Szöul az Egyesült Államok hozzájárulását kéri, hogy tengeralattjáróit amerikai reaktorokkal szerelhesse fel. A megállapodás már 2026-ban esélyes, a Hyundai és a Westinghouse kivitelezésében.
A Koreai Köztársaság október végén bocsátotta vízre a Jang Yeong-sil lopakodó tengeralattjárót, amely fejlett szonárokkal, valamint cirkáló- és ballisztikus rakéták kilövésének képességével rendelkezik. Fogyatékossága viszont, hogy nem nukleáris meghajtású, ezáltal mozgási körzete korlátozott.
Ahhoz, hogy akár az új, akár a korábbi típusok függetlenebbek lehessenek az ellátási lánctól, Szöulnak amerikai segítségre és engedélyre van szüksége nukleáris reaktorok beszerzéséhez. Washington nyitott a kérésre, mert ezzel koreai szövetségese jelentős terhet venne le az amerikai hadiflotta válláról a tengeralattjárókkal túlzsúfolt Indo-pacific térségben.
A júniusban elnökké választott Li Dzsemjong jó taktikai érzékkel és Donald Trump személyiségének alapos ismeretében találkozott októberben az amerikai elnökkel, amikor egy ókori korona hű másolatát adta át neki, okkal remélve, hogy örömet szerez vele partnerének. Ez így is lett, és Trump közölte, hogy készen áll a mélyebb együttműködésre ázsiai partnerével.
A korona-gesztus persze még nem lett volna elég a sikerhez, mert Szöulnak kötelezettséget kellett vállalnia mintegy 350 milliárd dolláros befektetésre az amerikai iparba, első helyen említve a hajógyártást, valamint a félvezetőket.
Nemsokára meg is jelentek a hírek arról, hogy tárgyalások kezdődnek Szöul és Washington között arról, hogy amerikai gyártmányú nukleáris reaktorok kerüljenek a koreai tengeralattjárókra. Szöul igényét alátámasztotta az a precedens is, hogy korábban Ausztrália is részesedett hasonló kegyben az AUKUS-program keretében.
Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Dél-Korea jóváhagyásra váró nukleáris meghajtású tengeralattjárói segítsenek szembe szállni Kína gyorsan bővülő flottájával. „Úgy gondolom, hogy természetes elvárás, hogy ezt a tengeralattjárót Kína elleni küzdelemre használják fel” – mondta Daryl Caudle admirális , az amerikai haditengerészeti műveletek főnöke novemberben Szöulban. A nyilatkozat órákkal azután született, hogy mindkét ország írásba foglalta az USA hozzájárulását Dél-Korea nukleáris meghajtású tengeralattjáróinak építéséhez.
A felfokozott tempót jelzi, hogy a koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója már túl is van a Marco Rubio külügyminiszterrel való egyeztetésen, ami előszobája a Pentagonnal folytatandó további tárgyalásokhoz. A külügyi megbeszélés azért volt elsődleges, mert fel kellett mérni, hogy a jelentős fejlesztés milyen diplomáciai reakciókat válthat ki Peking felől, és ezekre milyen csitító választ lehet adni.
Dél-Korea tengeralattjáró flottájának mind a 22 darabja hagyományos dízel-elektromos meghajtású, és ezek közül mintegy tízet állítanának át nukleárisra, ami hatalmas ugrást jelent. Az első lépés várhatóan a Batch-osztályú járművek átalakítása lesz.
Szöul olyan reaktorokat kér, amelyek 20%-os vagy annál alacsonyabb dúsítású üzemanyagot használnak, és nem is tervezi ennél magasabb szint bevezetését. A megállapodás részletezni fogja a kiégett fűtőelemek kezelésének kérdését is.
Dél-Koreának elvileg tilos az urándúsítás, egy korábban megkötött polgári atomenergia-megállapodás értelmében az Egyesült Államokkal, de az említett ausztrál precedens lehetővé teszi, hogy ezt a tilalmat megkerüljék. Ha Dél-Korea megkapja az engedélyt, akkor a két fővállalkozó a Hyundai és a Westinghouse lenne, bevonva a koreai és amerikai hajógyártó nagyvállalatokat.
A tárgyaló felek megvizsgálták az Észak-Koreával folytatandó tárgyalások felélesztésének lehetőségeit. „Különböző lehetőségeket mérlegelünk, és egyiket sem zárjuk ki az Észak-Koreával való együttműködés érdekében. Nem mennék bele a részletekbe, de ha jövőre bármilyen lehetőség adódna, megpróbálnánk kihasználni azokat” – mondta Wi Sung-lac koreai nemzetbiztonsági főtanácsadó.