December 13-án a rezsim 123 politikai fogolynak, köztük egy lengyel állampolgárnak kegyelmezett meg. Az ellenzék egyik vezető személyisége, Andrzej Poczobut lengyel-belorusz újságíró nincs a szabadon bocsátottak között. A kiszabadult foglyok a sajtó elé álltak, és elmondták, mit tapasztaltak.
A foglyokat Alekszandr Lukasenka engedte szabadon, cserébe azért, hogy az USA feloldja a káliummal kapcsolatos szankciókat. A politikai foglyok szombaton több országba is visszakerültek: többek között Ukrajnába és Litvániába.
Roman Gałuza, a belorusz származású lengyel pedig, aki a Belorusszal való Szolidaritás Alapítványban tevékenykedett, visszatért Lengyelországba. A szabadult foglyok vasárnap az ukrajnai Csernyihiv városában beszéltek a sajtónak, megköszönve Ukrajnának, hogy megkönnyítette az áthelyezésüket, és elmondták, mit tapasztaltak a belorusz büntetőtelepen.
Nincs a szabadon bocsátottak között Andrzej Poczobut, az egyik legismertebb ellenzéki, akinek a kiengedését Varsó évek óta követeli. Mint Maciej Wiewiór külügyi szóvivő a közösségi médiában közölte: "Partnereinkkel együtt következetesen dolgozunk Andrzej Poczobut szabadon bocsátásáért". Egyelőre azonban nem világos, hogy az ellenzéki aktivista szabadlábra kerül-e és mikor.
Viktor Babariko: "Arra ébredtem, hogy eltört a bordám".
A Lukasenka által szabadon bocsátott foglyok politikai aktivisták és másként gondolkodók, köztük a Nobel-békedíjas Alasz Bialiatski, az ellenzéki Marija Kalesznikava és Viktor Babariko, a belorusz elnöki tisztség korábbi várományosa. Újságíróknak nyilatkozva megköszönték Ukrajnának a zökkenőmentes szállítást, és elmondták, milyen meghatódottsággal fogadták szeretteik hosszú évek után.
Alekszandr Feduta politikai elemző elmondta, hogy a fogvatartottak, bár korábban ismerték egymást, más büntetőtelepeken voltak, és csak az Ukrajnába visszatérő buszon tudtak egymással beszélni.
"Ha azt kérdezik, mit éreztem, szégyelltem magam az országom miatt, mert egy olyan országban, ahol ilyen események történnek, szivélyesen és melegen fogadnak minket".
A legnagyobb érzelmeket azonban azok a körülmények váltották ki, amelyeket a szabadon bocsátott foglyok leírtak.
"2023-ban, fogva tartásom körülményeinek részeként, ellenőrizhetetlen eszméletvesztést kezdtem tapasztalni" - mondta Viktor Babariko. "Az egyik ilyen epizód során arra ébredtem, hogy eltört egy bordám, kilyukadt a tüdőm, kétoldali tüdőgyulladásom és 23 koponyatörésem van".
Andrzej Poczobut még mindig börtönben van
A foglyok szabadon bocsátása után vita alakult ki arról, hogy Andrzej Poczobut, lengyel-belorusz újságíró és a lengyel kisebbség aktivistája miért nincs köztük.
Amint arról a "Dziennik Gazeta Prawna" (DGP) forrásaira hivatkozva beszámol, az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy Poczobut is a szabadon bocsátottak között lesz. Ez azonban nem történt meg. Az, hogy nem engedték szabadon, médiatalálgatások tárgya lett - olyan információk láttak napvilágot, hogy visszautasította a kegyelmet.
Az információt megerősítette a PAP-nak adott interjúban Julija Jucsno ellenzéki aktivista elmondta: "Visszautasította a kegyelmet. Nem akart Lukasenkóhoz folyamodni érte" - erről az üzenetről többek között a Viasna Emberi Jogok Védelmének Központja is beszámolt.
A Belsat beszámolója szerint azonban nem világos, hogy elutasítása hatással volt-e arra, hogy nem került fel a fogvatartottak listájára, mivel néhány szabadon bocsátott ellenzéki - köztük Alesz Bjaljacki - szintén elutasította egy ilyen kérelem aláírását.
A DGP forrásai azonban azt állítják, hogy Andrzej Poczobutnak egészségügyi problémái vannak, és már régen beleegyezett, hogy elhagyja Belaruszt. A döntést, hogy a büntetőtelepen maradjon, azonban állítólag maga Lukasenka hozta meg, aki írek szerint "kivételes gazembernek" tartja Poczobutot.
Poczobut lengyel lapok, köztük a Gazeta Wyborcza tudósítójaként dolgozott. 2023-ban egy belorusz bíróság nyolc év szigorított büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre ítélte "gyűlöletkeltés" és "Belaruszt károsító cselekedetekre való felhívás" vádjával. Lengyelország és nemzetközi szervezetek politikai fogolyként tekintenek rá, és ügye Varsó és Minszk kapcsolatainak egyik fő vitapontjává vált.
"Egy olyan döntés, amelyre már régóta vártunk".
Pere Joan Pons, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke üdvözölte a foglyok elengedését, és azt "fontos humanitárius lépésnek" nevezte.
"A politikai foglyok szabadon bocsátása olyan döntés, amelyre már régóta vártunk, és amelyet nagy örömmel üdvözlünk" - mondta Ponsons. "Ez megkönnyebbülést hoz az érintetteknek és családjaiknak, és válasz az EBESZ Parlamenti Közgyűlése és a szélesebb nemzetközi közösség folyamatos felhívásaira, hogy vessenek véget az egyének üldözésének azért, mert gyakorolják alapvető jogaikat és szabadságaikat.".
Nemzetközi megfigyelők azt állítják, hogy az amerikai-belorusz tárgyalások célja, hogy új szereplőt vezessenek be az ukrán kérdésbe. Maga Lukasenka többször felvetette, hogy Belaruszban lehetne újrakezdeni a fegyverszüneti tárgyalásokat az USA, Oroszország és Ukrajna képviselőinek részvételével.