Ursula von der Leyen ezzel együtt megerősítette, hogy Grönland elvileg az Európai Unió kölcsönös segítségnyújtási záradékának hatálya alá tartozik.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az Európai Unió a jövőben is szorosan együtt fog működni az Egyesült Államokkal az Északi-sarkvidék biztonságának megerősítése érdekében még akkor is, ha Donald Trump amerikai elnök továbbra is azzal fenyegetőzik, hogy meg akarja szerezni Grönlandot Dániától.
"Az Európai Uniónak jó híre van Grönlandon, és számítunk a további együttműködésre" - mondta Von der Leyen csütörtökön, hozzátéve, hogy folytatják az Északi-sarkvidék biztonságával kapcsolatos munkát az EU szövetségeseivel, köztük az Egyesült Államokkal is.
Trump korábban nemzetbiztonsági prioritásnak titulálta Grönland megszerzését, és ködösen úgy fogalmazott, hogy "így vagy úgy, de az Egyesült Államok megszerzi a szigetet." Az amerikai elnök szerdán azt írta a Truth Socialön, hogy a "NATO félelmetesebbé és hatékonyabbá válik azzal, ha Grönland az Egyesült Államok kezében van, ellenkező esetben Oroszország és Kína szerezheti meg az előnyt a stratégiai fontosságú régióban."
Dánia és Grönland külügyminiszterei szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter és JD Vance amerikai alelnökkel tárgyaltak Washingtonban. Lars Løkke Rasmussen, a dán diplomácia vezetője azt mondta, hogy a tárgyaláson a hangnem őszinte és konstruktív volt, de kiemelte, hogy a felek között továbbra is "alapvető nézeteltérés" van. "Nem sikerült megváltoztatnunk az amerikai álláspontot - mondta Rasmussen, hangsúlyozva, hogy - világos, hogy az amerikai elnöknek az a vágya, hogy meghódítsa Grönlandot."
Rasmussen azt mondta, hogy Dánia és az Egyesült Államok megállapodott egy magas szintű munkacsoport felállításáról, hogy "közös utat" találjanak Grönland ügyében, és kiemelte, hogy Grönland eddig is lojális szövetségese volt az Egyesült Államoknak, és anélkül is tudnak együtt dolgozni a jövőben, hogy a sziget az Egyesült Államok részévé válna.
Csütörtökön több európai NATO-tagállam is csapatokat küldött Grönlandra egy dán hadgyakorlat keretében. Koppenhága kérésére Franciaország, Németország, Svédország, Norvégia és Hollandia csatlakozott a küldetéshez.
Ursula von der Leyen csütörtökön bejelentette, hogy az EU megduplázza a grönlandi beruházásokat, és tovább mélyíti a Dániához tartozó, félautonóm szigettel való együttműködést. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy "az Északi-sarkvidék biztonsága a NATO egyik központi kérdése, de szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Uniónak külön is rendkívül fontos."
Kölcsönös segítségnyújtás
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy Dánia képes lenne az EU kölcsönös védelmi záradékára hivatkozni egy Grönland elleni fegyveres támadás esetén. A Bizottság nemrégiben még kerülte a jogi alkalmazás tisztázását, de a testület szóvivője az Euronews kérdésére azt mondta, hogy Grönland a Dán Királyság területének része, ezért elvileg az Európai Unióról szóló Szerzdés (EUSZ) 42. cikkének 7. bekezdésében foglalt kölcsönös szolidaritási záradék hatálya alá tartozik." A szóvivő szerint a kérdés jelenleg nem aktuális.
A kölcsönös segítségnyújtási záradék kimondja, hogy amennyiben az Európai Unió területén egy ország "fegyveres támadás áldozatává válik", akkor a többi tagállam "köteles minden rendelkezésére álló eszközzel segítséget és támogatást nyújtani", összhangban az ENSZ Alapokmánya által elismert kollektív önvédelem jogával.
A cikk nem határozza meg, hogy a gyakorlatban milyen intézkedések minősülnek "segítségnyújtásnak". A Bizottság feljegyzése szerint a tagállamoknak nagy mozgástérrel kell rendelkezniük, hogy erről döntsenek, így szó lehet diplomáciai, technikai, orvosi vagy polgári jellegű segítségről, miként természetesen katonai segítségnyújtásról is.
A cikkely aktiválásához állami vagy nem állami szereplők által "külföldről" végrehajtott támadásra van szükség, az aktiválásról szóló döntés kizárólag a megtámadott tagállamon múlik. A segítségnyújtási kötelezettség "jogilag kötelező erejűvé" válik.
A 42. cikk 7. bekezdésére 2007-es bevezetése óta csak egyszer hivatkoztak, amikor Franciaország a 2015. novemberi terrortámadást követően arra kérte a többi tagállamot, hogy járuljanak hozzá az Opération Sentinelle művelethez. A 42. cikk 7. bekezdésee közvetlen kapcsolatot teremt a NATO 5. cikkével, amely a transzatlanti szövetség kollektív védelmének alapját képezi. A legtöbb EU-tagállam tagja a NATO-nak, ami átfedést teremt a kötelezettségvállalások és kötelezettségek között.
Az uniós rendelkezéstől eltérően a NATO 5. cikke egyértelműbb: arra kötelezi a szövetségeseket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, "beleértve a fegyveres erő alkalmazását az észak-atlanti térség biztonságának helyreállítása és fenntartása" érdekében.
Az Egyesült Államok és Dánia is NATO-tagok, arra pedig nincs precedens, hogy az 5. cikket hogyan alkalmaznák egy olyan forgatókönyv esetén, amikor az amerikai hadsereg megsérti Dánia szuverenitását, és erőszakkal elfoglalja Grönlandot. Ilyesmi dilemma 2020-ban merült fel, amikor Törökország és Görögország összefeszült Ankara gázfeltárásai miatt az Athén által Görögországnak követelt vizeken. Görögország akkor riadókészültségbe helyezte hadseregét, ami a háború szélére sodorta a két NATO-tagot.