szükségünk van a nemzetbiztonság érdekében. Tehát megtehetem" - hangsúlyozta az amerikai elnök.
A Fehér Házból érkező fenyegetések ellenére Donald Trump eddig még nem említette, hogy vámokkal próbálná kikényszeríteni a jóváhagyást.
A hét elején Dánia és Grönland külügyminisztere Washingtonban találkozott JD Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel.
A találkozó nem oldotta meg a két fél közötti mély ellentéteket, de megállapodás született egy munkacsoport felállításáról - amelyről Dánia és a Fehér Ház nagyon eltérő véleményeket terjesztett a nyilvánosság elé.
Az európai vezetők ragaszkodtak ahhoz, hogy a területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland dönthet. Dánia a héten közölte, hogy növeli katonai jelenlétét Grönlandon, együttműködve a szövetségesekkel, akik szintén telepítettek katonai személyzetet a területre.
Olyan kapcsolat, amelyet "ápolnunk kell"
Koppenhágában pénteken szenátorok és a képviselőház tagjainak egy csoportja találkozott dán és grönlandi törvényhozókkal. A találkozón részt vett Mette Frederiksen dán miniszterelnök is.
A delegáció vezetője, Chris Coons delaware-i demokrata szenátor megköszönte a csoport vendéglátóinak a "225 éve tartó jó és bizalomteljes szövetséget és partnerséget", és kifejtette, hogy "erős és erőteljes párbeszédet folytattak arról, hogyan lehetne ezt a jövőben is kiterjeszteni".
Lisa Murkowski alaszkai republikánus szenátor a törvényhozókkal való találkozó után azt mondta, hogy a látogatás évtizedek óta tartó erős kapcsolatot tükröz, amelyet "ápolnunk kell". Az újságíróknak elmondta, hogy "Grönlandot szövetségesünknek kell tekinteni, nem pedig eszköznek, és azt hiszem, hogy ezt hallják ettől a küldöttségtől".
Ez a hangnem ellentétes a Fehér Házból érkező retorikával.
Trump azzal igyekezett igazolni az USA irányításának átvételére irányuló felhívását, hogy többször is azt állította, hogy Kínának és Oroszországnak saját tervei vannak Grönlanddal, amely hatalmas, kiaknázatlan, kritikus ásványkincs-tartalékokkal rendelkezik.
A Fehér Ház nem zárta ki a terület erőszakos elfoglalásának lehetőségét.