Az, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott Zbigniew Ziobra volt miniszternek, példa nélküli eset az EU-ban. Egy uniós tagállam a másik állam polgáraira olyan mechanizmust alkalmaz, amely azonos az önkényuralmi rendszerek elől menekülők védelmével – mondta az Euronewsnak Witold Ostant.
Magyarország, amely szoros kapcsolatokat ápol az előző jobboldali lengyel kormánnyal, 2025. december végén politikai menedékjogot adottZbigniew Ziobra volt igazságügyi miniszternek. A kérelmet a 2007-es magyar menekültügyi törvény alapján nyújtották be. A döntést 2026. január 12-én hozta nyilvánosságra Bartosz Lewandowski, Ziobra ügyvédje. Ezt néhány órával később maga Ziobra is megerősítette. Állítása szerint az ellene folyó eljárás a politikai elnyomás jegyeit viseli magán.
Miután menedékjogot kapott, Zbigniew Ziobro a X-en kijelentette: "Úgy döntöttem, hogy a politikai erőszak és a törvénytelenség ellen harcolok. Ellenállok az előretörő diktatúrának [...] azon elvek nevében, amelyek mindig is vezéreltek, és amelyek miatt ma Donald Tusk és köre személyes bosszújának célpontjává váltam".
Ziobra magyarországi menedékkérelme diplomáciai botrány
Witold Ostant, a Nyugat Intézet munkatársa az Euronewsnak adott interjújában hangsúlyozza, hogy Magyarország döntése nem meglepő.
"Úgy vélem, hogy ez egy nagy diplomáciai botrány. Magyarország ilyen lépésekkel aláássa Lengyelország demokratikus államként való megítélését, a lengyel politikai vita egyik kiválasztott oldalának nyújtott ad hoc támogatás pedig az egész közösséget sújtja" – értékeli a helyzetet Ostant.
"Az Európai Unión belül nem emlékszem ilyen helyzetre. Az, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott Zbigniew Ziobra volt lengyel igazságügyi miniszternek, példátlan eset az Európai Unió történetében. Két uniós tagállam, amelyek demokratikus, jogkövető államként ismerik el egymást, és hirtelen az egyik állam egy olyan mechanizmust alkalmaz, amely általában az önkényuralmi rendszerek áldozatainak van fenntartva – jegyzi meg a Nyugati Intézet politológusa az Euronewsnak adott interjújában.
Szijjártó: a demokrácia és a jogállamiság veszélyben van Lengyelországban
A "több lengyel állampolgár" menedékjogáról szóló döntést hétfőn erősítette meg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Az About Hungary honlap által idézett nyilatkozatában kijelentette: "A demokrácia és a jogállamiság válságban van és veszélyben van Lengyelországban, amit a lengyel közszolgálati televízió átvételével kialakult helyzet is mutat".
Hozzátette azt is: "Sokan politikai üldöztetésnek vannak kitéve, és itt, Magyarországon, amikor valaki politikai üldöztetés miatt menedékjogot kér, akkor ezeket a kérelmeket alaposan megvizsgáljuk és a magyar és az uniós szabályoknak megfelelően elbíráljuk."
Megerősítette, hogy Magyarországra érkeztek menedékkérelmek Lengyelországból, és közülük többet jóvá is hagytak: "Több olyan embernek adtunk menedékjogot vagy menekültstátuszt, akik politikai üldöztetést szenvednek Lengyelországban". Az ő védelmük érdekében nem kívánt neveket mondani.
A magyarországi menekültpolitika egy hibrid háború része?
A politológus szerint nem kizárt, hogy az Orbán-kormány menekültügyi intézkedései egy szélesebb körű stratégia részei, amelynek célja Magyarország eszközként használása az Orosz Föderáció által.
"Ugyanis aláássák annak az állításnak a legitimitását, hogy Lengyelország demokratikus állam, ami az autoriter rezsimek célja" – magyarázza Witold Ostant. "Emellett részei a hibrid hadviselés módszereinek és eszközeinek egész sorának, amelyeket az Orosz Föderáció évek óta sikeresen alkalmaz. Sajnos Oroszország akciói az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tartozó országokat veszik célba. Ezért ebben az esetben (a hibrid konfliktus prizmáján keresztül nézve) Magyarország ilyen magatartása Lengyelország ellen a kognitív hadviselés elemeként használható fel".
Míg Magyarország ügynöki kapcsolatai az Orosz Föderációval nem nyíltak, addig a pénzügyi és üzleti kapcsolatok igen. Witold Ostant többek között az orosz szénhidrogéntől való függőséget és a közös energiaprojekteket említi, különösen az atomenergia területén.
Ostant: a volt igazságügy-miniszter ellen Lengyelországban kellene vádat emelni
A szakértő nem látja indokoltnak, hogy menedékjogot adjanak Zbigniew Ziobrónak.
"Az EU-ban nem szokás, hogy egy demokratikus ország menedékjogot adjon egy másik EU-tagállam állampolgárainak, ezért nagyon érdekes látni, hogy a magyar külügyminisztérium hogyan indokolja az ilyen lépéseket" – állítja a Nyugati Intézet politológusa.
"Más dolog menedékjogot adni olyan embereknek, akiket olyan önkényuralmi politikai rendszerekben üldöznek, ahol az elemi emberi jogok, például a tisztességes eljáráshoz való jog sérül. Ha csak formai okokból is, de Lengyelország nem felel meg ezeknek az előfeltételeknek; több mint 20 éve tagja az EU-nak, és megfelel a demokratikus kritériumoknak. Ezen a tényen a demokratikus választások révén bekövetkező kormányváltások sem változtatnak".
Ostant szerint Zbigniew Ziobro, az igazságügyi minisztérium volt vezetője ellen Lengyelországban kellene vádat emelni.
"Az igazságügyi miniszteri posztot betöltő embernek kellő önismerettel kellene rendelkeznie ahhoz, hogy megjelenjen a bíróság, az ügyészség idézésére, hogy magyarázatot adjon az ügyre és tanúvallomást tegyen. Annak az embernek, aki a törvény kemény védelmezőjeként, a lengyel igazságügyi seriffként, a következő Callahan felügyelőként próbálta magát megteremteni, nyitottan kellene elmondania álláspontját az ellene megfogalmazott vádakkal kapcsolatban".
26 vádpont és egy újabb bírósági tárgyalás
A Varsó-Mokotówi Kerületi Bíróság ez év január 15-én tart ülést, amelyen a Zbigniew Ziobra letartóztatására irányuló kérelmet tárgyalják. Ezt a tárgyalást 2025 decemberéről halasztották el, mert a bíróság hiányosságokat talált az ügyészség által benyújtott bizonyítékokban.
A többi között nem nyújtottak be olyan minősített anyagokat, amelyek kulcsfontosságúak a vádak szempontjából, és amelyek többek között az Igazságügyi Minisztérium és a Központi Korrupcióellenes Hivatal közötti szerződéssel kapcsolatosak.
Az Országos Főügyészség 26 vádpontban emelt vádat Ziobrával szemben, amelyek főként az Igazságügyi Alapot érintő szabálytalanságokkal – a támogatási pályázatok manipulálásával, hatáskör túllépésével, a közérdek sérelmével és szervezett bűnözői csoport vezetésével – kapcsolatosak. Akár 25 év börtönbüntetés is várhat rá.
A szejm 2025 novemberében felfüggesztette a mentelmi jogát, és ekkor Ziobro már Magyarországon tartózkodott, ahol október végén találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel.