A Hezbollah-vezető szerint "Libanonban nincs szuverenitás, hacsak nem társul hozzá az ellenállás, amely felszabadította Libanon szuverén választását", és hozzátette: "A kormány nem delegitimálhatja az ellenállást, és nincs is joga hozzá".
HIRDETÉS
Pénteken a Hezbollah főtitkára, Naim Kaszem egy sor határozott kijelentést tett Baalbekben, elutasítva a libanoni kabinet döntését a fegyverek állami korlátozásáról, melyet "amerikai-izraeli parancs végrehajtásának" nevezett.
2025. augusztus 7-én a Minisztertanács jóváhagyta azt a határozatot, amely előírja a libanoni hadsereg számára, hogy még ebben a hónapban dolgozzon ki tervet az illegális fegyverek leszerelésére, és azt 2025 végéig hajtsa végre, ami a polgárháború vége óta a Hezbollah számára a legsúlyosabb kihívásnak tekinthető.
"A döntés veszélyes és súlyos válságnak teszi ki az országot, valamint ellentmond az együttélési chartának. Megfosztja az ellenállást és Libanont a védelmi fegyverektől az agresszió során, és megkönnyíti az ellenállás megölését és kiűzését a földjükről, valamint egy amerikai-izraeli döntés végrehajtását" - mondta Kaszem.
"Libanonban nem lesz élet, ha a kormány megpróbál szembeszállni a párttal" - tette hozzá.
A párt nem adja át az ellenállás fegyvereit, és megfogadta, hogy határozottan szembeszáll a döntéssel: "Ha kell, Karbala-csatát fogunk vívni az izraeli-amerikai tervvel szemben, bármi áron, és biztosak vagyunk benne, hogy megnyerjük ezt az csatát". (A kijelentés az i.sz. 680-ban, a mai Irak területén vívott ütközetre utal, amelyben Mohamed próféta unokája súlyos vereséget szenvedett a túlerővel felvonuló szíriai Omajjád-dinasztiától. Az ütközet máig a mártíromság és önfeláldozás szinonimája az iszlám kultúrában.)
"A kormány teljes felelősséget visel minden esetleges lázadásért, minden belső robbanásért és Libanon bármilyen pusztításáért, valamint azért, hogy nem teljesíti a Libanon és polgárai biztonságának védelmére vonatkozó kötelességét. A kormány nem delegálhatja az ellenállást, és nincs is joga hozzá".
A Hezbollah, mint parlamenti párt elhalasztotta a döntés elleni népi tiltakozásokat, "mert lehet helye a párbeszédnek a kormánnyal" - figyelmeztetnek a jövőbeli eszkalációra. Víziójuk szerint a tüntetések elterjednek Libanonban, és eljutnak az amerikai nagykövetségig. Ez benne van a pakliban, de ennek még nincs itt az ideje, mondják.
A Hezbollah szerint az, hogy az állam tekintélyét először Izrael kiűzésével állítsák helyre. Ez nem áll teljesen ellentétben Aoun elnök programjával, aki viszont előbb a Hezbollahot kívánja lefegyverezni, mert ettől reméli Izrael teljes kivonulását az országból. Ezt az elgondolást az USA és Franciaország is támogatja. Utóbbinak hagyományosan jelentős banki és befektetési érdekei vannak Libanonban, és ezért is állt Netanjahu oldalára a tavalyi tűzszünet eldöntésekor.
Beszéde végén közvetlen egzisztenciális figyelmeztetést intézett a hatóságokhoz, fenyegetve a libanoni polgárháború kiújulásával, amelyet 1990-ben lezártak.
Kaszem köszönetet mondott Iránnak is, mondván, hogy pénzzel, fegyverekkel, képességekkel, valamint média- és politikai pozíciókkal támogatott minket. Kérdés viszont, hogy ezt a támogatást továbbra is élvezheti-e, tekintettel Irán megrendült helyzetére a térségben és odahaza is.
Ugyanakkor kétségtelen tény az is, hogy a libanoni hadseregnek és Aoun tábornoknak kevés a katonai ereje ahhoz, kikényszerítse a Hezbollah lefegyverzését. Emiatt olyan patthelyzet állhat elő, amelyben tényleg elképzelhető a polgárháborús válság felizzítása.
A Hezbollah fegyverei a válság középpontjában
A Hezbollah az egyetlen frakció, amely a libanoni polgárháború (1975-1990) befejezése után is fenntartotta teljes katonai arzenálját, amely időközben jelentős rakétafegyverzettel is bővült.
A terrorsereg a Közel-Kelet egyik legnagyobb és legváltozatosabb nem állami készlete, több tízezer rakétával és lövedékkel, melyek között rövid- és közepes hatótávolságú rendszerek is vannak. Ilyenek a Katyusa és Fajr-5 rakéták, az iráni gyártmányú Zelzal és Fateh-110 ballisztikus rakéták, valamint nagy pontosságú irányított fegyverek.
A fegyverkészlet célja, hogy Izrael stratégiai infrastruktúráját és városait is elérje, valamint komoly kihívást jelentsen a zsidó állam szárazföldi erőinek és haditengerészetének. Ezért leszerelése az egyik legvitatottabb kérdés a libanoni politikában.
A Hezbollah ragaszkodik ahhoz, hogy a fegyvereinek sorsáról szóló bármilyen vitát ahhoz kössön, hogy Izrael visszavonuljon öt olyan pontról, ahová a tavalyi háború során benyomult, engedje szabadon számos fogva tartott káderét, vessen véget a légitámadásoknak, és építse újjá a károsodott területeket.
Izrael szerint viszont a teljes kivonulás addig nem lehetséges, amíg a Hezbollah lefegyverzése meg nem történik. A stratégiai magaslatokat azért tartja meg, hogy megakadályozza az Észak-Izrael elleni további belövéseket, amelyek miatt 80,000 lakos még mindig nem térhetett vissza otthonába.
A Hezbollah 2023 októberében kezdett katonai műveleteket az Izraellel közös határon, válaszul a Gázai övezet elleni offenzívára. Ez széleskörű katonai eszkalációhoz vezetett, beleértve a Dél-Libanon legtöbb területére és Bejrút déli elővárosaira mért izraeli légicsapásokat, valamint a 2024 szeptemberében végrehajtott szárazföldi előrenyomulást.