A katonai szolgálat kiterjesztése ellen tiltakozó konzervatív vallásos tömeg több ezres volt. Az eset tovább élezi az állampolgári kötelezettségek körüli heves vitát.
Halálos kimenetelű lett egy zsidó ultraortodox tömegtüntetés kedden Jeruzsálemben, amikor egy buszsofőr a tömegbe hajtott. A mentőszolgálat közlése szerint a busz alá rekedt 14 éves haredi fiú már a helyszínen életét vesztette. A gázolásban 3 további személy is megsérült.
A rendőrség közölte, hogy a férfit őrizetbe vették és nyomoznak az ügyében. A helyszínen készült videón látható, ahogy egy jármű egyenesen belehajt a tömegbe, de a cselekmény szándékossága kérdéses. A sofőr kiszivárgott vallomása szerint a tüntetők felmásztak a buszra, amitől ő megrémült, és menekülni próbált a helyszínről. Az ortodox hangadók viszont egyenesen szándékos gyilkosságnak tekintik az esetet.
A rendőrség vizsgálja a 64-es városi járat műszaki állapotát is. A busz a városközpont és Ramot, a nagy ultraortodox lakónegyed között közlekedik.
Az előzmények
A tragikus esetet Jichák Hercog államelnök úgy kommentálta, mint újabb vészjelzést a súlyosbodó belpolitikai problémára. A keddi tragédia nem elszigetelt esemény, hanem egy alapvető feszültség újabb felszínre törése, amely az izraeli társadalom és védelmi erő hosszú távú fenntarthatóságát is érinti.
A hevesen vitatott téma egyaránt kapcsolódik a társadalmi igazságossághoz, a nemzeti identitáshoz és a nemzetbiztonsághoz. Naftáli Bennett volt miniszterelnök szerint „Izrael nem nézhet ki így, nem szabad ilyen képet mutatnunk saját magunknak és a nagyvilágnak”.
A vita gyökere Izrael államalapításáig és a „status quo” egyezményig nyúlik vissza, amely a halachikus (vallási törvényeken alapuló) tanulmányok zavartalanságának érdekében mentességet biztosított a sorozás alól. Eredetileg csak egy korlátozott kivételről volt szó, de ezt 1977 után jelentősen kiterjesztették. Így ma már a mentességek száma jóval meghaladja az eredeti célokat.
A történeti háttér magyarázza, hogy miért nem csak jogi, hanem identitási és súlyos politikai kérdésről van szó. Több vallási vezető szerint „a Tóra fiait” nem sorozhatják be, mert a katonai szolgálat veszélyezteti közösségük életmódját és a hit gyakorlását. Érvelésük alapja, hogy a katonaság eltávolítaná a fiatalokat a vallási tanulmányoktól, márpedig Izrael létezése csak vallási alapon értelmezhető, nem pedig egy világi állami kényszer alatt.
Emiatt több rabbi és közösségi vezető azt helyezi kilátásba, hogy ha büntetőjogi szankciók is lesznek, akkor újabb tüntetésekre és állampolgári engedetlenségre lehet számítani.
Ugyanakkor sok izraeli – különösen a háború alatt szolgáló vagy szolgált katonák családja – úgy látja, hogy a kivételek mély társadalmi igazságtalanságot okoznak. A világi felfogás szerint minden izraeli állampolgárnak egyenlően kell viselnie a védelem terheit, és a jelenlegi politikai klíma közepette, amikor többfrontos konfliktusok és a magas katonai veszteségek terhelik az IDF-et, a hadseregnek több emberre van szüksége.
A jelenlegi jogi és politikai állás
A 2025-ös kampányban az izraeli Legfelsőbb Bíróság megszüntette a meggyökerezett mentességet, kimondva, hogy az állam nem hagyhat ki egyeseket a sorozás alól. A Kneszetben több javaslat is napirenden volt a kötelező szolgálat reformjáról, de a konszenzus hiánya miatt eddig egyik sem oldotta meg a vitát.
Az ultraortodox pártok kiléptek vagy kilépéssel fenyegették meg Benjamin Netanyahu kormányát, ami a miniszterelnök politikai pozícióit erősen megtépázta, miközben a haderőnek több stratégiai ponton kell helytállnia.
A jelenleg asztalon fekvő javaslat a haredi fiatalok fokozatos bevonását célozza, de az elemzők szerint ez nem lesz elegendő a tényleges integrációhoz.