Trump továbbra is nyitott a katonai beavatkozásra, ha Teherán továbbra is halálos erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben a jelenleg is zajló országos tüntetéseken - közölték amerikai képviselők csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén az Egyesült Államok figyelmeztette Iránt, hogy „minden lehetőséget fontolóra vesz”, ha a hatóságok továbbra is halálos erővel lépnek fel a tüntetőkkel szemben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök készen áll a katonai beavatkozásra Teheránban.
“Trump egy cselekvő ember, nem a végtelen szócséplés híve, mint itt az ENSZ-ben ülők. Világossá tette, hogy minden lehetőséget megfontol a mészárlás megállítására. Ezt senki sem tudhatja jobban, mint az iráni rezsim vezetői” - mondta Waltz.
Az iráni ENSZ-nagykövet viszont az Egyesült Államokat bírálta azért, mert - szerinte - Wahington közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a tüntetések erőszakos zavargásokba torkollottak.
“Miután 2025 júniusában, a 12 napos agresszív háborúval nem tudták Irán elleni céljaikat elérni, most a politikai destabilizáció, a belső zavargások és a káosz révén próbálják ugyanazokat a célokat megvalósítani. Ez a stratégia az áldozatok számának felfelé torzításán, hamis és felfújt adatok terjesztésén alapul, valamint ürügy fabrikálásán a külföldi beavatkozáshoz. Ez egy jól ismert forgatókönyv, amelyet Irakban, Líbiában és Venezuelában is többször alkalmaztak” - fogalmazott felszólalásában Amir Saeid Iravani.
Iránból már nem érkeznek tüntetésekről készült videók, ami valószínűleg a tüntetések ütemének lassulását jelzi a nagyvárosokban tapasztalható erős biztonsági jelenlét miatt.
Teheránban szemtanúk szerint az elmúlt reggeleken nem voltak újabb jelei az előző este meggyújtott máglyáknak vagy az utcákon lévő törmeléknek. A jelentések szerint a több éjszakán át hallható intenzív lövések hangjai is elhalkultak.
Az amerikai székhelyű Emberi Jogi Aktivisták Hírügynökség szerint a tüntetések leverése eddig legalább 2677 ember halálát okozta. A halálos áldozatok száma meghaladja az 1979-es iszlám forradalom óta lezajlott nagyobb kormányellenes tüntetések bármelyikét.
Iráni bennfentesek az Euronewsnak elmondták, hogy a halálos áldozatok száma a félelmek szerint jóval magasabb, és akár a 15 000 halottat is elérheti az elmúlt 21 nap során.
Washington csütörtökön egy sor új szankciót is bejelentett az iráni tisztviselők ellen, akiket azzal vádolnak, hogy elfojtották a december végén kezdődött tüntetéseket, amelyek eredetileg a valuta, a riál összeomlása és a romló gazdasági körülmények miatt kezdődtek.
A sújtottak között van az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára, akit az amerikai pénzügyminisztérium azzal vádol, hogy az egyik első tisztviselő volt, aki erőszakra szólított fel a tüntetőkkel szemben.
A G7-ek csoportja és az EU is közölte, hogy újabb szankciókat fontolgatnak a teheráni rezsimre gyakorolt nyomás fokozása érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a 27 tagú blokk a szankciók szigorítását tervezi, "hogy előmozdítsa, hogy ennek a rezsimnek vége legyen, és hogy változás következzen be".