A Meta évek óta sulykolja, hogy a tinédzserek védve vannak a platformjain. Marketingvideók, konferenciaelőadások, „gyerekbiztonsági” blogposztok sorozata győzködi a szülőket: a rendszer mögött fejlett mesterséges intelligencia, korszerű szűrők és szigorú protokollok állnak. No de várjunk csak...
Hosszú ideje marketingvideók, konferenciaelőadások, „gyerekbiztonsági” blogposztok sorozata győzködi a szülőket: a rendszer mögött fejlett mesterséges intelligencia, korszerű szűrők, szigorú protokollok állnak.
A valóság azonban más. Ezt nem hackerek, nem civil szervezetek és nem egy parlamenti bizottság leplezte le. Hanem két anya, akik egyszerűen nem hittek el mindent, amit a cég mondott és ígért.
A gyanakvásból nyomozás lett – órák alatt omlott össze a Meta narratívája
Lauren és Kate, két hétköznapi amerikai anya, csak annyit tettek, amit a nagy techcégek nem számoltak bele a PR-stratégiába: kérdéseket tettek fel. És amikor nem kaptak egyértelmű választ, maguk ellenőrizték a valóságot.
Kísérletük meglepő egyszerűséggel mutatta meg, hogy a Meta gyerekvédelmi rendszere papírvékony, kijátszható, és a cégnek pontosan tudnia kell, hogy a valóság nem egyezik a reklámmal.
Fázis 1: hamis tiniprofil létrehozása – nulla ellenőrzés, nulla akadály
A két anya létrehozott egy „15 éves” profilt. Nem kellett arcfelismerés, sem szülői engedély, se dokumentum. Csak beírták, hogy 15 évesek.
A platform kritikátlanul elhitte. „Ha ez tényleg egy gyerekvédelmi rendszer, akkor nagyon alacsony az elvárás” – mondta Lauren a WSJ-nek.
Fázis 2: behatolás a terekbe, amelyeknek zárva kellene lenniük
Az Instagram PR-szövege szerint a tinédzser-fiókok „zártak, alapértelmezetten privátok, és korlátozzák az ismeretlen felnőttek elérését”. A két mama ezzel szemben mást tapasztalt:
- Rengeteg tinédzser visszaigazolta a követésüket
- A rendszer nem figyelmeztette a gyerekeket, hogy potenciálisan felnőtt követi őket
- Minden beállítás szerint védve voltak – a valóságban azonban semmilyen valós védelem nem működött.
Amikor egy tinédzser fiók hozzászól egy nyilvános bejegyzéshez vagy videóhoz, és egy felnőtt fiók - amelyet még nem jelöltek meg gyanús viselkedés miatt - látja ezt, a felnőtt beszélgethet a tinédzserrel a hozzászólásokban, sőt, követési kérést is küldhet neki. Ha a tinédzser elfogadja, a kettő privát üzenetküldést is kezdeményezhet.
„A platform pontosan tudja, hogy nem ellenőrzik a felhasználók életkorát. Mégis úgy tesznek, mintha a rendszer működne” – mondta Kate.
A két asszony hat tesztet végzett hat hónap alatt. Az egyik esetben egy tinédzser tesztfiók hozzászólt egy nyilvános Taylor Swift közös éneklési videóhoz. A felnőtt tesztfiók válaszolt a kamu tinédzser hozzászólására, és követést kért. Miután a kérést jóváhagyták, a kamu fiókok közvetlen üzeneteket válthattak, sőt meztelen képeket is cserélhettek, ahogy az a közösségi médiát sújtó szexuális zaklatási esetekben is történt.
Fázis 3: a legkritikusabb pont – privát üzenetek szabadon
A vállalat állítása szerint a tinédzserek üzenetei szigorúan szűrve vannak, és „biztonsági rétegek” védik őket a gyanús profiloktól. A valóság viszont az, hogy két anya bármilyen korlátozás nélkül tudott üzenni tiniknek. Nem volt figyelmeztetés, szűrő vagy tiltás.
Ez a pont érte el a WSJ riporterének ingerküszöbét is: a Meta évek óta egy olyan védelemről beszél, amely gyakorlatilag nem létezik.
A platformok félrevezetik a felhasználót – és okkal teszik
Az újságban megszólaló szakértők szerint a techcégeknek megvan az oka arra, hogy a gyerekvédelmi rendszerek hatékonyságát túlkommunikálják:
Első a pénzügyi nyomás: A tinédzser-felhasználók a legaktívabb generációk közé tartoznak, és több használat = több bevétel.
Fontos a politikai védekezés is. A cégek igyekeznek elkerülni a szigorúbb szabályozást, ezért azt hangsúlyozzák, hogy saját megoldásaik „már léteznek”.
Vigyázniuk kell a reputációs kockázattal is. Ha elismerik, hogy a rendszer átlátszó, az beláthatatlan PR-katasztrófát jelentene. A nyilvánosság számára a cég egy erős, kompetens, kontrollált környezetet mutat. A valóság azonban az, hogy a védelem sokkal gyengébb, mint amit a marketing állít.
De már változik a felhasználó: a szülők már nem passzívak, és sokkal tudatosabbak lettek
Az elmúlt években egy új típusú felhasználói réteg jelent meg: a képzettebb, gyanakvóbb, technológiailag jártas szülő, aki:
- nem fogadja el elsőre a PR-szöveget,
- ért az alapvető digitális biztonsági kérdésekhez,
- utánanéz, tesztel, dokumentál,
- és nem fél nyilvánosságra hozni, amit talál.
Lauren és Kate ezt testesítik meg. Ők azok, akikről a techcégek azt hitték, hogy nem léteznek. Pedig egyre többen vannak. A The New York Times is erre utal, amikor azt írja: „A platformok számítanak a felhasználói tudatlanságra. De az a korszak véget ér.”
Nem a bürokrácia fog segíteni, hanem a technológiai akarat
Lehet hivatkozni törvényekre (COPPA, DSA, REPORT Act), lehet beszélni szabályozásról, központokról, jelentési kötelezettségekről.
A tényfeltárás lényege egyszerű: ha két anya húsz perc alatt lebontja a gyerekvédelmi rendszer látszatát, akkor a védelem nem működik, vagy rések vannak rajta. Ez nem szabályozási kérdés, nem papírmunka és nem is jogi vita.
A két anya története nem csak botrány, hanem figyelmeztetés is arra, hogy a platformvédelem jelenleg inkább marketing, mintsem valós pajzs.